Mindössze a magyarok 7 százaléka gondolja úgy, hogy jó lesz megöregedni – derül ki az Ipsos nemrég nyilvánosságra hozott globális felméréséből.

Ezzel az eredménnyel a magyarok a lista végén állnak, nem sokkal lemaradva a japánoktól, régiós szinten még a románok (17 százalék) és a csehek is (37 százalék) is jobban teljesítettek. Az indiaiak és a törökök messze a legoptimistábbak, előbbiek 73 százaléka, utóbbiak 67 százaléka tekint optimistán a jövőbe.

Az, hogy hány éves kortól számít valaki öregnek, a kutatás alapján meglehetősen változó. A spanyolok szerint csak 74 éves kor felett lesz valaki idős ember, míg Szaúd-Arábiában már 55 éves kor felett annak tartják. A magyarok a 65 éves kort tekintik a választóvonalnak, ez egy évvel alacsonyabb a világátlagnál.

Az összes megkérdezett 60 százaléka szerint az emberek nem tisztelik eléggé az időseket, a braziloknál ez az arány 80 százalékos, a magyaroknál 61 százalékos. Szaúd-Arábiában azonban csak a megkérdezettek 21 százaléka gondolja így.

Hasonló az arány azzal kapcsolatban is, hogy a fiataloknak kellene-e gondoskodniuk az idős rokonaikról. Az összes megkérdezett 57 százaléka értett egyet ezzel a kijelentéssel.

A magyarok 51 százaléka szerint a fiatalok felelőssége gondoskodni az idősekről, és mindössze 16 százaléka mondott kategorikusan nemet erre a kérdésre.

A magyarok 32 százaléka úgy gondolja, hogy idős korára egészségügyi problémái lesznek, 40 százalékuk szerint viszont egészségesek lesznek. Ez nagyon messze van a kolumbiaiak eredményétől: ott a megkérdezettek 89 százaléka mondta azt, hogy fitten fog megöregedni.

A közelgő EP- és önkormányzati választás fényében érdekes látni, hogy mit gondolnak a megkérdezettek az idősek politikai hatásáról.

A magyarok 40 százaléka szerint az idősek túlságosan is befolyásolják a politikát, ez jóval a világátlag fölött van (29 százalék).

Amikor arra kérdeztek rá, hogy mi a legjobb az öregségben, az első helyre került az, hogy több időt tölthetnek együtt a családjukkal, valamint jobban ráérnek a hobbijukkal foglalkozni, illetve utazgatni, de szorosan ezután következik az is, hogy nem kell többet dolgozni. Ezzel szemben viszont a negatívumok között a legtöbben azt mondták, hogy nem lesz elég pénzük, nehezebb lesz majd a mozgás és romlik a memóriájuk.

Az összes megkérdezett 60 százaléka mondta azt, hogy fel lehet készülni az öregségre, a magyaroknak az 50 százaléka gondolja így, míg 42 százaléka szerint nem lehet.

Összevetették azt is, hogy a megkérdezettek szerint mit kell tenni, és valójában mit tesznek azért, hogy felkészülten várjuk az öregkort. Míg a többség az előbbi kérdésre azt válaszolta, hogy fontos lenne a rendszeres testmozgás, az egészséges étkezés és a takarékoskodás, a legtöbben a valóságban mindössze addig jutnak, hogy nem dohányoznak, nem isznak túl sok alkoholt és odafigyelnek arra, hogy mit esznek.