Nem vonják vissza a Nobel-békedíjat Aung Szan Szú Kji mianmari vezetőtől – közölte szerdán a Nobel-békedíj adományozását felügyelő Norvég Nobel Intézet (NNI). A héten egy ENSZ-jelentés megállapította: a mianmari hadsereg “a népirtás szándékával” gyilkolt halomra és erőszakolt meg mianmari rohingjákat.
Fontos felidézni, hogy a Nobel-díjat, akár a fizikait, az irodalmit vagy Nobel-békedíjat valamilyen múltbéli erőfeszítésért vagy eredményért ítélik oda
– mondta Olav Njoelstad, az NNI titkára.
Aung Szan Szú Kji a demokráciáért és szabadságért 1991-ig folytatott küzdelméért kapta meg a Nobel-békedíjat
– tette hozzá.
A mianmari vezető 1991-ben a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért kapta meg a Nobel-békedíjat. Bírálói a kitüntetés visszavonását azzal indokolják, hogy meglátásuk szerint Aung Szan Szú Kji szemet huny a rohingja muszlim kisebbség tagjainak mianmari üldöztetése felett.
A nyugat-mianmari Arakán államból 2017 augusztusa óta csaknem 700 ezer rohingja menekült át a szomszédos Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg – saját fogalmazása szerint – tisztogató műveletbe kezdett az után, hogy rohingja felkelők mianmari biztonsági állásokat támadtak meg.
Berit Reiss-Andersen, az NNI vezetője 2017-ben már elutasította az arra vonatkozó követeléseket, hogy a mianmari vezetőt fosszák meg Nobel-békedíjától.
Mi nem tesszük ezt. Nem feladatunk, hogy felügyeljük vagy cenzúrázzuk a díjazottat, miután elnyerte a díjat
– mondta egy televíziós interjúban.
A díjazottaknak maguknak kell vigyázniuk a jó hírnevükre
– tette hozzá.
Egy ENSZ-vizsgálóbizottság hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint a mianmari hadsereg “a népirtás szándékával” gyilkolt halomra kisebbségi rohingjákat, de voltak olyanok is, akik csoportosan rohingjákat erőszakoltak meg. A testület szerint a mianmari hadsereg főparancsnokát és öt másik tábornokát a nemzetközi jogi szempontból legsúlyosabb bűncselekmények miatt bíróság elé kellene állítani.
A jelentés szerint az Aung Szan Szú Kjí vezette mianmari civil kormány engedte, hogy szabadon terjedjen a buddhista többségű országban a rohingja muszlim kisebbség tagjai elleni gyűlöletbeszéd, továbbá megsemmisített olyan iratokat, amelyek bizonyították a jogsértéseket, és nem védte meg az ország kisebbségeit Arakán, Kacsin és San szövetségi tagállamokban az emberiesség elleni és a háborús bűncselekményektől, tehát bűnrészes a legsúlyosabb bűncselekményekben – olvasható a jelentésben.
Arakán államban több mint egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, ugyanis a többségében buddhista Mianmar vezetése bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik.
