Mindenki mindenki ellen Bukarestben: ugyanaz vár Romániára, mint Magyaroszágra?

A román kormányfő lekéste a Bukarestbe érkező Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnököt, és ez a kínos incidens jól jellemzi a bukaresti kormánypárt, a PSD és Brüsszel viszonyát. Nyugatról egyre több figyelmeztetést kap Románia a jogállamiságot fenyegető törvényhozása miatt: nem kizárt, hogy délkeleti szomszédunkra is hasonló uniós eljárások várnak, mint Magyarországra és Lengyelországra.

Romániában a nyáron elfogadták az igazságügyi reform egy részét. A parlamenti szavazás az erről folyó hosszas vitának azonban nem a lezárását, hanem egy még súlyosabb polémia nyitányát jelentheti. A nemzetközi sajtó már 2017 óta ír arról, hogy az Európai Unió rossz szemmel nézi a Romániában zajló folyamatokat, a korrupcióellenes harc gyengítését, az ügyészek és a bírók jogainak korlátozását. Emiatt felmerült, hogy Lengyelország és Magyarország után délkeleti szomszédunk is súlyos EU-szankcióknak néz elébe. Az esetünkben éppen a napokban megszavazott 7-es cikkely szerinti eljárást is rebesgetik.

Szeptember második hetében Mark Rutte holland miniszterelnök járt Bukarestben és amikor az esetleges EU-szankciókról kérdezték, azt mondta: a tagországok figyelik, mi történik Romániában, és az Európai Bizottság következő lépésére várnak – erről a Napi.hu írt. Hamarosan egyébként Bukarestbe érkezik a Velencei Bizottság küldöttsége is, amely a jogállamiságot vizsgálja délkeleti szomszédunknál.  Emiatt aggódott egyébként a holland kormányfő is bukaresti sajtótájékoztatóján. Rutte szerint a jogállamiság az európai partnerség alapja – ezt egy román lap hangsúlyozta a holland politikus sajtótájékoztatója után.

Ennél keményebben fogalmazott a német Günter Oettinger, az unió költségvetési biztosa. Szerinte Románia, Magyarország és Lengyelország az EU gyengítésére vagy „lerombolására törekszik”, miközben az unióra leselkedő „halálos veszélyekről” beszélt.  

Még érdekesebb, hogy a román kormányt irányító miniszterelnök, Viorica Dancila – sokak szerint Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bábja – elszalasztotta a lehetőséget Jean-Claude Juncker fogadására Bukarestben a napokban. Juncker akkor távozott ugyanis a reptérről, amikor a miniszterelnök kiért oda. (Juncker a Három tenger-kezdeményezés csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba. Ez a kezdeményezés a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti államok együttműködését lenne hivatott erősíteni, sokak szerint a német-francia együttműködéssel némileg szembehelyezkedve, az Európai Unión belül.)

A romániai igazságügyi „reform” – valójában a korrupcióellenes ügyészség és a bírók jogainak, jogköreinek gyengítése – mögött a hatalmon lévő szociáldemokrata párt (PSD) önös érdekeit látják sokan. Ilyen például Klaus Iohannis román köztársasági elnök például – akit viszont a PSD miniszterei támadnak, időnként végtelenül primitív módszerekkel is, például „lenémetezve” az államfőt.

Sőt a párt elnökének, Liviu Dragneának az érdekei még szembeötlőbbek: gyakorlatilag azt célozza az igazságügyi reform, hogy az ellene folyamatban lévő eljárásokat vagy már jogerős ítéleteket meg lehessen változtatni. (Az Orbán Viktor retorikájához időnként meglehetősen hasonló kijelentéseket hangoztató Dragnea korábbi ügyeiről, elítéléséről több cikkünkben is írtunk már. )

Ugyanakkor friss fejlemény, hogy Dragnea pozíciója megrendülni látszik pártjában, és még lemondását is meglebegtette a napokban, miután a PSD népszerű bukaresti polgármestere is ellene fordult a belső vitákban. Más regionális vezetők is ellene látszanak fordulni, és lemondását követelik.

