Tihana Vucur, az intézet egyik tengerbiológusa elmondta: a közönséges delfineket (Delphinus delphis) a Kornati-szigetektől 3,7 kilométerre délre, a Mana-szigetnél fedezték fel és csaknem két órát töltöttek velük, hogy megfigyeljék viselkedésüket és fotókat, valamint videót készítsenek róluk.
Különös öröm, hogy több újszülött delfin is volt a csoportban
– hangsúlyozta Vucur, majd kiemelte, hogy az emlősök nagyon gyorsan úsztak és közben kiugráltak a tengerből, ami azt az érzést keltette a kutatókban, mintha az óceánon lettek volna.
A közönséges delfin fürge és gyors úszó, sebessége elérheti az óránként 45 kilométert is. Barátságos, társaságkedvelő állat. A teste sima és áramvonalas. Háta általában fekete, barna vagy ibolyaszín, hasa fehér vagy színes. Néhány percenként felszínre bukkan, hogy levegőt vegyen. A kisebb testű delfinek csoportjába tartozik, teste legfeljebb 230 centiméterre nő meg és átlagban 30 évet él – mondta a szakember.
A közönséges delfin korábban nagy számban élt az Adriai-tengerben, de már évtizedekkel ezelőtt eltűnt onnan leginkább táplálkozási szokása miatt. Az emlős megeszi a tintahalat és a garnélát is, de főként heringgel és szardíniával táplálkozik. Ezért ártalmas jószágnak tartották, mert megdézsmálta a halállományt, az állam emiatt jutalmat fizetett minden kifogott delfin után. Az ötvenes években csak az Adriai-tenger északi részén 800 delfint öltek meg a halászok.
Az ipari halászat megjelenése, valamint a növekvő tengeri szennyezettség és a globális felmelegedés miatt az 1980-as, 1990-es évekre a faj teljesen eltűnt az Adriai-tengerből.
Drasko Holcer, az intézet másik munkatársa szerint a közönséges delfin hasonló problémákkal küzd a Földközi-tengeren. Elmondta, hogy nagyobb számban mára csak a Alborán-tengerben, Málta partjaihoz közel és az Égei-tengerben fordul elő. A delfinek nem élnek helyhez kötött életet, fő táplálékforrásukat, a halrajokat követik.
Kép: Wikimedia Commons/NASA
