Macedóniában idén felpörögtek az igazságszolgáltatás évek óta lassan őrlő malmai: egyrészt elítélték a 2015-ös tiltakozások nyomán 2016 januárjában megbuktatott miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit egy régóta húzódó ügyben, egy 580 ezer euróba kerülő Mercedes beszerzése kapcsán. Fő ellenfelét, a jelenlegi miniszterelnököt, Zoran Zaevet pedig felmentették egy másik zavaros telekeladási ügyben, amelyet még épp Gruevszki kormányfősége idején indítottak ellene. Zaevet azzal vádolták, hogy egy vállalkozótól polgármesterként 160 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el, ám a bíróság idén, amikor Zaev már miniszterelnök volt, felmentette a politikust.
Mindkét ügyet az érintettek természetesen az ellenük folytatott politikai manipulációkkal magyarázták, attól függően, hogy ki volt kormányon közülük, és ki volt ellenzékben. Gruevszkit közben jogerősen is elítélték amiatt, hogy a páncélozott Mercedes titkos beszerzésekor illegálisan próbálta befolyásolni a belügyminisztert, Gordana Jankuloszkát. Jankuloszka ellen egyébként elkülönített pert zajlott eddig, terhessége miatt. Jankuloszka állítólag Gruevszki utasítására maga is kiadott – a vádak szerint – törvénytelen rendelkezéseket a köznyelvben csak Tank néven emlegetett ügyben, így a minisztérium főhivatalnoka, Gjoko Popovszki intézte a Mercedes illegális beszerzését. Májusban Popovszkit már elítélték egy 2008-as közbeszerzés miatt, amelyben háromszáz rendőrségi gépkocsit vásároltak, a hírek szerint erősen túlárazva, és ezzel 450 ezer eurós kárt okozva a költségvetésnek.
Fotó: Tatyana Zenkovich/AFP
Gruevszkit pedig kétéves börtönre ítélték végül, de mint ismert, büntetésének letöltését november 9-én nem kezdte meg hazájában, hanem hamarosan Magyarországon tűnt fel, és kért menedékjogot, miután megjelent hazánk tiranai nagykövetségén.
Gruevszki politikai karrierje előtt erősen kötődött a gazdasági élethez: Macedónia egyik első tőzsdése volt, állítólag az ő cége kötötte a szkopjei tőzsdén az első ügyletet. Így a volt miniszterelnököt mindig is kapcsolatba hozták különböző gazdasági ügyekkel.
A Mercedes-beszerzés is csak egy a Gruevszkit érintő számos ügy közül. A legismertebb botránya a volt kormányfőnek mintegy húszezer ember illegális lehallgatása volt. Emiatt országos tiltakozás kezdődött 2015-en a balkáni országban, és az ellenzéket vezető Zaev ekkor állt elő számos dokumentummal, amelyek nemcsak az illegális lehallgatásokról szóltak, hanem számos más ügyről is.
A sokféle vád közül a lehallgatások ügye azért is volt érdekes, mert egykori pénzügyminiszterként igen jól ismerheti a macedón telefontársaságokat Gruevszki. Kormánytagként 2001-ben felügyelte azt a folyamatot, amelynek végeredményeként a Deutsche Telekom érdekeltségébe tartozó Matáv, illetve Magyar Telekom megszerezte a macedón MakTel telefontársaságot. (A MakTelt a lehallgatási botránnyal hivatalos információk szerint nem hozták kapcsolatba.) Ettől a privatizációs időszaktól fogva, azaz 2001-től kezdve nem kizárt, hogy elmélyültek Gruevszki magyarországi kapcsolatai.
Gruevszki egyébként 2006-ban, 36 évesen került hatalomra. Egyfajta balkáni Sebastian Kurz volt: az osztrák kancellárhoz hasonlóan fiatalon állt a kormány élére. Nem véletlen, hogy tíz évig megannyi botrány ellenére megtartotta pozícióját: hatalomra kerülésekor 36 százalékos volt a munkanélküliség. Kormánya adóreformot hajtott végre, egyre több külföldi befektetést vonzott az ország, és a munkanélküliség így 28 százalékra csökkent, ami Magyarországhoz viszonyítva még mindig borzasztóan hangzik, de a kétmilliós, az EU-tól és a NATO-tól elzárt délszláv államban kedvező folyamatot tükrözött. Igaz, 2015 óta tovább csökkent a munkanélküliség, és Zaev kormányzása óta most már 21 százalék körül alakul a mutató.
Ami Gruevszki kormányzásának propagandakiadásait illeti, a macedón gazdaság erejéhez képest csillagászati összeget költöttek olyan akciókra, amelyeknek a Harmadik gyermek, illetve Abortuszmegelőzés vagy a Fedezd fel Macedóniát! nevet viselték. Az ellenzéki szociáldemokratákkal, azaz Zaevékkal vívott sokéves küzdelmében bevetette a sorosozást is: Macedóniáról közismert, hogy ott alakult az első Stop Soros-szervezet is, mivel Gruevszki ellenfeleit azzal támadta, hogy Soros György támogatását élvezik. Végül a Soros-ellenes kampány sem mentette meg a bukástól sem Gruevszkit, sem pedig pártját.
Gruevszki ideológiailag a neokonzervatív irányzatot követi – ez a gazdaságban kétségtelen eredményeket hozott. Ugyanakkor
Miközben a Nyugat egyre inkább korrupcióval, nepotizmussal vádolta Gruevszki kormányát, Oroszországtól ilyen támadásokat nem kellett eltűrnie a balkáni vezetőnek.