Dragneának azonban nincs formálisan túl jelentős posztja, a parlament egyik házának az elnöke, korábbi elítélése miatt amúgy is inkább a háttérből irányítja a kormány politikáját. Így ha lemondana parlamenti tisztségéről, az önmagában még nem jelentene döntő változást.

A személyre szabott törvényhozás még a román kormányt kívülről támogató RMDSZ-en belül is súlyos konfliktusokat okozott. Eckstein Kovács Péter, a párt Kolozs megyei meghatározó politikusa például idén nyáron egy kolozsvári tüntetésen jelentette be: kilép a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségéből, az igazságügyi reformról szóló vita miatt. Nem akar ugyanis részt venni a jogállam lebontásában.

Eckstein Kovács korábban Traian Basescu elnök mellett is dolgozott, így a mostani kormány egyik fő ellenfelével ápolt jó kapcsolatokat.

Az RMDSZ-hez közel álló Molnár András erdélyi (partiumi) ügyvéd viszont védte a román igazságügyi „reformot”, melynek intézkedéseiről ezt mondta még tavaly év végén:

Téves az a megközelítés, hogy politikai kontrollt tesznek lehetővé, hiszen nem történik egyéb, mint jelképesen szólva megolajozzák az igazságügy gépezetét, amelynek sajnos néhány fogaskereke nem működik megfelelően.

Molnár álláspontja alighanem közel áll az RMDSZ-éhez, amelynek egyik ügyvezető alelnöke, Székely István júliusban, Tusványoson arról beszélt: az RMDSZ még akkor is jól döntött a jogi reformokról, ha azok most éppen népszerűtlenek.

Romániában időközben Klaus Iohannis államelnök kénytelen volt felmenteni a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét, erre ugyanis nemcsak a kormány, a parlamenti többség, hanem a bírósági ítélet is rákényszerítette. A leváltott korrupció-ellenes főügyész, Laura Codruţa Kövesi az egyik jelképe a román igazságszolgáltatás korrupcióellenes harcának. Ám a parlamenti többség végigverekedte az ügyésznő leváltását, még az államfő felfüggesztésével is fenyegetőzött Dragnea, ha nem váltja le a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét.

Codruţa Kövesi ellen egyébként immár négy fegyelmi eljárást is indított a román igazságügyi felügyelet, láthatóan – bár nyilván nem közvetlenül intézkedve – a kormánypárt nem bocsátotta meg neki a kemény fellépést akár vezető politikusokkal szemben is.

A Dragnea elítéléséhez vezető egyik ügy egy 2012-es, Traian Basescu akkor államelnök impeachmentjéről, leváltási eljárásáról szóló népszavazáshoz kötődik. Az ennek lebonyolításakor állítólag elkövetett törvénytelenségek miatt ítélte el a bíróság Dragneát. Ám a napokban Basescu volt elnök azzal a váddal állt elő, hogy Dragnea nem is kapott emiatt olyan súlyos büntetést, és ez annak köszönhető, hogy jó barátságban volt a korrupcióellenes ügyészséget vezető Codruţa Kövesivel. Minderről a tekintélyes bukaresti lap, az Adevarul is beszámolt.

Mindez mutatja: a román politikában tényleg mindenki mindenki ellen küzd időnként.

Az idén nyáron például a román diaszpóra a korrupció elleni tiltakozásán a kormánypárt, a PSD ellen demonstrált, s a megmozdulás Bukarestben szabályos utcai harcokhoz vezetett. Ennek során a rohamrendőrség – és annak Drakuláról elnevezett különleges alakulata – rendkívüli brutalitással lépett fel a tüntetők ellen, de még külföldi újságírókat is súlyosan bántalmaztak ekkor. Dragneát éppen a napokban hallgatták ki a tüntetések utáni viták miatt: a PSD-vezető azzal vádaskodott, hogy külső erők finanszírozták a tüntetést, amely egy kormányellenes puccskísérlet volt.

