Mindegy, kit küldünk Brüsszelbe, úgysem lesz nagy hatása

Rezignáltan várja az európai parlamenti választást a szovjet uralom alól 27 éve felszabadult Lettország, pedig az EU-hoz Magyarországgal egy időben csatlakozott állam sokat köszönhet neki. Helyszíni riport.

Igazi felüdülés Lettországban autózni egy magyarnak, és nemcsak azért, mert zöldbe borul a táj, hanem azért is, mert egyetlen választási óriásplakát sem látható. Pedig május utolsó hétvégéjén velünk együtt a lettek is szavazni fognak arra, hogy kiket küldenek az Európai Parlamentbe, az itthoni plakáterdő helyett mégis valódi fenyvesek magasodnak az utak mentén. Pedig a közömbösség nem indokolt, hiszen ahogy nekünk, úgy Lettországnak is van mit köszönnie az uniós tagságnak.

A múlt terhe

A balti államok az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése során, 2004. május 1-jén léptek be Magyarországgal együtt, de lényegesen rosszabb helyzetből indultak. A kommunista múlt nagyobb nyomot hagyott rajtuk, tekintve, hogy a II. világháború után a nácik és a szovjetek által is megtépázott Észtország, Lettország és Litvánia is beolvadt a Szovjetunióba és csak 1991-ben vált önállóvá.

És bármennyire próbálnak továbblépni, az orosz hatás továbbra is erősen érezhető. A fájdalmas múlt feldolgozása még most is tart, hiszen azt nem könnyű megemészteni, ha egy családban az idősebb fiúgyerekeket a nácik sorozzák be, a fiatalabbakat a szovjetek, majd egymás ellen kell harcolniuk. A megosztottság a társadalom összetételén is látszik, hiszen az ország 1,9 milliós lakosságának 62 százaléka lett nemzetiségű, és a negyede orosz. Az évtizedekig tartó szovjet elnyomás miatt ma is tapintható feszültség van a két nép között (ezt egy korábbi videónkban be is mutattuk).

A Barikádokból (Barikādes) megmaradt faldarab a lett parlament közelében. A felirat jelentése: Szabadságot a Baltikumnak. Az 1991 januárjában a szovjet katonák és a lettek között lezajlott többnapos fegyveres összecsapás során két rendőr és két civil halt meg. A szerző felvétele

Ehhez jön még hozzá az a tény is, hogy a lakosság 11 százaléka úgynevezett „nemállampolgár”: ők a Szovjetunió felbomlása idején szovjet állampolgárként a lett területeken éltek, de nem voltak sem Lettország, sem más ország állampolgárai. Az 1992 után született gyerekeik is ezt a státuszt kapják meg automatikusan, kivéve, ha legalább az egyik szülő kezdeményezi a lett állampolgárság megadását.

A „nemállampolgárok” jogai erősen korlátozottak az „igazi” lettekhez képest, például nem szavazhatnak sem a belföldi, sem az uniós választásokon, és nem tölthetnek be bizonyos önkormányzati és kormányzati tisztségeket. Az Európai Unión belül ugyanúgy utazhatnak, mint a lettek, az EU-n kívül viszont több olyan országba kell nekik vízum, ahol a letteknek nem.

Lett is pénz, meg nem is

A nem is annyira a háttérben megbújó múlt mellett azért az uniós csatlakozás óta eltelt 15 évben sokat erősödött a lett gazdaság – mondta a 24.hu-nak Iveta Kažoka politológus, a rigai Providus politikatudományi intézet igazgatója. Lettország 2014-ben az eurót is bevezette, ami elég sok nehézséggel járt. A helyiek hiába kapták azt az ígéretet, hogy az árak nem fognak változni, szinte a duplájukra nőttek, és beletelt egy-két évbe, amíg normalizálódott a helyzet. A gazdasági fellendülés azonban egyértelmű:

míg az egy főre jutó GDP Lettországban 2004-ben 6351 dollár volt, addig 2017-ben már 15 594 dollár. Összehasonlításképpen a magyar adat 2004-ből 10 296 dollár, 2017-ből pedig 14 224 dollár, vagyis ahhoz képest, hogy mennyivel lejjebbről indultak, mostanra meg is előztek minket a lettek.

