Nagyvilág

A nap, amikor rájöttem, hogy az autók is lehetnek érdekesek

Ha néhány hónappal ezelőtt megkérdeztek volna, elmennék-e egy autómúzeumba, a válaszom valószínűleg inkább a „nem” lett volna. Bár van jogosítványom és vannak autók, amelyekről azt gondolom, szépek, alapvetően sosem rajongtam értük, és nem is gondoltam, hogy bármennyi időre le tudnak kötni. Főleg akkor, ha csak állnak egymás mellett. Tévedtem.

Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy ettől az évtől kezdve közvetlen repülőjárattal is eljuthatunk Budapestről Lettország fővárosába, így ha valaki szeretne egy kicsit körbenézni a balti országban, most már egyszerűbben is megteheti. Adtunk is néhány tippet azzal kapcsolatban, mit érdemes megnézni, mint például a tengerpartot vagy egy több mint 100 éves börtönt, de egy rigai turistalátványosság akkor kimaradt.

Olyan, mintha az Őrségben autóznál, aztán egyszer csak ott a tenger
Egyelőre kevés magyarnak jut eszébe nyaralási úticélként Nyugat-Lettország, pedig aki egyszerre pihenne hűvös fenyvesek és vakítóan fehér homokos tengerpart közelében, annak tökéletes választás.

Arról, hogy egy laikus és nem különösebben autórajongó személy számára is érdekes lehet egy ilyen tematikájú múzeum, az 1989-ben alapított Rīgas Motormuzejs, vagyis a rigai autómúzeum győzött meg. Bár alapvetően itt is csak állanak az autók egymás mellett, de jobban megnézve ennél azért sokkal többet kínál a múzeum. A különféle interaktív eszközök segítségével nem csak arról tudhatunk meg többet, hogyan épül fel egy autó vagy hogyan működik a motor, hanem arról is – és ez nem csak a gyerekeknek lehet érdekes –, hogy hogyan közlekedjünk helyesen az utcán.

A szerző felvétele

De ami igazán meglepett, hogy az előítéleteim ellenére engem végül nem is ezek a mozgó-hangos dolgok kötöttek le igazán, hanem az autók. A csoportunkat kísérő muzeológus érdekesen és élvezetesen mesélt az autó történetéről, én azonban rendre azon kaptam magam, hogy lemaradok a csoporttól, mert szeretném alaposabban megnézni a különféle szerkezeteket. Például a Karl Benz által 1886-ban szabadalmaztatott Motorwagent, amely ugyan a világ első autója, de még inkább hasonlít egy ló nélküli szekérre vagy egy riksára.

A szerző felvétele

Néhány méterrel arrébb már ismerős látvány fogadja a látogatót, a Ford T-modell, amelynek megalkotásában kulcsszerepe volt Galamb József magyar mérnöknek, nem dizájnerként, hanem a futószalag bevezetése miatt. De nem csak ő volt az egyetlen európai, aki az amerikai autóiparban csinált karriert: a lett Augusts Krastiņš is az USA-ban alapított autógyárat, az egyetlen még létező, 1903-ban készült Krastiņš-autó a múzeum egyik büszkesége.

A 116 éves Krastiņš-autó. A szerző felvétele

Ahol azonban a legtöbb időt töltöttem, az a 30-as, 40-es évek autócsodáit bemutató részleg volt. Itt volt az, ahol a leginkább azt éreztem, hogy egy autó tényleg lehet szép műtárgy – és nem csak akkor, ha egy múzeumban profin meg van világítva. Kezelhetőségben és sebességben természetesen eltörpülnek a mai autók mellett, de kit érdekel, ha olyan hátsó ülés van benne, amely simán elmenne kanapéként a nappaliban és már csak attól hollywoodi filmsztárnak vagy chicagói maffiózónak érzi magát az ember, hogy mellette áll.

A szerző felvétele.

Jóllehet, az évtizedek múlásával az autók egyre praktikusabbak lettek, a luxus iránti vágy megmaradt, politikai ideológiától függetlenül. Nem csoda, hogy még a Szovjetunió vezetői sem tudtak ellenállni, és a pártfőtitkárok látványos autóparkot halmoztak fel, például úgy, hogy diplomáciai ajándékként kapták azokat. Az élelmes lett veteránautó-rajongók még a Szovjetunió összeomlása előtt megszereztek több ilyen autót, így azok alkotják a rigai múzeum Kreml-gyűjteményét. Mint például az az 1966-os Rolls-Royce Silver Shadow, amellyel Leonyid Brezsnyev 1980-ban balesetet szenvedett. Az autómániás politikus, akinek egyes információk szerint 150-300 autó is állhatott a garázsában, szívesen vezette saját maga a járműveit, ráadásul igen gyorsan.

Élethű Brezsnyev-bábu a Silver Shadow roncsában. A szerző felvétele.

Így történt 1980-ban is, amikor egyik éjjel az egyik kedvencével, a Silver Shadow-val száguldott Moszkva utcáin olyan gyorsan, hogy a testőrei alig tudták követni. Egyszer csak egy teherautó bukkant fel a semmiből, Brezsnyevnek pedig már nem volt ideje fékezni és összeütközött vele. A balesetet titokban tartották, Brezsnyev pedig gyorsan felépült a sérüléséből, de vannak olyanok, akik szerint nem épült fel teljesen és ez hozzájárult 1982-es halálához.

A keleti blokk autókultúráját azonban nem csak a Kreml-gyűjtemény mutatja be: a magyar szem számára ismerős és sokak által használt Trabant, Zsiguli, Moszkvics is szerepel a kiállított tárgyak között, a fájdalmas emlékeket idéző fekete Volga mellett.

A szerző felvétele

Két-három órát simán el lehet tölteni a múzeumban kiállított autók nézegetésével, beleértve a versenyautókat is, de a sétát érdemes a kiállító tér legalsó szintjén befejezni. Itt, biciklik, mentőautók és II. világháborús amerikai katonai dzsipek között bújik meg egy PAZ márkájú szovjet autóbusz, amellyel virtuálisan eljuthatunk egy 70-es évekbeli esküvőre egy lett kolhozba. A sofőr folyamatosan vicceket mesél, közben traktorok és istállók között kanyargunk, miközben a násznép már javában iszik.

Érdemes csak ezért ellátogatni Rigába? Határozottan nem, de ha már ott vagyunk, nem érdemes kihagyni, hiszen – a szép autók mellett – ki ne szeretne készíttetni magáról egy olyan képet, amelyen egy nyitott autóban állva integethet a szovjet népnek május 1-jén? Merthogy a rigai autómúzeumban erre is van lehetőség.

Kiemelt kép: a szerző felvétele.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.