Romániában tehát más a helyzet mint Magyarországon: Liviu Dragnea pozíciója korántsem annyira bebetonozott, mint mondjuk Orbán Viktoré (hiába hasonlítja őket egymáshoz illiberalizmusuk miatt a Politico). A helyzet azért sem ugyanolyan, mert a nem csupán formális jogkörökkel rendelkező román államfő, Klaus Iohannis egyelőre a jogállam védelmében igyekszik fellépni. (Komoly vita is alakult ki közte és Dragnea között, nem utolsósorban a diaszpóra-tüntetés szétverése miatt, ezután „németezte” le az államfőt egy román miniszter.)

Mások viszont azzal vádolják Iohannist, hogy a korrupcióellenes harc voltaképpen a román titkosszolgálatok, az ügyészség és az elnök együttműködésén alapul, és valójában a „mély állam” küzd a demokratikusan megválasztott PSD ellen. Egy magyar megfigyelő – akivel e sorok írója beszélgetett – szerint azonban teljesen felesleges „mélyállamozni” az egyik politikai oldal esetében, a román politikai élet jelentős részét áthatják a „mély állam” hálózatai, nem lehet egyetlen pártot kiemelni ebből a szempontból. Ettől függetlenül persze, az RMDSZ egyik vezetője, a már idézett Székely István az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok együttműködéséről szónokolt Tusványoson idén júliusban.

Ugyanakkor az is látszik, hogy Romániára azért is tekint másként a nyugati világ, mint Magyarországra, mert Bukarest a NATO-n belül egészen más helyzetben van, mint hazánk. Románia frontállam Oroszországgal szemben. Amióta a Krímet Moszkva bekebelezte, Románia gyakorlatilag Oroszország szomszédja lett.

Így Románia szankcionálása aligha érdeke például az USA-nak. Ezt bizonyítja Rudy Giulianinak, Trump amerikai elnök ügyvédjének furcsa hangú levele, amelyet nemrégiben írt a román elnöknek, Iohannisnak, s ennek a lényege az volt a New York Times szerint, hogy nem kell túlhajtani a korrupcióellenes hajszát a balkáni országban. Giuliani levele óriási feltűnést keltett Bukarestben, miközben Trump elnök személyesen dicsérte meg Romániát egy videóüzenetében. Ezt akkor tette, amikor az energiapolitikában láthatóan amerikai érdekeknek megfelelően cselekszik Bukarest. Románia ugyanis gázvezetékeket épít ki az energiafüggőség csökkentésére, pontosabban az energiaellátás diverzifikálására – erről egy osztrák hírforrás számolt be, megemlítve, hogy Trump Magyarországot is megdicsérte e szempontból.

Kevésbé van elájulva Romániától az új német külügyminiszter. Heiko Maas kritikus hangot ütött meg a román igazságügyi reform miatt. Augusztus végi bukaresti látogatásán nem a belső viták, hanem azok hangneme miatt aggódott. Illetve a viták élessége foglalkoztatta, és az, hogy ezek akár erőszakos cselekedetekig fajulhatnak. (Ezzel nyilván a diaszpóra tüntetésén kirobbant erőszakra gondolt a német diplomácia vezetője.)

Maas ezután az európai értékeket, a közös értékeket hangsúlyozta: „Demokrácia, jogállam, emberi jogok és sajtószabadság” – ezeknek a jogoknak az érvényesítéséért a tagállamok a felelősek – mondta. Ennek Románia esetében azért van jelentősége, mert hamarosan átveszi az EU soros elnökségét, és így az egész Uniót kell majd reprezentálnia – folytatta a német miniszter.

Maas arra is felhívta a figyelmet, hogy a román kormánynak figyelnie kell a hatalmi ágak elválasztására és az egyensúly fenntartására a végrehajtó, a törvényhozó hatalom és az igazságszolgáltatás között. Felajánlotta ebben a német támogatást is, és utalt arra, hogy a Velencei Bizottság is szóba jöhet közvetítőként (e testület alkotmányjogi szakértői Magyarország esetében is tettek korábban javaslatokat, például a jogállamiság szempontjából).

Maas és Rutte szavaira Iohannis elnök nyitottan reagált, kérdés azonban, hogy a parlamenti többség és a kormány mennyire hallgat a nyugati figyelmeztetésekre. A román miniszterelnök mindenesetre egy találkozót már elszalasztott Junkcer európai bizottsági elnökkel.

Kiemelt kép: Daniel Mihailescu / AFP