Elképzelhető, mekkora a bizalom a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottságában, ha a bukaresti székházban található üléstermüket jelzavaró rendszerrel szerelték fel, azaz akárhány órára is nyúlik a megbeszélés, a tagok telefonjai használhatatlanok. Viorica Dăncilă kormányfő, pártelnök hétfő délután is bekapcsoltatta a korábban telepített rendszert, nehogy bármi kiszivárogjon a sebtében összehívott gyűlésről, amelyen a jelenlévőknek dönteniük kellett, hogy a koalíciós társ Liberális Demokrata Szövetség (ALDE) kilépését követően folytatják-e kisebbségben a kormányzást, vagy bedobják a törölközőt.
A dolog pikantériája, hogy a most épp börtönbüntetését töltő előző pártelnök, Liviu Dragnea által báb-kormányfőnek választott Dăncilă az elmúlt hónapokban belemelegedett az irányításba, és egyre diktatórikusabb módszerekkel vezeti a PSD-t, amit jelez, hogy még a gyűlés előtt bejelentette a Facebook oldalán: kormányon maradnak. Pedig Eugen Teodorovici pénzügyminiszter az állítólag parázs hangulatú ülésen javasolta, mondjanak le, mert kisebbségben képtelenség lesz kormányozni.
Végül a bizottság egyhangúlag igennel szavazott, amivel sötét politikai kuszaságba és bizonytalanságba tolta Romániát. A PSD legkisebb gondja, hogy az ALDE három lemondó miniszterét ideiglenes kinevezéssel helyettesítse. A negyedik, az alig egy hónapja kinevezett Ramona Mănescu külügyminiszter még hétfőn jelezte, hogy kilép az ALDE-ból, és nem mond le, vélhetően erről egyeztetett Dăncilăval. A súlyosabb gond, hogy az alaptörvény értelmében, amennyiben változik a kormánykoalíció struktúrája, 45 napon belül köteles bizalmat kérni a parlamentben. Alighanem
A Traian Băsescu korábbi államfő által csak „a legdrágább román testőrnek” becézett Mihai Fifor – mindenhová árnyékként követi a kormányfőt – ideiglenes belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes pedig megígérte, a hátralévő másfél hónapban megpróbálnak támogatókat keresni a parlamentben.
Az aláírásgyűjtési párharc rajtpisztolya tehát eldördült, innentől kezdve minden az érdekérvényesítésről és a matematikáról szól. Ahhoz, hogy a PSD bizalmat kapjon, vagy az ellenzék elzavarja a kormányt, 233 szavazatra van szükség, vagyis a 465 tagú törvényhozás (szenátus+képviselőház) 50 százalék+1 voksára. A szocdemek a sikeres 2016-os választásokat követően 221 tagot számláltak, mára a távozókkal – csak hétfőn négyen léptek ki – a frakció 204 főre apadt. Számukra az sem elegendő, ha valamilyen csoda folytán rábeszélik mind a 17 nemzetiségi (kivéve a magyarok) képviselőt, akik gyakorlatilag alanyi jogon ülhetnek be a törvényhozásba, és érthetően, a kisebbségeknek járó pénzforrások csobogása miatt a mindenkori hatalom oldalán állnak. A kisebbségi képviselők vak támogatásában sem bízhatnak és kénytelenek lesznek vadászni az ellenzék padsoraiban.
Az ALDE-val most már hatra bővült ellenzéki csoportnak – PNL, Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), Népi Mozgalom Pártja (PMP), Pro România, RMDSZ – papíron valamivel simább a dolga, de Orban azért megjegyezte, csak akkor nyújtják be a bizalmatlansági indítványt, ha sikerül összegyűjteni a 233 aláírást. Ráadásul a PNL-pártvezés ismeri annyira a román belpolitikát és kollégáit, hogy a 233-nál több aláírást akar, hisz bármelyik párt(tag) eltévelyedhet a szavazás előtti percekben.
Egyelőre csak a Victor Ponta egykori PSD-elnök és kormányfő vezette, a szocdemből elmenekültekből összetoborzott Pro România Párt, az USR és az RMDSZ jelezte még hétfőn, hogy ellenzéki pártként viselkednek a bizalmatlansági indítvány szavazásakor. Kelemen Hunor szövetségi elnök – akit a most hétvégén ülésező Szövetségi Küldöttek Tanácsa egyedüli várományosként RMDSZ államfő-jelöltnek voksol – lát esélyt a bizalmatlansági indítvány megszavazásában, de szerinte elegánsabb lett volna, ha Viorica Dăncilă és a kormány, parlamenti támogatottság hiányában lemond, fölösleges megaláznia magát és pártját a 45 nap elteltét követően.
