Ma vitázik és szerdán szavaz az Európai Parlament a Sargentini-jelentésről, ami az uniós alapértékek Magyarország általi megsértését taglalja. Mint korábban összeszedtük, egy rendkívül hosszadalmas, és sok ponton megakasztható folyamat az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére való hivatkozással folyó eljárás:
- Elsőként az Európai Parlament arra utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát, hogy készítsen különjelentést arról, hogyan sérülnek az EU alapértékei Magyarországon. Ez tavaly májusban megtörtént.
- Ha elkészült a jelentés, annak alapján szavaz az EP arról, hogy felszólítja a hetedik cikkely szerinti eljárás elindítására. Ez történik most.
- Az Európai Tanács meghallgatja a magyar kormányt és ajánlásokat tesz.
- A Tanács a tagok négyötödös többségével és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében leírt értékeket.
- Ezután a Tanács a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslatára, az EP egyetértésével (miután Magyarországot felkérte észrevételeinek benyújtására) egyhangú döntéssel megállapíthatja, hogy hazánk súlyosan és tartósan megsérti az uniós értékeket. Ehhez tehát az összes tagállami vezető egyetértésére szükség van.
- Az Európai Tanács minősített többséggel dönthet arról, hogy felfüggeszti Magyarország egyes jogait, beleértve szavazati jogát a testületben.
Bürokratikusan hangzik? Eléggé az, mint ahogyan az Európai Parlament honlapján elérhető dokumentum címe is nyakatekert:
JELENTÉS a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról.
A becenév, a Sargentini-jelentés pedig abból fakad, hogy Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő feladata volt a hazánkkal szembeni kifogások összeállítása.
A dokumentumban fontosnak érzik leszögezni, hogy tudomásul veszik az áprilisi magyarországi országgyűlési választás eredményét, de azt is hangsúlyozzák, hogy minden magyar kormány felelős azért, hogy felszámolja az uniós alapértékek megsértésének veszélyét, akkor is, ha a veszély a korábbi kormányok által javasolt vagy jóváhagyott döntések következménye. Magyarul: nincs helye visszamutogatásnak, ha a jelenlegi kormányzat nem cselekedett egy olyan ügy megoldásáért, ami mondjuk a Gyurcsány-kormány miatt állt elő. Az irat emellett nyomatékosítja, hogy Magyarország EU-csatlakozása szuverén döntésen alapuló, önkéntes lépés volt, amelyről széles körű konszenzus alakult ki a politikai erők körében.
Mindezek után 25 oldalon következik az aggályok felsorolása, pontosabban az EP javaslata arra, hogy milyen határozatot kellene elfogadnia az Európai Tanácsnak. Tizenkét témakört taglalnak, mi is maradunk ennél a felosztásnál.
Az alkotmányos és a választási rendszer működése
Ebben a pontban emlékeztetnek, hogy a Velencei Bizottság (a 47 tagú Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve) milyen aggodalmakat vetett fel a 2012-ben hatályba lépett alaptörvénnyel és annak módosításaival kapcsolatban. Bírálták az alkotmányozás folyamatának átláthatatlanságát, a civil társadalom nem megfelelő bevonását és a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetését. Kitérnek rá, hogy Magyarországon korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, megszűnt a lehetőség, hogy bárki kérheti egy jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága pedig azt is bírálta, hogy az alkotmányjogi panasz nem halasztó hatályú a jogszabályra nézve.
(Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Ugyanebben a pontban hivatkoznak az idei parlamenti választásról szóló EBESZ-jelentés előzetes megállapításaira (a nyáron megjelent teljes jelentésről itt írtunk). Kiemelik, hogy az ellenséges és megfélemlítő kampányretorika korlátozott teret hagyott a lényegi vitára, és az egyenlő versenyt jelentősen akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kampányüzenetét felerősítő „tájékoztató hirdetésekre”.
Ehhez kapcsolható az a megállapítás, hogy az „Állítsuk meg Brüsszelt” című konzultáció pontatlan vagy félrevezető állításokat tartalmazott, ahogy tavaly októberben a „Soros-terv” tárgyában zajlott konzultáció pontjai is. A konzultációk párhuzamot vontak a terrorizmus és a migráció között, gyűlöletet keltettek a migránsokkal szemben, és kimondottan Soros György személye és az unió ellen irányultak – áll a jelentésben.
Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
Itt azt idézik fel, hogy a Velencei Bizottság, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója, valamint a Korrupció Ellen Fellépő Államok Csoportja (GRECO) is bírálta, hogy a 2011-ben rendkívül széles jogkörrel ruházták fel az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnökét, Handó Tündét.
