Sir Lindsay Hoyle, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt eddigi képviselője lett a brit parlamenti alsóházának új elnöke. Sir Lindsay-t, aki eddig az alsóház alelnöke volt, órákig tartó szavazási procedúrával választották meg hétfő este az előző elnök, John Bercow utódjául. Az MTI emlékeztet, hogy Bercow, aki 2009 júniusa óta töltötte be ezt a tisztséget, október 31-én távozott az alsóház éléről.
A hétfői utódválasztáson heten indultak, de végig Sir Lindsay Hoyle volt a favorit, mivel mindegyik szavazási fordulóban ő kapta a legtöbb voksot. Az utolsó fordulóban Hoyle 325, az előző fordulók után versenyben maradt utolsó vetélytársa, az ugyancsak munkáspárti Chris Bryant 213 szavazatot gyűjtött.
Sir Lindsay Hoyle 1997 óta parlamenti képviselő, és 2010 óta töltötte be az alsóház alelnöki tisztségét John Bercow helyetteseként. A Hoyle által hétfő estétől elnökölt alsóház mindössze szerdáig létezik, akkor ugyanis feloszlatják a kamarát, tekintettel a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választásokra.
Az új házelnök újjáválasztása mindazonáltal valószínűnek tűnik, mivel a parlamenti konvenció alapján az alsóház elnöke ellen választókerületében a nagy pártok nem feltétlenül indítanak jelölteket, bár ezt külön törvény nem írja elő.
Az alsóház elnöke hagyományszerűen nem vesz részt a parlamenti vitákban és nem is szavaz. A házelnök csak döntetlen eredmény esetén kapcsolódik be a szavazásokba, és rendszerint a status quo, vagyis a szavazásra bocsájtott indítvány beterjesztése előtti helyzet fennmaradása mellett voksol, mivel a szokásjog alapján önmaga nem teremthet olyan többséget, amely az adott beterjesztés javára egyébként nem jött létre.
Az alsóház elnöke mindemellett a parlamenti ügymenetben is pártatlanságra kötelezett, és ennek jegyében elnöksége idejére szünetelteti tagságát abban a pártban, amelynek jelöltjeként az alsóház tagja lett.
Az előző házelnök, Bercow számos alkalommal komoly konfliktusba került saját egykori pártjával, a Konzervatív Párttal mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) ügyében. E konfliktusok jeleként a Konzervatív Párt nemrég bejelentette, hogy a parlamenti konvenciókkal szakítva a következő választáson ellenjelöltet állít Bercow-val szemben a házelnök választókerületében. Ez mindazonáltal jelentőségét vesztette, miután Bercow október végén távozott a házelnöki tisztségből, és nem indul a december 12-i előrehozott választáson.
Megválasztásának bejelentése után Sir Lindsay-t, a több évszázados hagyománynak megfelelően, képviselőtársai rángatták oda az elnöki székhez, miközben ő úgy tett, mintha vonakodna elfogadni a tisztséget.
Ennek a ma már csak hagyományőrző jelentőségű ceremóniának a gyökerei a XIV. századig nyúlnak vissza. Az alsóház mai értelemben vett elnöki tisztsége 1377 óta létezik, és a tisztség mindenkori viselőjének feladatai közé tartozik, hogy ismertesse a parlament véleményét az uralkodóval. Ez a korábbi évszázadokban korántsem volt veszélytelen feladat, mivel a házelnök ezzel gyakran kivívta az uralkodó haragját. Az eddigi házelnökök közül hét végezte vérpadon, jóllehet nem feltétlenül a házelnöki tevékenységből eredő konfliktusok közvetlen következményeként.
Kiemelt kép: Europress/PRU/AFP