Az EU-s pénzek hatása is látható, Riga belvárosa tele van szépen felújított épületekkel és frissen épített bicikliutakkal, amelyek a városon kívül is folytatódnak, illetve országszerte feltűnnek a magyar szemnek is ismerős, uniós pénzből finanszírozott projekteket ismertető táblák.

A csatlakozásnak azonban voltak negatív hatásai, elsősorban az ország elnéptelenedése. Ez leginkább a fővároson kívüli területeket érinti, ahol a felújításra szoruló utak mellett álló, kipofozott panelek között sűrűn látni romos, elnéptelenedett házakat is. Ez nem is csoda, hiszen

miközben Lettországban az átlagfizetések a magyarországiakéhoz hasonlók, északi szomszédjánál a dupláját kapják a dolgozók.

Az egyik helyi lakos az ápolónőket hozta példaként, akik otthon 500 eurót keresnek, Észtországban viszont több mint 1000 eurót, ezért sokan járnak át dolgozni. És akkor még nem beszéltünk a Nyugat-Európa felé irányuló elvándorlásról.

Kevés helyre sok párt

Tudjuk, hogy lesz, de nem igazán foglalkozunk vele – így lehetne összefoglalni azokat a válaszokat, amelyeket az általunk megkérdezett lettek adtak arra a kérdésre, hogy mit gondolnak a közelgő európai parlamenti választásról. Ahogy egyikük fogalmazott, számukra sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy jövőre önkormányzati választások lesznek.

Lettországnak olyan kevés mandátuma van az EP-ben, hogy nem érezzük azt, bármilyen hatása lenne annak, kit küldünk Brüsszelbe,

mondta.

A választókhoz hasonlóan a pártoknak sem prioritás az EP-választás, de ők azért lelkesebbek, ami abból is látszik, hogy a mindössze 8 képviselői helyre 16 párt pályázik. Iveta Kažoka elmondása szerint tíz pártnak van valamekkora esélye arra, hogy helyet szerezzen, miközben 2014-ben csak öt olyan párt volt, amelyről el lehetett képzelni, hogy legalább egy embert be tud ültetni az EP-be.

Az Európai Unió hivatalos mandátumbecslése szerint a legtöbb helyre az Európai Néppárt frakciójában helyet foglaló Vienotība (Új Egység) nevű liberális konzervatív párt számíthat (3 mandátum), őket a szocialista Saskaņa (Harmónia) követheti 2 mandátummal. Egy hely juthat a liberális, Európa-párti és LMBTQ-jogokért kiálló Attīstībai/Par! (Fejlődést!) nevű formációnak, ahogy a politikai skála ellentétes oldalán álló szélsőjobboldali, nacionalista Visu Latvijai! (Mindenki Lettországért!) csoportosulásnak is.

A Progressive párt EP-választási kampányautója halad el a Lettország megalapításának 100. évfordulója alkalmából 2018-ban felállított „diadalív” mellett, a felirat: A hazám az én aranyam. A szerző felvétele

A pártok fő üzenete annyiban többnyire megegyezik, hogy mindannyian szeretnék, ha több pénz jutna a kohéziós alapokból Lettországnak, főleg a mezőgazdasági fejlesztésekre. Hasonlóan gondolkodnak a migrációval kapcsolatban is: szinte az összes lett párt ellenzi, szeretné megerősíteni az EU külső határait, igaz, más-más eszközökkel.

Abban viszont már különböznek, hogy hogyan látják az EU jövőjét: a többség ugyan EU-párti, van azonban néhány, amely inkább az euroszkeptikus irányt képviseli. Ilyen például a „lett kisgazdapárt”, az LZS, az övék viszont kisebbségi álláspont, az unióval kapcsolatos nagyon kritikus fellépés alapvetően nem jellemző a lett politikára. További különbség a pártok között, hogy

a nagyobbak fenntartanák az Oroszországgal kapcsolatos szankciókat, a kisebbek viszont eltörölnék.

