Nagyvilág

Nem csak a DK ellenkezése volt a baj a menekültek kimentéséről szóló nyilatkozattal

Korábban a témában:

Az elmúlt napokban egyre nagyobb indulatokat kelt egy itthon korábban szinte jelentéktelennek tűnő ügy. Az Európai Parlamentben október végén nem sikerült elfogadni egy állásfoglalási indítványt. Az állásfoglalási indítványok alapvetően politikai jellegű nyilatkozatok, senkit nem köteleznek semmire. A botrány abból lett, hogy a nyilatkozat, amely alapvetően a menekültek kimentésével foglalkozott a Földközi-tengeren, két szavazat híján bukott el a parlamentben. Ez a két voks pedig meglett volna, ha a Demokratikus Koalíció tagjai is megszavazzák az indítványt, ők ugyanis négyen vannak az Európai Parlamentben, és nemmel szavaztak.

Elsőre nehéz belátni, hogy miért ne szavazna meg a DK egy politikai nyilatkozatot, amely a menekültek kimentését segítené a tengerből. Valószínűleg ennek köszönhető az a felháborodás, amely Tamás Gáspár Miklóstól a Momentumig a Gyurcsány-párt felé áramlott az utóbbi pár napban.

Ara-Kovács Attila, a DK egyik EP-képviselője az ügy kirobbanása után még szélsőbalos szabályozásról és Hitlerről beszélt egy kevésbé kiforrott Facebook-posztban, ezért megkérdeztük Molnár Csabát, aki a szociáldemokrata pártcsaládon belül a magyar küldöttséget vezeti, hogy miért szavaztak nemmel.

Érzékelem az indulatot azok részéről, akik elutasítják, amiért az EP-ben egy, semmire sem kötelező, bármit megoldani…

Közzétette: Ara-Kovacs Attila – 2019. november 8., péntek

Molnár szerint a menekültek kimentésére igennel szavaztak, de az egész állásfoglalást nem tudták elfogadni, mert az utolsó pillanatban elfogadtak hozzá egy olyan módosító indítványt, amely a kötelező kvótarendszert is javasolja a tagországoknak. Ezt pedig, ellentétben a menekültek kimentésével, már nem támogatja a Demokratikus Koalíció. Molnár szerint azért tudták a kötelező kvótával kiegészített állásfoglalást könnyű szívvel leszavazni, mert a politikai nyilatkozat amúgy sem kötelez senkit semmire.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Később Dobrev Klára, az Európai Parlament DK-s alelnöke jóval részletesebben is posztolt az ügyről, de a lényeg nagyjából ugyanez volt:

A valóság az, hogy a javaslat csak részben szólt a menekültek tengeri mentéséről, az erről szóló részeket és módosító javaslatokat természetesen meg is szavaztuk. Ugye nem gondoljátok, hogy én, aki a férjemmel együtt menekülteket fogadtunk be a saját házunkba, másként gondolom? Hogy bármelyikünk is az emberség ilyen alapvető parancsa ellen szavazna? Az ellenszavazatunk fő oka az volt, hogy az utolsó pillanatban, közvetlenül a szavazást megelőzően, egy nem egyeztetett módosítóval becsempésztek a javaslatba egy, a kötelező áttelepítési kvótáról szóló szövegrészt (többen írták, hogy nem találtak ilyet a szövegben, ennek az oka egyszerű: módosító javaslatként lett benyújtva, ezért az eredeti szöveg nem tartalmazta, viszont a végszavazásra kerülő szövegben már benne volt). A DK politikája ebben évek óta világos: a kötelező migrációs kvóták bevezetése a tagállamok jelentős részének ellenállása miatt teljesen kizárt, és tartalmilag is kiderült róla az elmúlt öt évben, hogy nem végrehajtható

– írja Dobrev, aki szerint az is probléma, hogy az EP szakmányban gyártja a semmiféle jogi kötőerővel nem rendelkező nyilatkozatokat.

