Ellenőrzött mechanizmust akar Németország a Földközi-tengeren érkező menekültek ügyének elbírálására. Ezt a franciák segítségével, az olaszokkal és a máltaiakkal kötött kétoldalú egyezményekkel szeretné megvalósítani – erről beszélt csütörtök reggel Helsinkiben Horst Seehofer német belügyminiszter, aki az EU igazságügyi és belügyminisztereinek informális tanácskozására érkezett a finn fővárosba.
Humanizmus és rend – mondta Seehofer, a bajor CSU politikusa, aki szerint ebben a német kormánykoalíció minden tagja egyetért végre. (A berlini kabinetben a keresztényszocialista CSU és a kereszténydemokrata CDU mellett a szociáldemokraták is részt vesznek, de ezeknek a pártoknak a politikusai a menekültügyi kérdésekben még saját táborukon belül sem tudnak mindig konszenzusra jutni.)
Seehofer szerint rend nélkül nincs humanizmus, ez ugyanis a feltétele annak, hogy megőrizzék a lakosság támogatását a rászorulók befogadásához. Ugyanakkor nem korlátlan befogadásról van szó. Egyetlen állam sem képes az összes migránst befogadni, aki elindul hazájából – derült ki szavaiból. Ugyanakkor a menedékre jogosultakat humánusan kell kezelni, és Németország a védelemre szorulókat továbbra is befogadja, ahogy például eddig szinte az összes vészhelyzetben tette, amely a Földközi-tengeren előállt. (Emlékezetes a legutóbbi konfliktus is, amikor egy német hajóskapitányt az olaszok letartóztattak, amikor menekülteket tett partra Itáliában, és emiatt Németországban Matteo Salvini olasz belügyminiszter ellen tüntettek.)
Seehofer – az olasz hatóságok eljárására utalva – tarthatatlannak nevezte, hogy a hajókon tartózkodó terhes asszonyok partraszállásáról kell napokig, időnként akár 14 napig, két héten át egyezkedni. Érdekes, hogy Salvini olasz belügyminiszter Helsinkiben csütörtökön reggel nem válaszolt az újságírók kérdéseire.
Pedig jó lett volna, ha megszólal, hiszen Olaszország próbálja június óta lezárni kikötőit a menekültek előtt. Igaz, az olaszok eddig hiába kérték, hogy a menekülteket és migránsokat osszák el Európa más államai között.
A megoldás a finn belügyminisztérium friss közleménye szerint átmeneti jellegű lehet, erről szerda este tanácskoztak az érintett országok vezető politikusai. Az EU tagállamok körülbelül fele küldte el az előzetes egyeztetésre a belügyminisztereit – a 24.hu információi szerint. Helsinkiben tartózkodó tudósítónk megpróbálta a csütörtök reggeli hivatalos tanácskozás magyar résztvevőjét, Kontrát Károly belügyi államtitkárt megkérdezni, vajon Budapest hajlandó-e menekülteket befogadni, de a politikus figyelemre sem méltatta kérdésünket Helsinkiben.
Közben a finn soros EU-elnökség, illetve a finn belügyminisztérium is közleményt adott ki a szerdai esti informális egyeztetésekről. A finnek szerint egy jobban kiszámítható, szolidáris és átmeneti rendszerre van szükség, erről tanácskoztak szerda este a miniszterek. Ez az emberi méltóságot tiszteletben tartó és gyors eljárást is jelentene egyben, amikor a hajóval az EU partjaihoz érkeznek a menekültek.
Az EU soros elnökeként e célt szeretnék elérni.
Kevésbé volt optimista a csütörtöki tárgyalások kapcsolatban a luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn. Szerinte nem valószínű, hogy általános egyetértésre jut a 28 EU-tagállam a migráció kérdésében, neki úgy tűnik, mintha Európa két részre szakadt volna, ami azonban hiba – vélekedett. Szerinte tarthatatlan, hogy a szolidaritás csak nyugatról keletre irányul, fordítva nem. És ha pénzről van szó, akkor a nyugati szolidaritás fontos, fordítva, humanitárius kérdésekben azonban ez nem így van.
víz. Fotó: Anus Mili / AFP
Amikor a visegrádi országok menekültügyi álláspontjáról kérdezte a 24.hu, Asselborn azt mondta: nem érti ezeket az országokat. A napokban például Lengyelországban volt, és nem érti, miért nem képes egy negyvenmilliós ország pár száz menekültet befogadni, akiket a Földközi-tengerről mentenek ki. Magyarország álláspontját is ismeri, Budapest ugyanazt hajtogatja 2015 óta. Asselborn szerint
Szerinte Franciaország és Németország valóban megoldást akar a Földközi-tengeren, de egyelőre kevesen csatlakoznak hozzájuk, ő egyelőre tíz országról tud, amelyek menekülteket fogadnának be önkéntesen. A többieket „humanitárius senkiföldjének” nevezte.
Dimitrisz Avramopulosz menekültügyekkel foglalkozó EU biztos is nyilatkozott: azt mondta szeretné rávenni azokat az országokat is a közös európai menekültpolitikára, amelyek eddig ellenezték azt. Egy kérdésre válaszolva azonban hangsúlyozta: nem erőltetni akarja ezt, hanem meggyőzni azokat, akik nem voltak hajlandóak erre. A finn politikusok ennél óvatosabbak voltak az elmúlt napokban: ők arról beszélnek, hogy kis lépésekkel kell haladni. Mindig meg kell találni azt a lehetséges kompromisszumot, ami ha csak kicsivel is, de előrébb viszi a közös ügyeket.
