Tartja ígéretét a kisebbségi kormányzásra kényszerült Szociáldemokrata Párt (PSD), és szeptember elsejétől egységesen, 15 százalékkal emelte a nyugdíjakat. Korábban bonyolultabb metódust ígértek, azt, hogy minden érintettnek átszámolják a nyugdíját, de a gigászi, ötmillió lakost érintő műveletre végül sem szoftver nem készült, sem a megyei nyugdíjhivatalok létszámát nem duzzasztották fel. Az emelés szakemberek szerint körülbelül nyolcmilliárd lejes (1,7 milliárd euró) plusz terhet jelent a büdzsének, amire egyszerűen nincs pénz a kasszában. Pedig a grandiózus voksvásárlási ígéretnek az idei 15 százalék csak az első lépése, jövőre 40, 2021-ben 5 százalékos emelést harangoztak be:
A kormány a többletkiadást hitelből fedezi majd, ahogy ezt eddig is tette. A szakemberek számításai szerint az idei, 1,7 milliárd eurós nyugdíjbombával a költségvetési hiány az év végén eléri a 4,1-4,5 százalékot, jóllehet a kormány vállalta, hogy tartja a 3 százalékot. Augusztus 31-ig a román állam hitelfelvétele már 58,3 milliárd lejnél (körülbelül 12,15 milliárd euró) tartott, elérve a 2019 egészére betervezett 72 milliárd lej 80 százalékát. Az elemzők az adósságállomány méretén túl aggasztónak tartják, hogy a kölcsön nem beruházásokat, fejlesztéseket szolgál, hanem jelentős hányada a korábbi hitelek, kamatok törlesztésére, valamint a közalkalmazotti bérekre, nyugdíjakra megy el, magyarán mókuskerékben forognak.
Romániában egyébként pontosabban nem magát a nyugdíjat, hanem a nyugdíjpont értékét emelik. Egy nyugdíjpont mostanáig 1.100 lej (körülbelül 74.000 forint) volt, szeptember 1-től 1.265 lej (körülbelül 85.000 forint), egy nyugdíjasnak a letöltött évek mellett számos kritérium figyelembe vételével számolják ki a nyugdíjpontjait, tizedesekkel. A szociális nyugdíj 640 lejről (körülbelül 42.500 forint) 704 lejre (körülbelül 48.800 forint) növekedett.
A teljességhez hozzátartozik, hogy a költségvetést nem csupán az öregségi nyugdíjak, hanem különféle címeken utalt nyugdíjpótlékok is terhelik. Például, aki 1990 után a legkisebb községben alpolgármester volt, az plusz járandóságként most megkapja a jelenleg tisztségben lévő alpolgármester fizetésének 60 százalékát. Ez pedig egy kisváros esetében is eléri a 400 ezer forintot. De hasonló plusz nyugdíj jár az egykori parlamenti képviselőknek, megyei tanácselnököknek, polgármestereknek.
A kisebbik koalíciós partner, a Demokrata-Liberális Szövetség (ALDE) kilépésével a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), amelyik 2016-ban agyonnyerte magát a parlamenti választásokon, most kisebbségi kormányzásba szorult. Az alaptörvény értelmében, amennyiben változik a kormánykoalíció politikai összetétele, 45 napon belül kötelesek bizalmat kérni a parlament együttes ülésén. Az elmúlt hetekben kialakult teljes belpolitikai bizonytalanság közepette a PSD fél a törvényhozás elé állni, mert nincs meg a szükséges többsége. Közben az ALDE is megosztottá vált, vannak akik ellenzékbe vonulnának, mások inkább visszasomfordálnának a koalícióba, hogy kihúzzák a 2020-as parlamenti választásokig.
November 10-én viszont most elnökválasztás lesz, amelynek megnyerésére egyelőre Klaus Iohannis jelenlegi államfő a legesélyesebb. A PSD-jelölt Viorica Dăncilă kormányfőnek még a második fordulóba – ha egyetlen jelölt sem szerez többséget az első fordulóban – való bejutásért is aggódnia kell. A PSD már rég nem kormányoz Romániában, az alattomos politikai csatározásokkal vannak elfoglalva.
Erre pedig szép lassan rámegy az ország.
Kiemelt kép: Uwe Gerig / AFP
