Nagyvilág

A választás, amely után új Kelet-Németország születhet

Vasárnap tartományi választást tartanak a kelet-németországi Brandenburgban és Szászországban: a jobboldali populista AfD nyerheti a legtöbbet. A párt erősödése az új Kelet-Németország születését is jelentheti. Egyúttal ítéletet is mondhat az egyesítés harminc évéről, amelyről az adatok is beszélnek. A kelet-német vezetői helyek mindössze 23 százalékát töltik be kelet-német állampolgárok. Egész Németországban pedig a vezetői posztokon mindössze 1.7 százalék a kelet-németek aránya, miközben a kelet-német lakosság aránya az összlakosságon belül 17 százalék.

Vasárnap két kelet-németországi tartományban, Brandenburgban és Szászországban tartanak választásokat. A májusi európai parlamenti választáson mind Brandenburgban (19.9 százalék), mind Szászországban (25.3 százalék) a populista jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) szerezte meg a legtöbb szavazatot. Különösen szembetűnő a párt erősödése, ha szavazatarányukat összehasonlítjuk az öt évvel ezelőtti eredményükkel: az AfD 2014-ben Brandenburgban 12.2 százalékot, Szászországban 9.7 százalékot szerzett.  Brandenburgot 1990 óta szociáldemokrata (SPD) miniszterelnök vezeti, 2013 óta a szociáldemokratáktól balra álló párttal a Die Linke-vel koalícióban. Szászország eddig a konzervatív CDU erős bástyája volt, 1990 óta ők adták a tartomány miniszterelnökét, 2014 óta azonban az SPD-vel koalícióban kormányoznak.

Brandenburgban a legutóbbi tartományi választáson az SPD még 31.9 százalékot szerzett, ám a legfrissebb előrejelzések szerint ezúttal csak 22 százalékra számíthat. Csökkent a CDU támogatottsága is, az AfD ezzel szemben a 20 százalék elérésében reménykedhet. A szociáldemokraták jelenlegi koalíciós partnere, a Die Linke 14 százalékra számíthat. A Zöldek az elmúlt ciklusban erősödtek és 14 százalék körüli eredménnyel kalkulálhatnak.

Szászországban a CDU veszítheti a legtöbbet hiszen  a 2014-es 39.4 százalék helyett most csak 31 százalékra mérik. A Die Linke a tartományban jelenleg 14 százalékon áll, az SPD-nek  9 százalékot jósolnak. Az AfD ezzel szemben 25 százalék elérésében bízhat, míg a Zöldek 10 százalékon állnak.  A számok alapján (Kelet-)Németország mozgásba lendülhet, legalábbis más irányt vehet.

Új keleti koalíciók

A számok fényében érthető, hogy a CDU és az SPD, azaz a két nagy német néppárt aggódik, hiszen az eredmények akár azt is jelenthetik, hogy Németország keleti tartományaiban megszűnik néppárti jellegük. Ám ami a kelet-német választásokat különlegessé teszi, az még csak nem is a két nagy párt vesszőfutása, hanem az AfD felemelkedése. Megerősödésük nemcsak átalakíthatja a kelet-német pártrendszert, hanem új összetételű koalíciós kormányokat is eredményezhet a keleti tartományokban.

Az AfD kelet-németországi sikereinek előzményeit a 2015-ös menekültválság környékén érdemes keresni. Angela Merkel akkori döntése, Németország határainak a megnyitása kemény ellenállásba ütközött a kelet-német választóknál. A kulturális félelmek mellett féltették a menekültektől a munkahelyeik biztonságát, a szociális juttatásokat. Erre a hangulatra ült rá az AfD.

Fotó: John MacDougall / AFP

Ugyanakkor ennek a keleti engedetlenségnek, szorongásnak a hátterét nem csupán a menekültválság, hanem a német újraegyesítés mérlege, Kelet-Németország másodrendű szerepe, a keleti felzárkózás elmaradása is magyarázza.

A mostani tartományi választási kampányban az AfD tudatosan a kelet-németek félelmeire és csalódottságára játszik rá, a német újraegyesítés közelgő harmincadik évfordulóját fel is használja ehhez. Úton-útfélen találkozni olyan plakátokkal, amelyek azt hirdetik, hogy „második rendszerváltásra” lenne szükség, az AfD a jelenlegi berlini kormányt pedig a korábbi NDK-vezetéshez hasonlítja.

A düh országa

Nem lehet azt állítani, hogy a keletiek haragja minden alapot nélkülözne. Mindez annak ellenére is így van, hogy az egykori NSZK területén élőket kérdeznénk, sokak számára egyértelmű lenne a válasz, hogy igen, siker az újraegyesítés, hiszen az elmúlt 30 évben a kelet-német tartományok rekordnagyságú forrásokhoz jutottak. A különböző összetételű szövetségi kormányok döntései nyomán mintegy 2 ezer milliárd eurót fordítottak az egykori NDK-ra, amelynek 65 százaléka szociális kiadásokra ment el. Csak az új tartományok infrastruktúrájának a fejlesztésére 300 milliárd eurót különítettek el. A keleti országrészben jelentősen javultak a munkanélküliségi adatok is. Míg 2005-ben 20.6 százalékos volt a munkanélküliség, addig 2019-ben ez az arány már csak 7 százalék. Arra a kérdésre, hogy milyennek tartják saját gazdasági helyzetüket, a kelet-német válaszadók 53 százaléka azzal felel: jónak tartja. Ez pontosan megfelel a nyugat-németországi adatnak. Kelet-Németországban az ingatlanárak és a lakásbérleti díjak alacsonyabbak, könnyebben lehet bölcsődei helyekhez jutni és az átlagnyugdíj valamennyivel magasabb, mint a nyugati területeken. A szászországi oktatási intézmények, az óvodák, a közoktatási intézmények és az egyetemek is a legmagasabb színvonalúak közé tartoznak.