Christophe Castaner elmondta, hogy a megállapodás a menekültekről még nem végleges, és Párizsban fogják hétfőn folytatni a tárgyalásokat. Ugyanakkor elmondta, hogy Franciaország és Németország, továbbá Hollandia és a finn EU-elnökség egyetért abban, hogy a mediterrán országokat nem lehet magukra hagyni a menekültproblémával. A francia miniszter hangsúlyozta, hogy 15 országgal folytatják majd a tárgyalásokat majd Párizsban, tehát szavaiból az tűnt ki, hogy gyakorlatilag az EU tagállamok fele volt hajlandó menekültek elosztásáról egyáltalán tárgyalni.
A franciák hangsúlyozták, akárcsak korábban a német belügyminiszter, hogy időben és létszámban korlátozott számú menekültet fognak befogadni. Ez egybeesik azzal, amit Horst Seehofer mondott, hogy nem akarnak „pull effect”-et, azaz nem akarnak migránshullámot kiváltani. A francia és a német belügyminiszter is hangsúlyozta: fel akarnak lépni az illegális migráció segítőivel szemben, azaz a csempészeket és a migránsokat sem akarják bátorítani.
Diplomáciai forrásokból úgy értesültünk, hogy Tunézia lehetséges partner lehet a jövőben a menekültek partraszállításakor, és ebben az esetben nem Olaszország és Málta lenne a menekülteket kimentő hajók célpontja. A francia miniszter ezt nem erősítette meg, de annyit mondott: Líbia nem biztonságos ország, így nyilvánvalóan oda nem fogják visszaszállítani a menekülteket, akiket kimentenek a Földközi-tengerről. Castaner tarthatatlannak nevezte ugyanakkor azt a helyzetet, hogy idén már hétszázan fulladtak a Földközi-tengerbe.
Nyilvánvaló forrásaink szerint az is, hogy a franciák és a németek segíteni akarnak Olaszországnak, sőt Spanyolországnak is a migránsválság kezelésében, de nem akarják bátorítani a csempészeket sem. Éppen ezért bármi is lesz a megállapodás a menekültek befogadásáról vagy elosztásáról, az időben korlátozott lesz, és csak bizonyos számú menekültet fognak elhelyezni a befogadó országokban, nehogy újabb menekülthullámot generáljanak.
Horst Seehofer mindenesetre sikerként értékelte a tanácskozásokat a mediterrán menekültek megmentése ügyében. Seehofer reggeli optimista nyilatkozata után délután még derűlátóbb volt, gyakorlatilag a megoldásról beszélt, amelynek a technikai részletei vannak csak hátra. Szavaiból kitűnt, hogy ő is Tunéziára számít, méghozzá abban az esetben, ha a tengerről kimentett emberek mégsem lennének jogosultak menekültjogra Európában.
Vagyis a csütörtöki tárgyalások úgy összegezhetők, hogy körülbelül 15 ország vállalta, hogy részt vesz a mediterrán menekültek elosztásában, amennyiben tényleg jogosultak a menedékjogra, viszont ennek a technikai részleteit valószínűleg még Párizsban, hétfőn sem véglegesítik, erre majd szeptemberben, Máltán egy rendkívüli tanácsozáson kerül sor Seehofer szerint.
Seehofert megkérdeztük a visegrádi országok álláspontjáról is. A német belügyminiszter nem akart senkit sem hibáztatni, így diplomatikusan annyit mondott, hogy tudta előre, hogy mind a 28 ország aligha fog részt venni a menekültek befogadásában és elosztásában. Ugyanakkor diplomáciai forrásból úgy értesültünk, hogy a leghevesebben két ország ellenezte a mediterrán menekültügyi megállapodást: Lengyelország és Magyarország. Úgy tudjuk, hogy még Ausztria is hajlandó bizonyos mértékig együttműködni a menedékjogra jogosultak érdekében. A német politikusok információink szerint meglepődtek azon, hogy például Salvini olasz belügyminiszter mennyire együttműködő volt.
Technikailag ugyanakkor még pár hétig tényleg átmeneti állapotok lesznek a Földközi-tengeren, a szeptemberi máltai tanácskozásig. Egyelőre még az új Európai Bizottság sem állt fel, így a mediterrán menekültügy rendezése tényleg csak átmeneti lehet. Hosszabb távon egy egységes európai menekültpolitika kidolgozását a brüsszeli bizottság feladatának tartja Seehofer. Ez azonban minden bizonnyal nehéz lesz, hiszen a magyar és a lengyel álláspontról úgy tudjuk, alapvetően arra koncentrál Varsó és Budapest, hogy ne bátorítsa a 2015-ös menekültválság megismétlődését. Ez egyébként a bajor Seehofer szándékaival is egybeesik, tehát a német politikus sem szeretne 2015-ös állapotokat látni.
Szintén diplomáciai forrásokból úgy tudjuk, hogy a mostani szabályozás elsősorban a Földközi-tenger középső részére vonatkozik. A görögök és ciprusiak ugyanakkor aggódnak, hogy ebben az esetben az Európát keletről elérő migráció erősödhet fel, a spanyolok pedig a nyugati migránsútvonal népszerűbbé válásától tartanak. Európai biztonsági szakértők szerint ugyanakkor a kétoldalú megállapodások sokat számítanak: így a görögök a törökökkel, a spanyolok pedig a marokkóiakkal építettek ki hatékony együttműködést a migránsok visszatoloncolására. Azáltal pedig, hogy a Földközi-tenger középső vidékein romlottak az átjutási feltételek, Líbiában állítólag 150 ezerről 17 ezerre esett vissza az Európába igyekvő migránsok száma. E számokat azonban érdemes óvatosan kezelni, hiszen a líbiai állapotok hétről hétre változnak – emlékeztettek a 24.hu forrásai.
Kiemelt kép: Federico Scoppa / AFP