A szakértő azt mondja, lehetetlen megjósolni, hogy mely pártok fognak bekerülni az EP-be. 2014-ben a Vienotība szerezte meg az összes hely felét, most viszont nagyon sok múlik a részvételen és azon, hogy melyik pártnak sikerül a leghatékonyabban mozgósítania a szimpatizánsait. Az érdektelenség jól látszik az öt évvel ezelőtti adatokon, akkor a szavazásra jogosultak 28 százaléka voksolt az EP-választáson (idehaza 30 százalék).

Elképzelhető, hogy azok a pártok, amelyek nemzeti szinten népszerűek, nagyon rosszul fognak szerepelni, mert a szavazóik úgy gondolják, hogy nem éri meg elmenni szavazni, a kisebb, a lett parlamentben nem is jelenlévő pártok viszont kijutnak Brüsszelbe,

vázolta a lehetséges jövőt Iveta Kažoka.

Oroszország közelsége és az orosz lakosság miatt nem lehet kihagyni azt a kérdést sem, hogy vajon van-e esély arra, hogy Putyinék megpróbálják befolyásolni a választást. Kažoka szerint igen, annak azonban egyelőre nincs nyoma, hogy erre pénzt is fordítanának az oroszok.

Néhány lett EP-képviselő korábban is beszélt arról, hogy támogatja Oroszországot, például a Krím félsziget elfoglalásával kapcsolatban, így az oroszoknak az az érdekük, hogy ők ismét bejussanak az Európai Parlamentbe.

Netflix-egyenlőséget mindenkinek

Bár az EP-választás nem tartozik a legfőbb aggodalmaik közé, azért a letteknek van véleményük az unió jövőjéről. Egy felmérés szerint leginkább arra vágynak, hogy a tagság által biztosított szabadságok (munkavállalás, utazás), továbbra is megmaradjanak, csökkenjenek az Európán belüli társadalmi különbségek, az EU szavatoljon nagyobb biztonságot az állampolgároknak, és tartsa a lépést a különböző globális politikai, gazdasági és tudományos változásokkal. Ezen felül legyen rugalmasabb, és ahelyett, hogy akadályozná a lakossági és üzleti kezdeményezéseket, inkább segítse őket.

Többek között John Lennont, Vlagyimir Putyint, Elvis Presley-t, Harry Pottert és Darth Vadert ábrázoló matrjoskák a hagyományos babák mellett Riga óvárosában (Fotó: A szerző felvétele)

A lettek ugyanakkor belső és külső veszélyektől is féltik az EU-t. Egyrészt attól tartanak, hogy a tagállamok gerjesztette feszültségek miatt szét fog esni a közösség. Másrészt pedig attól, hogy az unió nem tud megfelelő választ adni a katonai, terror- és hibrid fenyegetésekre, illetve hogy az uniós vezetők és intézmények rosszul reagálnak a külvilágra.

A felmérésben javaslatokat is vártak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az EU teljesítményét bizonyos területeken. Voltak, akik szerint kötelezővé kellene tenni az adóbevallások nyilvánossá tételét, hogy csökkentsék a korrupciót, mások szerint arra kellene hangsúlyt fektetni, hogy kreatív módon magyarázzák el az EU működését az állampolgároknak. Olyan is volt, aki úgy vélte, meg kellene jutalmazni azokat az országokat, amelyek valamilyen területen kiemelkedően teljesítenek (például Finnország és az oktatás), míg más szerint az is csökkentené az egyenlőtlenségeket, ha a Netflixen ugyanaz lenne a filmkínálat minden EU-tagországban.

Kiemelt képünkön egy, a Hanza-szövetség idejéből fennmaradt ház Riga óvárosában, mellette jobbra a megszállás múzeuma. A szerző felvétele.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Creative Worker. Listen Music. Working. Ideas. Light Bulb. Glasses. Laptop. Comfortable. Project. Sit. Brainstorm. Young Guy. Businessman. Work. Office. Businesspeople. Workplace. Inspiration.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.