Március 12-én újra szavazhatnak az EU-ból való megállapodásos kilépésről a londoni parlamentben. Ha ezt elutasítják (ahogy korábban is tették), akkor másnap a megállapodás nélküli (no deal) verzióról voksolhatnak. Végül, ha ez sem lesz sikeres, akár elhalaszthatják egy március 14-ei szavazáson a kilépést az unióból – ezt jelentette be Theresa May kedden a londoni parlamentben.
A brit politikusokat egy új politikai erő megjelenése kezdi észhez téríteni. Az elmúlt hetekben először az ellenzék sorai kezdtek felbomlani, nyolc munkáspárti honatya otthagyta pártját. A frakciót elhagyók egyrészt a pártbeli antiszemitizmust hánytorgatták fel, másrészt egyértelműen ellenzik a brexitet. A kilépésük eleinte mégis mintha a brit kilépés malmára hajtotta volna a vizet, hiszen az ellenzék megosztását jelentette. Ám hamarosan kiderült, hogy a dezertáló munkáspártiakhoz három konzervatív képviselő is csatlakozott.
Így aztán Corbyn mellett a kormányfő is kénytelen figyelembe venni a brexitet ellenző képviselők véleményét. Mindketten változtattak is a héten az álláspontjukon. Corbyn már hétfőn bejelentette, hogyha nem sikerül a terveiknek megfelelő megoldást találni a rendezett kilépésre az EU-ból, akkor pártja egy második népszavazás mellé állna. Ez sok britnek tetszene, ám a megvalósítása még mindig kérdéses, hiszen a parlamentben a második referendum kiírásához nem biztos, hogy megvan a többség. Ráadásul a BBC elemzése szerint Corbyn feltételes mondata inkább azt takarja, hogy a brexitet támogató politikus abban bízik: nem is kell ezt az ígéretét betartania.
Sokkal fontosabb tehát a miniszterelnök keddi bejelentése a brexit lehetséges elhalasztásáról. Ráadásul ennek alighanem kedvező fogadtatása lenne az Európai Unióban is, amint erről korábban beszámoltunk. Az EU brüsszeli központjában olyan hírek terjengenek, hogy a kilépést 21 hónappal is eltolhatják, ami 2021-es brexitet jelenthetne. Ha egyáltalán lesz valaha brexit – ebben a témakörben semmi sem biztos, továbbra sem.
May kedden a londoni parlamentben felvázolt egy szavazási menetrendet, amely március 12-én kezdődhet. A brexit határideje jelenleg március 29., vagyis 17 nappal a határidő előtt kezdenek majd érdemben voksolgatni. Konkrét elképzelésről, tervről azonban továbbra sincs szó, pontosabban May alighanem újra azt az EU-val korábban kialkudott egyezséget fogja előterjeszteni március 12-én, amit a brit parlament történelmi, azaz 230 szavazatos különbséggel elutasított már januárban.
Érdemi eltérés azért sem várható, mivel az EU ragaszkodik az úgynevezett backstophoz. Ez bármilyen brexit-forgatókönyv esetén garantálná az Észak-Írország (az Egyesült Királyság Ír-szigeten lévő tartománya) és az EU-tag Írország közötti határ nyitva tartását. Ez elsősorban Írország követelése, de Dublinnal azonosul az ügyben Brüsszel is. Ráadásul az Egyesült Királyság és Írország nemzetközi szerződést kötött korábban Észak-Írországról, ezt képtelen kezelni a londoni politika a brexit kapcsán. Észak-Írország sorsát, a terület esetleges egyesítését az Ír Köztársasággal ugyanis az 1998-as Nagypénteki Egyezmény egy potenciális jövőbeli referendumtól teszi függővé. Az egyezményt ráadásul az Egyesült Királyság egyoldalúan nem is mondhatja fel.
Az ír kormány pedig nem adja fel a sziget egyesítésének elvi lehetőségét. Kimondatlanul tehát a potenciális ír szuverenitás megszerzéséről van szó az egész Ír-sziget fölött, ami így a gyakorlatban – miután Brüsszel Dublint támogatja a vitában – felülírja a brexitpártiak akaratát. Hivatalosan pedig azt hangsúlyozzák az írek: az egész sziget prosperitását segíti elő a nyitott észak-ír határ.
Ha a backstopot bevezetik, vagyis nyitott marad az ír határ a megállapodás nélküli brexit esetén is, akkor az Egyesült Királyságon belül kellene vámhatárt felállítani. Brüsszel ugyanis az észak-ír határon nem akar „lyukat” hagyni, azaz nem akarja vámhatárát más országok előtt megnyitni, ha a britek más, EU-n kívüli országokkal vámmenetesen kezdenének önhatalmúlag kereskedni. A no deal brexit ugyanis azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság elhagyná az EU vámunióját, de az észak-írek továbbra is szabadon kereskedhetnének a backstop miatt Írországgal – ez teremt megoldhatatlan helyzetet a Nagypénteki Egyezmény és a brexit egymással való összeegyeztethetetlensége miatt.
May így aligha csikar ki március 12-éig nagyobb fokú engedményt az EU-tól a legvitatottabb kérdésben, a backstop ügyében. London azt szeretné ugyanis, hogy az észak-ír határ nyitottságáról szóló klauzula időbeli hatályát korlátozzák, de mint említettük, ez az egységes Írországot akaró Ír Köztársaság akaratával szögesen ellentétes.
Így most a róka fogta csuka esetét továbbgondolva, Theresa May hajlandó volt egy szavazási menetrendet felvázolni. Saját, az EU-val kötött alkujának leszavazása után azonban a megállapodás nélküli kilépés sem valószínű, hogy többséget kapna a teljes brit alsóházban. Az ugyanis olyan óriási gazdasági károkat okozna, hogy aligha vállalja egyetlen párt is egy ilyen döntés felelősségét.
Éppen ezért May friss bejelentése szerint – ha minden más opciót elutasítottak az előző két napon – március 14-én a képviselők szavazhatnának a brexit elhalasztásáról is. Ezt a lehetőséget ugyan a miniszterelnök ellenzi, de Theresa May az erről szóló keddi bejelentésével kifogta a szelet egy tervezett parlamenti akció vitorlájából. A parlament már-már a kormány hatáskörének csökkentésére készült brexitügyben ezen a héten. May bejelentése nyomán azonban a törvényjavaslat konzervatív kezdeményezője visszakozott.
May a halasztásról szóló bejelentésével nem csak a két nagy pártot elhagyó képviselőknek tett engedményt. Saját kabinetjének három minisztere is jelezte a napokban: a kilépés elhalasztását támogatnák. Így May átmenetileg lecsillapította a kedélyeket, kérdés azonban, hogy két hét múlva melyik javaslat kap a három előterjesztés közül többséget.
Az sem kizárt, hogy egyik sem, tehát a rémálom folytatódhat Londonban. Ekkor viszont tényleg lehet jelentősége Corbyn hétfői bejelentésének, és megnyílhat az út egy második népszavazás előtt.
Kiemelt kép: Adrian Dennis / AFP
