A szélsőjobboldali Bolsonaro nyerte a brazil elnökválasztást

Jair Bolsonaro szélsőjobboldali jelölt nyerte meg a brazil elnökválasztást a vasárnapi második fordulóban elért 55,2 százalékos eredménnyel – jelentette be a központi választási bizottság a voksok csaknem száz százalékának összeszámlálása alapján.

Bolsonaro ellenfele, a baloldali Munkáspárt jelöltje, Fernando Haddad a szavazatok 44,8 százalékát szerezte meg.

Együtt jobbra fordítjuk Brazília sorsát. Többé nem kacérkodhatunk sem a szocializmussal, sem a kommunizmussal vagy a baloldali populizmussal

– jelentette ki Bolsonaro győzelme ismeretében elmondott első beszédében. Fogadkozott, hogy meg fogja védeni a brazil alkotmányt, a demokráciát és a szabadságot. „Ez nem egy párt ígérete, nem egy ember üres beszéde, hanem fogadalomtétel Isten előtt” – mondta.

Haddad veresége ismeretében kijelentette, hogy továbbra is védeni fogja a demokráciát és annak a 45 millió embernek a szabadságjogait, aki rá szavazott.
Szakértők szerint Bolsonarónak a baloldali jelöltnél nagyobb népszerűsége azzal magyarázható, hogy az emberek elfordultak a Munkáspárttól, amely két éve – 13 évi kormányzás után – kiesett a hatalomból az ország súlyos gazdasági válsága, valamint Brazília történetének legnagyobb mértékű korrupciós és vesztegetési ügye miatt.

Bolsonaro azt ígérte a kampányban, hogy visszaszorítja a bűnözést, ennek pedig egyik eszköze az lesz, hogy a rendőrök nagyobb szabadságot kapnak a fegyverhasználatban, valamint hogy kiterjesztenék az önvédelmi célú fegyverviselés jogát az állampolgárok körében.

Messiásnak nevezi magát, és beszántaná a parlamentet a brazil elnökválasztás esélyese

Jair Bolsonaro inkább látná holtan a fiát, mint hogy meleg legyen, és nem tartja igazi rendőrnek, aki nem öl. Jó esélye van rá, hogy választást nyerjen a politikailag és gazdaságilag is megtépázott országban.

Sokan viszont attól tartanak, hogy a januárban hivatalba lépő új elnök korlátozza majd az emberi és a polgári szabadságjogokat, a szólás szabadságát, mert Bolsonaro köztudottan csodálója az 1964-85 közötti katonai diktatúrának, és védelmébe vette a baloldali ellenzékiekkel szembeni akkori kegyetlenkedéseket.

Olyan kijelentést is tett korábban, hogy az ellenzékiek sorsa a bebörtönzés vagy a száműzetés lesz. Többek szerint félő, hogy mint volt katonatiszt, a hadsereg támogatásával tekintélyelvű rendszert fog kiépíteni. Aggasztónak tartják nőgyűlölő, rasszista és homofób kijelentéseit is.

(MTI, kiemelt kép: Fabio Motta/Estadao Conteudo/Europress)