Nagyvilág
(FILES) In this file photo taken on August 13, 2018 US President Donald Trump (L) watches an air assault exercise with Army Major General Walter Piatt at Fort Drum, New York.
A military parade ordered by US President Donald Trump for later this year has been postponed until at least 2019, a defense official said Thursday, following reports the cost had soared to over $90 million. / AFP PHOTO / Brendan Smialowski

Trump betartotta ígéretét: többet költ hadseregre, mint bárki

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2018. 08. 20. 15:00

A héten elfogadott amerikai védelmi költségvetés ugyan rekordnagyságú, de nem háborúzni készül vele a Trump-adminisztráció. A költségvetés inkább a haderőnemek modernizációjának felgyorsítását szolgálja.

Donald Trump már a választási kampányban megígérte, hogy ha megválasztják, újjáépíti a világ legerősebb hadseregét, és kiküszöböli mindazokat a csorbákat, amelyeket a hadsereg elszenvedni látszott a megelőző nyolc évben. Az elnök eddig is számos jelét adta annak, hogy a fegyveres erőket komolyan veszi, szokatlanul sok tábornokokkal vette magát körül kezdetben, és természetesen az America First jelmondatba az is beletartozik, hogy az USA világhatalmi szerepét be kell betonozni.

A védelmi költségvetés az Obama-éra alatt jelentősen csökkent. Amikor Barack Obama átvette a stafétabotot George W. Bushtól, a fegyveres erőkre 691 milliárd dollárt lehetet költeni, ez pedig folyamatosan csökkent a következő években. Nemcsak azért, mert Obama Irakból és Afganisztánból is kivonta szinte az összes katonát, hanem azért is, mert az elnök a hadsereg létszámát is jelentősen, több tízezerrel csökkentette.

Az előző elnöki terminus végére gyakran érte vád Obamát, hogy a források csökkentése nehéz helyzetbe hozza a katonákat, nem tudják a megszokott szinvonalon folytatni a műveleteket és a fejlesztéseket. Az is tény, hogy az elnök, szemben az ifjabb Bush-sal és Trumppal, nem szerette a tábornokokat, többször volt az az érzése, hogy megvezetik, vagy hogy a külföldön kialakuló újabb konfliktusok kapcsán mindig ugyanaz a tanácsuk:

avatkozzunk be!

Az USA ma már tétovának vagy elhibázottnak megbélyegzett líbiai vagy szíriai be(nem)avatkozása is részben ezzel áll összefüggésben. Obama nem érezte úgy, hogy az afganisztáni és iraki háború után a másik két közel-keleti országban jót jelentene, ha amerikai katonák szállnának partra. Amit tett, az visszafogott, korlátozott maradt (amerikai mércével), egészen elnöksége végéig.

Parachute jump week of Airborne Brigade 1 in Saarland. Start from the airport Saarbrucken, take off at Duren, near Saarlouis. Soldiers of the 26th Regiment are ready to jump in the transport machine C160 Transall. They are hooked to the anchor rope and wait impatiently for the Turoffnung. | usage worldwide
Amerikai ejtőernyősök gyakorlatoznak Németországban
Fotó: Wolfgang Minich / dpa / AFP

Trump megválasztása óta ezt a megroppant bizalmi viszonyt akarja helyreállítani a tábornokok és a Fehér Ház között. Beiktatása után elsőként a védelmi minisztert nevezte ki, épp egy jó hírű tábornokot. James Mattis azonnal nagyobb önállóságot is kapott a megbízás mellé annak érdekében.

A 2017-es védelmi költségvetés viszont sok újdonságot még nem tartalmazott, a kommentárok meg is jegyezték, hogy olyan mintha a Obamáék fogadták volna el. Persze ez nem véletlen, mert Amerikában a védelmi (és más) költségvetéseket másfél évvel előbb kezdik el tervezni, tehát azt még az előző adminisztráció dolgozta ki.

Így aztán a most aláírt, 2019-es költségvetés az első, amit már Trump és Mattis saját csapata alakított ki. Meg is látszik az eredmény: mintegy 100 milliárddal nagyobb mint az előző. A 716 milliárd dolláros keretösszeg nemcsak történelmi csúcs, de az elnök választási ígéretének egy újabb beteljesítése, ami ráadásul a közelgő novemberi félidős választásokon fontos lesz a republikánusoknak a többségük megtartása érdekében.

US President Donald Trump holds up a signed memorandum after he delivered a statement on Jerusalem from the Diplomatic Reception Room of the White House in Washington, DC on December 6, 2017. 
President Donald Trump on Wednesday recognized the disputed city of Jerusalem as Israel's capital -- a historic decision that overturns decades of US policy and risks triggering a fresh spasm of violence in the Middle East."I have determined that it is time to officially recognize Jerusalem as the capital of Israel," Trump said from the White House."It's the right thing to do."
 / AFP PHOTO / MANDEL NGAN
Donald Trump aláírta a 716 milliárd dolláros védelmi költségvetést
69 milliárd jut az afganisztáni, szíriai, iraki és szomáliai dadműveletekre.