Tény, hogy a 2016-os parlamenti választásokon győztes PSD képtelen volt élni a lehetőséggel, és jó irányba kormányozni Romániát. Mára gyakorlatilag csődbe vitték az országot, hisz hiányzanak a nagyberuházások, az adózási viszonyok miatt a külföldi beruházók más országot választanak, az uniós források lehívása minimális, a közszféra béreit, a nyugdíjakat már csak hitelekből és kincstárjegyekből fedezik, a gazdasági növekedés fő motorja a fogyasztás, ami hamarosan kipukkadhat. Nem utolsó sorban példátlan, hogy három év alatt három miniszterelnököt cseréltek és már 74 miniszternél tartanak. Csak az oktatási tárca élén heten ültek eddig. Zászlójukra Románia modernizációja, fejlesztése helyett az igazságügyi törvények megváltoztatását, az igazságszolgáltatás megzabolázását tűzték, de ez is felemásan sikeredett a több százezres tüntetések miatt.
Az ellenzék számára most nem az a fő kérdés, hogy ha akarják, megbuktathatják-e a kormányt, hanem hogy mi lesz utána? Hatpárti koalíció olajozott működése a romániainál sokkal fejlettebb politikai kultúrával rendelkező országokban is súrolja a képtelenség határát. Ki legyen a miniszterelnök, ki legyen a szenátus és a képviselőház elnöke, kinek hány miniszteri tárca jut? Az esetleges győztes ellenzék helyzetét súlyosbítja, hogy november 10-én elnökválasztás, 2020 júniusában helyhatósági, év végén parlamenti választások következnek. Számukra politikai öngyilkosság egy évvel korábban átvenni az országot, és ezzel tisztában vannak, nem véletlen, hogy mostanáig csak mímelték az ellenzékiséget a parlamentben. Mert titkon remélték, hogy 2020 végéig csak drukkolnak a PSD errodálódásának.
Ami tulajdonképpen az ellenzék spekulációit hétfőn felborító ALDE-t illeti, Călin Popescu Tăriceanu egyetlen célja a túlélés, az arcfelvarrás a jövő évi választásokra. A szakítás okai nyilvánvalóan mondvacsináltak – új, átrendezett kormány-apparátus, új kormányprogram, költségvetési hazugságok –, ráadásul az ország második embere hálátlan is volt, mert a PSD hétszer (!) mentette meg a bőrét és halasztotta el a mentelmi jogának visszavonásáról szóló szavazást a felsőházban. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) azzal vádolja, hogy miniszterelnökként 2007-2008-ban a Microsoft-botrányban 800 ezer eurós kenőpénzzel dagadt a bankszámlája, de egyelőre képtelen elindítani a nyomozást ellene. A magyarországi hasonlattal amolyan „KDNP-erejű”, teljesen súlytalan ALDE most a Pro România Párthoz csapódott, támogatni fogják Mircea Diaconu színészt az elnökválasztáson. A rossznyelvek szerint Tăriceanunál végül az vágta ki a biztosítékot, hogy a PSD-ALDE koalíció nem őt javasolta államfő-jelöltnek Klaus Iohannis ellenében.
Több elemző már megpendítette az előrehozott választásokat is, ám ez egyik pártnak sem igazán érdeke. Az is biztos, hogy a most kipattant belpolitikai válság kezelésében főszerep jut Klaus Iohannisnak, hisz kormánybukás esetén alkotmányos kötelessége tárgyalni az összes parlamenti párttal, mérlegelni a parlamenti többség lehetőségeit, majd kinevezni a kormányfő-jelöltet. S mivel újabban kiderült, hogy egyszerű miniszter-cserék előtt Viorica Dăncilă rendre felhívja és egyeztetnek az illető személyéről, még bármi megtörténhet. Iohannis a PNL elnökjelöltje a november 10-i választáson, rajta is múlik, hogy a párt fejest ugrik-e egyéves kormányzási ciklusba, vagy keresnek áthidaló megoldást.
Kiemelt kép: Daniel Mihailescu / AFP