Megemlítik, hogy az idén törvénybe foglalták a közigazgatási bíróságok új rendszerét, és emlékeztetnek arra, hogy az Európai Unió Bírósága 2012 novemberi ítéletében az uniós jogból eredő kötelezettségek megsértését állapította meg, amiért előírták a bírák és ügyészek kötelező nyugdíjazását 62 éves korban. Bár azóta új törvény született, de az eltávolított bírák többsége nem térhetett vissza eredeti hivatalába.
(Fotó: Mohai Balázs / MTI)
A korrupció és az összeférhetetlenség
Itt is előkerül a GRECO, a szervezet 2015. márciusi jelentésére hivatkoznak, amelyben azt kérték, hogy dolgozzák ki a magyar országgyűlési képviselők magatartási kódexét, iránymutatást adva az összeférhetetlenség eseteire. Azt is felvetették, hogy szigorítani kellene a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettséget, valamint elektronikus adatbázist létrehozni, hogy a nyilatkozatok és módosításaik átláthatóan hozzáférhetők legyenek.
Felidézik, hogy 2016 decemberében Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködésből. A szervezet önkéntes alapon 75 országot és több száz civil társadalmi szervezetet fog össze, és 2015 júliusa óta vizsgálta a magyar kormányt civil szervezetek aggodalmai alapján.
Arra is kitérnek, hogy 36 százalék volt 2016-ban azon uniós finanszírozási szerződések aránya, amelyeket olyan közbeszerzési eljárások után ítéltek oda, amelyekre egyetlen pályázat érkezett. Emellett bekerült a jelentésbe az Elios-ügy, vagyis hogy az uniós csalás elleni hivatal súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amit egy, akkoriban a miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda, és 43,7 millió euró támogatás visszafizettetését javasolta.
Felróják még Magyarországnak, hogy úgy határozott, nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szemben járna el.
A magánélet védelme és az adatvédelem
Ebben a pontban idézik az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának idén áprilisban megfogalmazott aggodalmát amiatt, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartására.
A véleménynyilvánítás szabadsága
Itt szó van arról, hogy a hazai médiajogszabályokról megfogalmazott, 2015. júniusi véleményében a Velencei Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy meg kell változtatni a Médiatanács tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat, valamint felül kell vizsgálni a Médiatanács és a médiahatóság elnökének kinevezési módját és hatáskörét, hogy biztosítani lehessen a politikai semlegességet. A Velencei Bizottság ugyancsak javasolta a közszolgálati médiaszolgáltatók irányításának decentralizálását, és azt, hogy ne az MTI legyen a közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólagos hírszolgáltatója.
(Fotó: Zih Zsolt / MTI)
A választásról szóló EBESZ-jelentésre is kitérnek, amiben megállapítást nyert, hogy a médiában a tulajdonviszonyok átpolitizáltsága a korlátozó jogi kerettel párosulva dermesztő hatást gyakorolt a szerkesztői szabadságra, akadályozva a szavazók hozzáférését a sokszínű információhoz.
Az is bekerült a Sargentini-jelentésbe, hogy a Figyelő hetilap idén áprilisban több mint kétszáz fős listát tett közzé azokról, akik szerintük a kormány megdöntésén dolgoznak, és ezt az EBESZ tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó képviselője határozottan elítélte.
A tudományos élet szabadsága
Ez a pont a CEU ügye körül forog. Idézik az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát, amely szerint nem áll fenn elégséges indok a gondolat, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a tudományos élet szabadságának olyan mértékű korlátozására, mint amekkorát a tavalyi felsőoktatási törvénymódosítás jelent. A Velencei Bizottság üdvözölte, hogy 2019. január 1-jéig meghosszabbította a kormány azt a határidőt, ameddig a külföldi egyetemeknek meg kell felelniük az új kritériumoknak, de a jogi helyzet továbbra is bizonytalan, noha a Közép-európai Egyetem időben teljesítette az új követelményeket.
Az Európai Bizottság tavaly decemberben úgy döntött, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán amiatt, hogy a felsőoktatási törvény módosítása aránytalan mértékben korlátozza az uniós és az EU-n kívüli egyetemek működését.
A vallásszabadság
2012-ben lépett hatályba az a törvény, amellyel 14-re csökkentették a Magyarországon jogszerűen elismert egyházak számát. Nemzetközi nyomásra a parlament végül 31-re növelte az elismert egyházak számát. A Velencei Bizottság 2012. márciusi véleménye szerint a törvény túlzó és önkényes kritériumokra alapozza az egyházként való elismerést. Az Alkotmánybíróság 2013 februárjában mondta ki, hogy az elismert egyházak nyilvántartásból való törlése alkotmányellenes volt. Erre reagálva módosították egy hónappal később az alaptörvényt, létrehozva a vallási közösségek és a bevett egyházak kategóriáit, majd az Országgyűlés újabb alaptörvény-módosítással felhatalmazta magát azon vallási közösségek kiválasztására, amelyekkel az állam „közösségi célok elérése érdekében együttműködik”.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014. áprilisi ítéletével megállapította, hogy Magyarország a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben megsértette az egyesülés szabadságát. Az Alkotmánybíróság kötelezte a jogalkotót, hogy az egyházak elismerésének feltételeire vonatkozó szabályokat hozza összhangba az Emberi Jogok Európai Egyezményével, de a törvény nem kapta meg a szükséges többséget. Az ítélet végrehajtása folyamatban van – áll a jelentésben.