A költségvetés egyrészt fizetésemelést hoz a katonáknak, akiknek a száma 1,2 millió körül van. Másrészt sok forrást visz el az új haditechnikai eszközök beszerzése, illetve a már meglevő eszközök modernizációja. Jelenleg az Egyesül Államok gyártja a világ egyetlen ötödik generációs, azaz legmodernebb vadászbombázóját, amelynek darabja 80-90 millió dollár. Ebből idáig évi 30 darabot építettek, ez most felmehet  százra. A még csak tervezés alatt álló új lopakodó bombázó, a B-21-es fejlesztésére 21 milliárd dollárt irányoztak elő, a bekerülési költség darabonként 550 millió dollár lesz.

U.S. Air Force flies the F-35 Lightning II fighter jet during a public display at Luke Air Force Base near Phoenix, Arizona on Saturday, March 17, 2018. (Photo by Yichuan Cao/NurPhoto)
Egy F-35 Lightning II gyakorlatozik Arizonában
Fotó: Yichuan Cao/NurPhoto/AFP

A legköltségesebb tételek a haditengerészetnél vannak. Trump 350 hajóból álló flottát ígért, ami jóval több mint az Obama alatt tervezett 308 hajó (ráadásul a spórolás miatt az akkori adminisztráció ennél kevesebbel is beérte). Az új költségvetés ambíciózusabb hajóépítési menetrendet tesz lehetővé, hogy valamikor a következő évtizedben az USA haditengerészete elérje az elnök céljait.

A költségek azonban horribilisek. A legmodernebb repülőgéphordozó hajóosztály negyedik darabának a költsége 15 milliárd dollár, ami majdnem akkora összeg, mint a hivatalosan ismert kínai védelmi költségvetés egésze. A meglevő ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáró osztály lecserélése 12 új hajóval jó 100 milliárd dollárba fog kerülni, persze ezt nem egy év alatt kell kifizetni.

Ezeknek a fegyverrendszereknek a fejlesztése egy dolgot biztosan mutat.

Az USA nem az Iszlám Állam kalasnyikovval felfegyverkezett mezitlábas terroristái elleni készül, hanem azokat a konvencionális képességeit fejleszti,  amelyeket egy másik állammal szembeni háborúban kellhet majd bevetni.

Bár az egyre többet beszélünk róla, hogy az USA világhatalmi szerepe csökken, az biztosnak látszik, hogy hagyományos katonai téren ez még odább van.

This US Navy handout photograph shows the future USS Gerald R. Ford (CVN 78) arriving at Naval Station Norfolk in Virginia on April 14, 2017 approaching its berth next to the Nimitz-class aircraft carriers USS Dwight D. Eisenhower (CVN 69) and USS George Washington (CVN 73) after returning from Builder's Sea Trials and seven days underway. 
During this initial at-sea period, Ford's crew, representatives from Huntington Ingalls Industries-Newport News Shipbuilding, the Navy's CVN 78 Program Office, the Navy's Supervisor of Shipbuilding, Conversion and Repair and various technical subject matter experts demonstrated many of the ship's key systems. Primary risk reduction objectives were successfully met, and, as is typical with sea trials, the Navy and shipbuilder learned a great deal about the ship's performance during the extensive testing. Analysis continues, and any identified corrective actions will be addressed. CVN 78 remains on track to conduct Acceptance Trials and delivery to the Navy this spring.  / AFP PHOTO / Navy Office of Information / MC2 Ridge Leoni / XGTY  == RESTRICTED TO EDITORIAL USE  / MANDATORY CREDIT:  "AFP PHOTO / US NAVY /  MC2 RIDGE LEONI" / NO MARKETING / NO ADVERTISING CAMPAIGNS /  DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS  ==
AUSS Gerald R. Ford 2017-ben hadrendbe állított anyahajó
Fotó: Navy / AFP

A mostani védelmi költségvetés legtöbb visszhangot kapott eleme, azonban nem a csillogó fegyvercsodák voltak, hanem az új űrrparancsnokság. Egyelőre még nem nagyon tudja senki, hogy ez pontosan mi lesz, de a legtöbben valamiféle csillagháború-rendszert vizionálnak. Egy biztos, Trump megmondta, hogy a meglevő haderőnemek mellett ezt is ott akarja látni a sorban.

Az biztos, hogy egyelőre nem űrháborúra készül az USA. Az tény, hogy az elmúlt évtizedben ezen a téren az Egyesült Államok kicsit lemaradt, de legalábbis behozta addigi lemaradását Kína és Oroszország. Mivel az USA katonai erejének jelenléte globális, ezért számára sokkal fontosabb a stabil és titkosított kommunikáció, amely már teljes egészében műholdak segítségével történik. A kínai képességek között sejtik rivális műholdak lelövését, amire még sosem volt példa. De elég csak megzavarni a műholdak működését vagy kommunikációját, azzal is hatalmas károkat lehet okozni, nemcsak a katonai téren, hanem a bankrendszerben vagy a távközlésben is.

Kiemelt kép: Brendan Smialowski / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.