Az amerikai szenátusi bizottság 20:2 arányban szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében büntető intézkedésekkel sújtanák azokat a vállalatokat, amelyek részt vesznek a Gazprom orosz energetikai állami vállalat Oroszországtól Németországig húzódó vezetékének építésében. Ebben a demokraták többen együtt szavaztak a republikánusokkal.
Jim Risch, a külügyi bizottság republikánus elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott:
Ez a törvény célirányos és időben született meg az ártalmas orosz befolyás elhárítására.
Az idahói politikus kifejtette, hogy a törvény révén nemcsak azokat a cégeket szankcionálják, amelyek az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat-2 vezeték építésében vesznek részt, hanem azokat is, amelyek részt vettek az Oroszországot és Törökországot összekötő Török Áramlat építésében is. A Török Áramlat az idén kezdi meg működését, először Törökországba szállítva orosz gázt, majd a tervek szerint később ellátva az Európai Uniót is.
Ezek a vezetékek hozzájárulhatnak Ukrajna további destabilizálásához és a Putyin-rezsim gazdagodásához, valamint kockáztatják a NATO-tagállamok biztonságát is
– fogalmazott Risch szenátor.
A várható szankciók érinthetik például az olasz Saipem, vagy a holland Allseas nevű vállalatokat, amelyektől már megrendelték a tenger alatti vezetékek elhelyezésével kapcsolatos, speciális tudást és felszerelést igénylő munkákat.
Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta az Északi Áramlat-2 megépítését, különösen pedig a vezeték megépítését támogató Angela Merkel német kancellárt.
Az Északi Áramlat 2 mintegy 9,5 milliárd eurós projekt, annak keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.
A vezeték kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Kiemelt kép: Alexander Zemlianichenko / POOL / AFP
