Mihail Hodorkovszkij a Velencei Filmfesztiválon (életéről dokumentumfilmet készített Alex Gibney) a Népszavának elárulta, miként élhető túl Vlagyimir Putyin rendszere. Ezt nála kevesen tudhatják jobban, hiszen az orosz elit világát éppúgy ismeri, mint a szibériai fogolytáborokét.
A filmről (Citizen K) azt mondja, összetett lett, ami jó, mert ő is bonyolult ember. Élete nagy részét a zűrzavaros Oroszországban töltötte, ahol életre szóló ellensége lett a jelenlegi elnök. Az egykori oligarcha nem állítja, hogy ő ártatlan lenne, de szerinte éppen azért fair a film, mert megmutatja a múltját és azt a folyamatot is, ahogy szép lassan kifehéredett.
Oroszországban valaki csak fekete vagy fehér lehet, miközben az igazság az, hogy rossz emberek tesznek jót is, a jók pedig szintén elkövetnek rosszat. Ilyen a természetünk.
Szerinte Kelet-Európa és Oroszország máig egy egységet képez társadalmi, szociális szempontból. Ebben a térségben senkit sem érdekel a jövő, ezért lesz a gyerekeink élete ugyanolyan nehéz, mint a szüleinké volt. Változás csak akkor lesz,
ha a kelet-európai országok polgárai, köztük a magyarok egyszer majd úgy érzik, hogy otthon akarnak élni. Ez a legfontosabb probléma, amit orvosolni kell.
Túlélhető Putyin is, a börtöne is
A tíz év oroszországi börtönt azért élte túl, mert túl akarta élni. A saját biztonsága miatt aggódik, de nem fél. Londonban él, ahol vannak rejtélyes halálesetek, csak ritkábban. Oroszországban két lehetséges út van. Messze el kell kerülni a Putyinhoz közeli emberek vállalkozásait, vagy magával a kormánnyal kell üzletet kötni.
Putyin olyan, mint az egykori maffiafőnök John Gotti: igazi Teflon Don, nem ég rá semmi. 2014-ben a Krími válság aztán karcolásokat ejtett a teflonon, amely azóta is folyamatosan kopik. Mi, oroszok azt mondjuk, már nincs sok hátra – de ez nálunk tíz tizenöt évet is jelenthet. Ami fontos, hogy nem marad örökké.
Hodorkovszkij szerint Putyin nemcsak az amerikai, hanem az olasz és az izraeli választásokba is beavatkozott, de annyi a gondja odahaza, hogy nem ér rá a világot irányítani.
Az más kérdés, hogy minden vezető politikus a világ ura akar lenni. De ilyen a valóságban nincs. Trump és Putyin kölcsönösen túlértékeli egymást.
Ő sosem akart elnök lenni, Putyinnal elégedetlen, ezért ahol tud, fellép ellene, de a politikánál jobban érdekli az üzlet. A profitból akarja megvalósítani álmát, hogy Oroszország az egyszemélyes elnöklésből valódi parlamentáris demokrácia legyen.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Alekszej Nyikolszkij