– a legtöbben így gondolják azok közül, akiket a Závecz Research kérdezett meg a 24.hu megbízásából készített reprezentatív felmérésében.
Lengyelország a maga 30 százalékával messze megelőzi a második helyezett Szlovákiát és Olaszországot (12-12 százalék), illetve az őket követő Csehországot, valamint Ausztriát (8-8 százalék). 9 százaléknyian pedig általánosságban a visegrádi országokat nevezték meg szövetségesként a nyitott kérdésre válaszolva. Románia és Németország mindössze 5-5 százaléknyi említést kapott.
Az adatokból úgy látszik, a válaszadók nagy része tisztában van azzal, hogy az Orbán-kormány mely országokat tekinti szövetségesének: a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság régóta a Fidesz fő európai partnere, újabban pedig Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz belügyminiszterrel ápol kiváló viszonyt Orbán Viktor, ami magyarázhatja az olasz-magyar vélemény- és érdekazonosságról szóló válaszok nagy arányát.
Hogy a szoros gazdasági kapcsolatok ellenére (és talán a romló politikai kapcsolatok miatt) mennyire távolinak érzik Németországot a magyarok, abból is kiderül, hogy amikor azt kérdezték a felmérésben, melyik ország áll a legtávolabb hazánktól az álláspontokat tekintve, a németek 26 százalékkal az élen végeztek. Nem sokkal maradt le Franciaország sem (23 százalék), a harmadik helyre pedig Svédország futott be, Belgiumot és Hollandiát megelőzve. Vagyis a válaszadók itt is elég jól mérték fel, hogy melyek a magyar kormánnyal szemben gyakran kritikát megfogalmazó államok.
Érdekes képet ad, hogy
Ezt a helyzetet azonban a többség nem gondolja ideálisnak: 53 százalék szerint ugyanis Németországgal kellene a legszorosabban együttműködnie hazánknak, az USA 15, Oroszország 13 százalékot ért el ebben a versenyben, vagyis bőven „a nyugati nyitás” hívei vannak többen.
Jó hír az Európai Unió barátainak, hogy a magyar közvélekedés szerint az unió kedvező hatással van Magyarországra, ezt a válaszok 68 százaléka gondolja így, és szinte ugyanennyire pozitívan értékelik a válaszadók Németország szerepét is.
Miközben az EU-tagságnak 68 százalék kedvező hatást tulajdonít, láthatóan eredményes a kormány Brüsszel-ellenes kampánya: ugyanerre a kérdésre válaszolva ugyanis csak 44 százalék felelt úgy, hogy Brüsszel kedvező hatással van Magyarországra – márpedig a kérdés célja éppen az volt, hogy kiderüljön, a kormányzati hirdetéseknek köszönhetően mennyivel rosszabb „Brüsszel” megítélése, mint az Európai Unióé. Nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók értékelték a legrosszabbra „Brüsszel” hatását, náluk 53 százaléknyi volt a negatív vélemény, míg az ellenzéki szavazóknál 29 százalék. Ezzel szemben az EU hatását a Fidesz támogatóinak csak 34 százaléka tartja rossznak, az ellenzékiek közül pedig 13 százalék, vagyis közöttük is vannak jócskán, akik mást üzennének Brüsszelnek, mint az Európai Uniónak.
Kiemelt kép: John MacDougall / AFP