Három héttel ezelőtt az Európai Parlament egy migrációs tárgyú politikai nyilatkozatról szavazott. A javaslat elbukott,…

Közzétette: Dobrev Klára – 2019. november 11., hétfő

Ugyan a szocialista frakción belül csak a DK négy képviselője szavazta le nyíltan a javaslatot, nem ők voltak az egyetlenek, akik nem támogatták. Ujhelyi István, az MSZP egyetlen képviselője tartózkodott. Amikor ennek az okára rákérdeztünk, azt mondta, nem szerette volna leszavazni a javaslatot. Ujhelyi szintén nem ért egyet a menekültek relokációjával kapcsolatos kiegészítéssel, de nem tudott volna jó szívvel a nemmel szavazni, ezért döntött úgy, hogy tartózkodik, ez ugyanis ebben az esetben nem számított bele a szavazati arányba, ellentétben a nemleges szavazattal.

Ennél fontosabb viszont, hogy nemcsak az Európai Néppárt nagy része szavazott nemmel, de még a liberális pártcsaládon belüli cseh és a holland delegáció is. A liberálisok magyar képviselői közül Donáth Anna nem szavazott, mert a Momentum október 23-i ünnepségén vett részt Magyarországon, a párt másik képviselője, Cseh Katalin viszont megszavazta az állásfoglalást.

Azért szavaztam büszkén a javaslat mellett, mert számomra soha nem lehet kérdés, hogy bajba jutott, fuldokló emberek megmentése Európa partjainál nem bűn, hanem hőstett. Gyomorforgató volt látni az ülésteremben felállva tapsoló szélsőjobboldali képviselőket, akik még talán pezsgőt is bontottak annak örömére, hogy megakadályozták azt, hogy embereket menekítsünk meg a vízbefúlástól

– mondta Cseh a 24.hu-nak. A DK indoklására azt mondta, ez legyen az ő dolguk.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A migrációs- és menekültválság sokkal fontosabb kérdés annál, semhogy piti, napi politikai kommunikációs  játszmák részévé tegyük. Mi a Momentumban nem hisszük, hogy az alapján kellene kialakítani véleményünket, hogy mit mond majd a kormánypárti propagandagépezet. A programunkban is világossá tettük alapelveinket: emberség, biztonság, európai együttműködés. Emberségben pedig nem alkuszunk.

– tette hozzá.

A javaslat egyébként ennél komolyabb problémákra is rámutat az Európai Parlamenten belül. Bebizonyosodott ugyanis, hogy tényleg vége annak az időszaknak, amikor a két nagy párt annyira magabiztosan uralta a parlamentet, hogy nem lehetett kétség sem afelől, hogy átmegy-e egy hasonló politikai nyilatkozat. Az erőviszonyok átalakultak, pártfegyelem nélkül már a legalapvetőbb határozatokat sem lehet átverni.

A problémát a liberálisok és az Európai Néppárt ügyeit jól ismerők szerint az okozta, hogy a szavazás előtti napig úgy tudta mindenki, hogy a Néppárton belül az lesz az ajánlás, hogy szavazzák meg a határozatot. De közvetlenül a szavazás előtti este ezt megváltoztatták arra, hogy mindenki szavazzon úgy, ahogy jónak látja. Ennek köszönhető, hogy a Néppárt nagy része leszavazta a határozatot – így tettek a fideszesek is.

A liberálisok képviselői közül viszont sokan indultak el a szavazás előtt az ALDE athéni kongresszusára, mert nem gondolták, hogy pont az ő szavazatukon fog múlni az indítvány sorsa. A szocialisták és a Néppárt egy-egy tucat hiányzó képviselője mellett így eltűnt még vagy harminc liberális voks. Az ügy tanulsága tehát, hogy az új Európai Parlamentben már a legkevésbé jelentős határozatok elfogadása sem egyszerű menet.

Kiemelt kép: Marcos Moreno / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.