De sok minden van a mérleg másik serpenyőjében: a kelet-német vidéki területek hosszan tartó válsággal küzdenek, az egy főre jutó GDP még mindig alacsonyabb az egykori NDK-ban, mint nyugaton. Németországban az új tartományokban fizetik a legalacsonyabb béreket, és itt kell egy munkavállalónak a leghosszabb ideig dolgoznia. Kelet-Németországban élve nagyobb az esély arra, hogy valaki „szegény német” lesz, valamint a lakossági megtakarítások az ország ezen részén a legkisebbek.

A legjobban keresők aránya (5000 euró, vagy magasabb fizetés/hónap) a kelet-németeknél 8.1 százalék, míg a nyugat-németeknél 13.2 százalék. A 100 legnagyobb kelet-német vállalkozás éves forgalma 80 milliárd euró, ami egyenlő a müncheni BMW éves forgalmával. A szövetségi kormány előrejelzése még 2020-ra is azt mutatja, hogy a kelet-német tartományok gazdasági ereje nem fogja elérni a nyugat-német tartományokét.

De kik irányítják Kelet-Németországot?

Miközben az adatok egyértelműen mutatják, hogy az egyesített Németország valójában a nyugat-németek projektje volt, érdemes azt is végignézni, kik irányítják ma Kelet-Németországot. A Lipcsei Egyetem kutatása szerint

a kelet-német vezetői helyek mindössze 23 százalékát töltik be kelet-német állampolgárok. Egész Németországban pedig a vezetői posztokon mindössze 1.7 százalék a kelet-németek aránya, miközben a lakosság aránya az összlakosságon belül 17 százalék. A 22 kelet-német egyetem (Berlint nem számítva) rektorából csak 3 kelet-német. Az 585 kelet-német területen működő bíró közül mindössze 78 kelet-német. Az itt szolgálatot teljesítő vezető bírók száma 187, ezek közül  mindössze tizenegy kelet-német. A Bundeswehr 200 tábornoka és admirálisa közül 2-nek vannak kelet-német gyökerei.

A német tőzsde által jegyzett DAX 30 cég között egy sem érkezik Kelet-Németországból. A legnagyobb kelet-német munkaadók között továbbra is meghatározóak a nyugat-német vállalatok helyi vállalatai, valamint a külföldi cégek leányvállalatai. A 100 legnagyobb kelet-német munkaadó 188 vezetői állásából csak 63 pozíciót töltenek be kelet-németekkel.

Szeptember elseje kérdése: új „NDK” vagy új Kelet-Németország?

Az AfD a kelet-németországi zajló tartományi kampányokban a fenti számok „jegyében” kampányol. Lehet szó a menekültek- vagy a bevándorlók fogadásáról, a szociális háló lazulásáról, a munkaszervezeti reformok szükségességéről, a klímakérdésről, a párt szerint „mindennek okai, azok ott nyugaton”. Mindezzel persze az AfD annak ódiumát is magára veszi, hogy a nyugat-német népszerűsége beállhat, de a pártra egyébként sem a közép- vagy hosszútávú tervezés jellemző.

Mindeddig a 30 évvel ezelőtti események olyan ragasztóanyagnak bizonyultak, amelyek minden politikai vagy gazdasági válságon keresztül, de egyben tartották az országot. Ezt a ragacsot viszont most az AfD kezdte feloldani. A 30 év után messze nem teljes keleti felzárkózás/felzárkóztatás mellett a jobboldali populistáknak kezére játszik az is, hogy a kelet-német tapasztalatok fészbukosodnak, azaz a német közszolgálat már nem tud kapuőrként viselkedni a kép- és megosztásalapú nyilvánosságban. Nem kell az AfD-nek benne lenni mindig a tévében, hogy benne legyen a (keleti) fejekben.

Nincs Kelet-Németországban olyan számottevő többség, amely szerint nem érte volna meg az újraegyesítés, van azonban jelentős sokaság, amely vallja:

nem újraegyesítés történt, hanem új függőség született, a keletet beáldozták a nyugatért.

S ha csak a gazdasági-szociológiai mutatókat nézzük, úgy valóban két Németország van. Az újdonság, hogy az AfD-vel immáron ennek jelentősebb politikai képviselete is lehet.

Ha új „NDK” nem is születik szeptember elseje után, de új Kelet-Németország igen. Emlékezetes „ünnepe” lesz ez az utóbbi 30 évnek.

A szerző az IDEA Intézet elemzője

Kiemelt képünkön AfD kampányrendezvény Brandenburgban. Fotó: Gregor Fischer/dpa / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.