Gruevszki és pártja, a VMRO-DPMNE időközben a Fidesszel is szoros politikai kapcsolatba került. A Stop Soros-jelszó is jelzi a közös propaganda erősségét. Orbán Viktor idén videoüzenetben is támogatta Gruevszki macedón pártját, amely Zaev kormánya ellen tüntetett. A tüntetők az ország nevének megváltoztatása ellen tiltakoztak. Ha ugyanis a népszavazás érvényes lett volna erről a kérdésről, könnyebben megváltoztatták volna az ország elnevezését Észak-Macedóniára. Ezzel elhárult volna a görögök vétója Macedónia Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozása elől. A népszavazás végül nem lett érvényes, de a parlamentben Zaev biztosította azt, hogy a névváltozás megkapja a szükséges támogatást.
Fotó: Robert Atanasovski / AFP
A Macedónia névváltoztatása elleni kampányban – amely csak részben volt azonban sikeres, mert a szavazók többsége támogatta az Észak-Macedóniára való átkeresztelést – erős orosz befolyás is kimutatható volt – erről ezen a héten éppen Budapesten tanácskoztak Balkán-szakértők a Politikatörténeti Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézetének szervezésében.
A tanácskozáson elhangzott: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ugyan nem túlzottan fontos a Balkán, de azt igyekezett megmutatni a Nyugatnak Macedóniában is, hogy tud károkat okozni a NATO-nak és az EU-nak, amikor a csatlakozási folyamat folytatásáról van szó. Érdekes, hogy ebben a folyamatban a magyar kormány – mint egy NATO-tagállam kabinetje – a NATO-ellenes Gruevszki-párt tiltakozását támogatta.
Az utóbbi napokban két volt magas rangú politikust is letartóztattak Macedóniában, akiket Gruevszkivel együtt más hivatali visszaélésekkel vádolnak. Szerdán vették őrizetbe Mile Janakieszki volt közlekedési minisztert és Kiril Bozsinovszki korábbi kormány-főtitkárt. Mindketten korábban Gruevszki kabinetjeiben töltöttek be fontos pozíciókat. A volt kormányfő szökése után a hatóságok ugyanis tartanak attól, hogy más politikusok is elmenekülnek az igazságszolgáltatás elől.
Éppen pénteki hír az is, hogy
Erről a Dnes.bg bolgár lap számolt be macedón forrásokra hivatkozva.
Gruevszki menekülésében az is érdekes, hogy bár kevesen tudják, a Magyarországon élő görögök jelentős része nem feltétlenül görög származású, bár az igaz, hogy Görögország területéről érkeztek ide a negyvenes-ötvenes évek fordulója táján, amikor a görögországi kommunisták gerillaháborút vívtak a nyugatbarát athéni kormánnyal. Az észak-görögországi harcokban sokszor helyi macedónok vettek részt.
Így aztán míg Nikola Grujosz (Grouios) görög katonaként halt meg 1940-ben az olaszokkal vívott háborúban. Fia viszont – Talo Grujosz – még kisgyerekként, menekültként a második világháború után Jugoszláviába került, ahol Gruevszkire szlávosították a nevét. Ha a menekültek közül történetesen Magyarországra kerül a kis Talo, akkor sok társához hasonlóan lehet, hogy ma már a hazai görögök között kellene keresni a család leszármazottjait.
Talo ráadásul Jugoszláviában egy olyan családba, a Mijalkovok közé házasodott be, akik erősen bolgárpártiak voltak akkor, amikor a század első felében a Grujoszok még Görögországban harcoltak, s amikor Macedónia bolgár megszállás alatt állt. Ekkor a Mijalkovok vezető posztokat is betöltöttek, például a nem túlzottan derűs 1942-es évben. Talo fia, a most Magyarországra menekült egykori miniszterelnök, Nikola Gruevszki már Macedóniában született. Talo sógora, Nikola Gruevszki anyai nagybátyja pedig az első független macedón kormány minisztere volt 1991-ben: Jordan Mijalkovról van szó, aki tragikus autóbalesetben hunyt el még ugyanebben az évben.
Nikola Gruevszki családja tehát kiválóan illusztrálja, hogy a Balkánon a nemzetiségek, különösen a macedónok sorsa mennyire hányatott volt. Egy bolgár macedónból lett például a világ legismertebb bolgár politikusa: Georgi Dimitrovról miniszterelnökről és Komintern-csúcsvezetőről van szó, de sok macedón kommunista Magyarországon görögnek minősült, és úgy ismerjük őket.
Mindez csupán azért érdekes, mert Macedónia nevéről ádáz vitát folytat Macedónia és Görögország az elmúlt évtizedekben. És mint már említettük, a megegyezést éppen Nikola Gruevszki és pártja igyekezett megakadályozni Athén és Szkopje között az idei népszavazási kampányban. Gruevszki, aki kormányzása idején a görögöket irritáló, antikizáló épületeket, Nagy Sándorra és az ókori (természetesen nem szláv nyelvű) makedónokra utaló, a makedónok-macedónok dicsőséget hirdető diadalíveket és szobrokat állíttatott fel, tulajdonképpen egy görögországi macedón család leszármazottja. Így miközben Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökként menekült Magyarországra, ha a második világháború után félárvaként Görögországból édesanyjával elmenekülő apja, Talo nem Jugoszláviába kerül, akkor lehet, hogy görög menekültként tartották volna őt számon itthon, Rákosi Mátyás idején.
Kiemelt kép: Boryana Katsarova / AFP