Az egyesülési szabadság
Emlékszik még valaki a „norvég civilek” elleni harcra? Sargentini, vagy még inkább a jelentés összeállításában közreműködők igen, és felidézik, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa a magyar hatóságoknak küldött levélben aggódott a politikusok által alkalmazott megbélyegző retorika miatt. Végül a magyar kormány megállapodott a Norvég Civil Támogatási Alappal, a támogatások további folyósításáról.
Tavaly áprilisban a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvénytervezet borzolta a kedélyeket. A Sargentini-jelentés ennek kapcsán a Velencei Bizottság 2013-as véleményéhez nyúlik vissza, amely elismeri,
A civiltörvényről is azt állapította meg az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, hogy a nem kormányzati szervezetek, köztük az emberi jogok védelmével foglalkozók hiteltelenítésére irányul. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezetet olyan időszakban nyújtották be, amikor a kormányzópártok képviselői folyamatosan ellenséges retorikát alkalmaztak az NGO-kkal szemben, külföldi ügynöknek bélyegezve őket. Az Európai Bizottság tavaly decemberben a civiltörvény miatt is bírósági eljárást indított hazánk ellen.
A Stop Soros törvénycsomag elleni kifogásokat is felidézi a jelentés, így azt, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint megfosztják a lakhelyük elhagyására kényszerült embereket a kritikus fontosságú segítségtől, és tovább szítják az egyre terjedő idegengyűlöletet.
Az egyenlő bánásmódhoz való jog
A nők elleni diszkrimináció problémájával foglalkozó ENSZ-munkacsoport 2016 májusában látogatott Magyarországra. Jelentésében kiemelte, hogy a konzervatív családformát nem szabad ellentétbe állítani a nők politikai, gazdasági és szociális jogaival, társadalmi szerepvállalásuk növelésével.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága amiatt aggódik, hogy politikai szereplők diszkriminatív megjegyzéseket tettek a nőkkel szemben. A büntető törvénykönyv nem nyújt teljes védelmet a kapcsolati erőszak női áldozatai számára. A diszkrimináció alkotmányos tilalma nem említi kifejezetten a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést, a család fogalmának alkotmánybeli meghatározása pedig megkülönböztetéshez vezethet, mert nem terjed ki például az azonos nemű párokra. Emellett erőszakos cselekmények, előítéletek sújtják a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyeket, különösen a foglalkoztatásban és az oktatásban.
(Fotó: Kovács Attila / MTI)
Az ENSZ-bizottság megemlítette azt is, hogy sok mentális, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyt kényszerítenek egészségügyi intézményekbe és kényszergyógykezelésre, a jelentések szerint a zárt intézményekben erőszakos, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot alkalmaznak, és sok a ki nem vizsgált haláleset.
A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
2014 decemberi jelentésében az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggasztónak találta a rasszizmussal és intoleranciával kapcsolatos magyarországi helyzet romlását, aminek legkirívóbb formája a cigányellenesség. Különösen durva példaként említi a félkatonai szervezetek romák lakta falvakban tartott „őrjáratait”. Visszatérő problémának nevezte az antiszemitizmust, ami gyűlöletbeszéd, valamint „a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg”.
A Sargentini-jelentés azt is állítja, hogy a magyar kormány jelentős intézkedéseket tett a romák integrációjának elősegítése céljából. Ám megjegyzi, hogy a jelenleg alkalmazásban nem álló, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal romák aránya a 2011-es 38-ról 2016-ra 51 százalékra nőtt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2013-ban született ítéletében megállapította, hogy a roma gyermekek túlreprezentáltak a speciális iskolákban a szellemi fogyatékosság módszeresen alkalmazott hibás diagnózisa miatt. Az ítélet végrehajtása még folyamatban van – jegyzi meg a jelentés, vagyis megoldásra váró problémáról van szó. A romák elleni miskolci kényszer-kilakoltatásokat is megemlítik.
(Fotó: Komka Péter / MTI)
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága aggasztónak tartja, hogy rendkívül alacsony a nyilvántartásba vett gyűlölet-bűncselekmények száma, mivel a rendőrség gyakran nem folytat vizsgálatot és nem emel vádat ilyen ügyekben.
