Már most könyvtárakat lehetne megtölteni a klímaváltozásról és globális felmelegedésről szóló írásokkal, azonban hiába tudósok figyelmeztetése vagy a csontsovány jegesmedvékről készült fotók, David Attenborough legyen a talpán, aki mindenkit meggyőz arról, mennyire valós veszéllyel állunk szemben. Újabb statisztikák és elemzések helyett ezért mutatunk öt ábrát, amik mind a klímaváltozás különböző hatásait mutatják be.

2050 ugyan még messzinek tűnhet, pedig pont annyi idő telik még el addig, mint 1988-tól mostanáig. Így nem célszerű félvállról venni azt sem, hogy a világ 520 legnagyobb városának háromnegyedében (77 százalékban) drasztikusan megváltozik az éghajlata addigra.

Az európai nagyvárosokban nyáron átlagosan 3,6, télen 4,7 fokkal lesz melegebb, ami elsőre talán nem hangzik rémisztően, de sokkal inkább látszik, mennyire drasztikus lesz a változás, ha azt nézzük, egyes városok éghajlata melyik város jelenlegi klímájára hasonlít majd.

Nem valószínű, hogy túl sokan tudnának hirtelen rábökni a térképen Alertre, ami nem túl meglepő, hiszen nem az a hely, ahol egymáson taposnának a szelfibotos turisták. Ez ugyanis a Föld legészakibb lakott helye, ami 900 kilométerre van az Északi-sarktól.

Épp ezért tűnik elképesztőnek, hogy nemrég 21 fokot mértek itt. Különösen annak fényében, hogy a júliusi átlaghőmérséklet ott 3,4 fok.

45 foknál is melegebbet mértek nemrég több helyen is Franciaországban: az ország déli részén található Villevieille településen 45,1, Gallargues-le-Montueux-ben pedig 45,9 fok volt.

Nem csoda, hogy története során először adott ki vörös riasztást a francia meteorológiai szolgálat több városra is, Párizs pedig klímavészhelyzetet hirdetett: a város vezetése döntött arról is, hogy klímaügyi akadémiát hoz létre, illetve egy állandó szakértői tanácsot, amihez környezetvédelmi kérdésekkel lehet fordulni.

A klímaváltozás az élelmiszerellátásra is komoly hatással lesz majd a következő évtizedekben, ennek pedig az emberek mellet az állatvilág is elszenvedője lesz. A jövőidő pedig olykor már nem is indokolt, hiszen Oroszországban nemrég egy éhes jegesmedve keresett élelmet, több mint 800 kilométerre természetes élőhelyétől. Nem messze onnan februárban hirdettek szükségállapotot, miután tucatnyi jegesmedve szállt meg egy falut eleség után kutatva.

Ha pedig ezek után még maradna olyan, aki ne rémülne meg attól, milyen veszélyeket rejt magában a globális felmelegedés, annak itt van öt egyszerű, de annál többet mondó adat.

Kiemelt kép: Europress/ Kisbenedek Attila / AFP