A jelentés elismeri, hogy a jelenlegi magyar kormány emelte a holokauszt túlélőinek életjáradékát, előkészíti a Budapesten jövőre megrendezendő Makkabi Európa Játékokat, a magyar jogszabályi rendelkezések pedig több, a gyűlölködéssel és gyűlöletkeltéssel kapcsolatos jogsértő cselekményt is meghatároznak. Durva megállapítás viszont, hogy Orbán Viktor az idén március 15-én megtartott beszédében
olyan polemikus, köztük nyilvánvalóan antiszemita sztereotípiákon alapuló támadásokat intézett Soros György ellen, amelyek büntethetőnek minősülhettek volna.
A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
Ebben a pontban számos aggályt felidéznek a menekültekkel szembeni bánásmódot illetően, egyebek mellett az ENSZ menekültügyi főbiztosa, emberi jogi főbiztosa és az Európa Tanács emberi jogi biztosa részéről. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tavaly áprilisban kérte, hogy azonnal függesszék fel a Magyarországra irányuló, dublini eljárás szerinti átadásokat. Megjegyzik, hogy 2017-ben a hazánkban benyújtott, nemzetközi védelem iránti kérelmek 69,1 százalékát elutasították, jogorvoslati kérelem nem született.
A Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság 2015 októberében Magyarországra látogatott. Jelentésükben az áll, hogy sokan, köztük kísérő nélküli kiskorúak jelezték, hogy bántalmazásnak voltak kitéve a bevándorlási vagy menekültügyi őrizeti létesítményekben. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa tavaly márciusban aggodalmát fejezte ki azzal az új törvénnyel kapcsolatban, amelynek értelmében minden menedékkérőt, köztük a gyermekeket is kötelezően őrizetbe kell venni a menekültügyi eljárás időtartamára.
Az Európa Tanács főtitkárának migrációs és menekültügyi különleges képviselője a tranzitzónákban tett látogatása kapcsán megjegyezte, hogy a magyar állam által alkalmazott bánásmód gyakran arra készteti a menedékkérőket, hogy illegális megoldást keressenek a határon való átkelésre, akár embercsempészek közreműködésével.
Megemlékezik a Sargentini-jelentés Ahmed H. peréről is, akit terrorcselekmény vádjával hét év börtönre ítéltek, ez a dokumentum szerint kérdéseket vet fel a terrorellenes jogszabályok alkalmazását és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését illetően.
(Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI)
Gazdasági és szociális jogok
Ebben a pontban említik, hogy idén júniusban elfogadták az alaptörvény hetedik módosítását, amely megtiltja az életvitelszerű tartózkodást a közterületeken. A lakhatáshoz való joggal foglalkozó különleges ENSZ-előadó ennek kapcsán kijelentette, hogy
A Szociális Jogok Európai Bizottsága pedig arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország megsérti az Európai Szociális Chartát azzal, hogy a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályok nem védik az önfoglalkoztatókat és a háztartási alkalmazottakat; a gyermekágyi halálozás elleni intézkedések nem elégségesek; az öregségi nyugdíj és az álláskeresési járadék minimális összege nem megfelelő, az utóbbi maximális folyósítási időtartama túl rövid; a rehabilitációs és rokkantsági ellátások minimális összege egyes esetekben nem megfelelő.
Azt is megállapították, hogy nincs kellően garantálva a munkavállalók fizetett szabadsághoz való joga, és a közszolgálatban csak azok a szakszervezetek hirdethetnek sztrájkot, amelyek részesei a kormánnyal kötött megállapodásnak.
Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 2014 októberében közzétett jelentése pedig amiatt fogalmazott meg aggodalmakat, hogy egyre több esetben vesznek el gyermekeket családjuktól kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetük miatt.
Kétharmad kell
A mai vitában a magyar miniszterelnök mindössze hét percben fejtheti ki az álláspontját. A korábbi, Magyarországgal kapcsolatos vitákban Orbán Viktornak általában 20 perce volt erre, és a vita végén is reagálhatott az elhangzottakra, most viszont jelentősen korlátozták az időkeretét a frakciók döntésével.
A jelentésről szerdán szavaz az EP, ahhoz, hogy elfogadják, a leadott szavazatok több mint kétharmadára, és az összes képviselő több mint felének a voksára szükség van. A baloldali frakciókhoz tartozók nagy többsége várhatóan támogatni fogja a Sargentini-jelentés elfogadását, így igazán érdekes a fideszes képviselőket is tömörítő Európai Néppárt viselkedése lesz, a konzervatív-kereszténydemokrata pártok képviselőin múlik majd a kétharmados többség. A néppárti frakció kedd este külön meghallgatja majd Orbánt, ez is befolyásolhatja majd a szerdai szavazás eredményét.
Kiemelt kép: Európai Parlament
