Nagyvilág
25th July 1978:  The team who pioneered in-vitro fertilization, on the left Cambridge physiologist Dr Robert Edwards holding the world's first test tube baby Louise Joy Brown and (on the right) gynaecologist Mr Patrick Steptoe (1913 - 1988). She was born by Caesarian section at Oldham General Hospital, Lancashire.  (Photo by Keystone/Getty Images)

Az évszázad babája nők millióinak adta vissza a reményt

Benke Ágnes
Bihari Dániel
Benke ÁgnesBihari Dániel

2018. 07. 25. 14:15

Orvosaink egyre nagyobb sikerrel követik a természetet, de legyőzni még nem tudták. Helytelenül nevezzük mesterséges megtermékenyítésnek az eljárást, ahol egyre jobbak az eredmények és ritkábbak az ikerterhességek. Ma 40 éves az első lombikbébi, akinek születését egyesek akkora veszélynek tartották, mint az atombombát.

Pontosan negyven évvel ezelőtt, 1978. július 25-én, 13 perccel éjfél előtt nemcsak egy átlagos csecsemő született meg az angliai Oldhamben, hanem az orvostudomány új korszaka is.

A vajúdó édesanyát koromsötétben tolták be a műtőbe császárszülésre, hogy az orvosokon kívül senki meg ne lássa. Az orvosi csapatból nem is mindenki volt beavatva, hogy ki jön világra. A szülés után a boldog apát rendőrök kísérték az újszülöttjéhez. A kis Louise-t rögtön vizsgálatok tucatjainak vetették alá, és hamar kiderült: egy különleges, de teljesen egészséges baba született az oldhami szülészeten.

Nem volt indokolatlan az elővigyázatosság Louise Brown világra jöttekor. A 2608 grammal született kislány nem egy átlagos csecsemő volt, hanem az első, aki mesterséges megtermékenyítés útján fogant és jött világra. Óriási médiafigyelem övezte a születését, a szülőket, Lesley és John Brownt újságírók hada várta a kórháznál és bristoli otthonuk előtt. Mindenki arra volt kíváncsi, hogy néz ki a kis Louise, az évszázad babája.

A ma 40 éves első lombikbébi teljesen egészséges, házas, két gyermeknek adott életet természetes úton. Bristolban él, egy tengeri áruszállítással foglalkozó cégnél dolgozik adminisztrátorként. A napokban az Independent brit újságba írt megható cikket, amiben azt taglalta, hogy mennyire hálás az orvostudománynak, mert segített azoknak a pároknak, akiknek természetes úton nem lehet gyerekük. Pontosan ilyenek voltak Louise szülei is, akik 9 évig próbálkoztak, míg végül jelentkeztek a kísérleti lombikprogramba.

LONDON, ENGLAND - JULY 23:  Louise Brown poses for photographs following a press conference to mark her approaching fortieth birthday, at the Science Museum on July 23, 2018 in London, England. On 25th July 1978, Louise Brown became the first baby to be born using the In Vitro Fertilisation technique pioneered by British researchers Robert Edwards, Patrick Steptoe and Jean Purdy.  The Science Museum in London is holding an exhibition entitled IVF: 6 Million Babies Later to celebrate the success of IVF.  (Photo by Leon Neal/Getty Images)
A ma 40 éves Louise Brown
Fotó: Leon Neal/Getty Images

Louise világra jöttét nem mindenki fogadta kitörő örömmel. Az egyik brit magazin a mesterséges megtermékenyítést a legnagyobb veszélynek titulálta az atombomba óta. Az amerikai orvosi szövetség le akarta állíttatni a lombikbébi-kísérleteket, egy neves amerikai biológus, Leon Kass pedig etikai kérdéseket feszegetett, és állásfoglalásában azt írta, hogy a kislány megszületése megkérdőjelezi életünk emberi mivoltát, a szexuális lényünket, az őseink és leszármazottaik kapcsolatát.

A vegyes fogadtatás ellenére mára a művi megtermékenyítés bár drága, de rutin eljárássá vált. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy Louise Brown születése óta

több mint 8 millióra nőtt a mesterséges megtermékenyítéssel született gyerekek száma.

Az Asszisztált Reprodukciós Eljárásokat Monitorozó Nemzetközi Bizottság (ICMART) 1991 és 2014 közötti időszakot felölelő adatai szerint jelenleg évente több mint kétmillió megtermékenyítési kezelést, más néven ciklust végeznek világszerte, amelyekből több mint félmillió újszülött jön a világra.

LONDON, ENGLAND - JULY 23:  A selection of Louise and Leslie Brown's hospital tags and umbilical clamp are seen, at the Science Museum on July 23, 2018 in London, England. On 25th July 1978, Louise Brown became the first baby to be born using the In Vitro Fertilisation technique pioneered by British researchers Robert Edwards, Patrick Steptoe and Jean Purdy.  The Science Museum in London is holding an exhibition entitled IVF: 6 Million Babies Later to celebrate the success of IVF.  (Photo by Leon Neal/Getty Images)
Különböző méretű kórházi karkötők, a többségükön az anya, Lesley Brown neve olvasható
Fotó: Leon Neal/Getty Images

30 éves lesz az első magyar lombikbébi

Magyarországon 1986-ban indult el a lombikbébi programmal kapcsolatos kutatás Pécsett. Másfél éven át zajlottak az állatkísérletek, amelyek során egerekben vizsgálták a megtermékenyítést, így tett szert kellő tapasztalatokra a dr. Csaba Imre professzor által vezetett csoport. 1987 decemberében hazánkban először hajtottak végre sikeresen beavatkozást, egy tíz éve meddő házasságban élő fiatal nőnél. Az első magyar lombikbébi 1988. augusztus 24-én reggel 7 óra 9 perckor született a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti Klinikáján. Zsuzsanna teljesen egészségesen, 3850 grammal jött világra. Ma Pakson él.

Európában Spanyolország a legaktívabb az asszisztált reprodukciós eljárások (ART) elvégzésében. Az ESHRE 1997 óta gyűjt adatokat az egyes európai országokban elvégzett eljárások számáról. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok 2015-re vonatkoznak. Ezek azt mutatják, hogy

  • Spanyolországban rekordot jelentő 119 875 megtermékenyítési ciklust hajtottak végre,
  • majd Oroszország (110 723 ciklus),
  • Németország (96 512) és
  • Franciaország (93 918) következik a sorban.

Ma már teljesen természetes, ha egy párnak minden erőfeszítése ellenére sem jön össze a gyermekáldás, az orvostudomány segítségét kéri ha másképp nem, hát mesterséges megtermékenyítéssel – mondjuk mi, laikusok. Ám az orvosok inkább úgy fogalmaznak: szervezeten kívüli megtermékenyítés, hiszen a megtermékenyítés folyamata ebben az esetben is  a maga természetességében megy végbe, csak nem a szervezeten belül, hanem azon kívül, „lombikban”.

Tényleg alapvető lehetőségként tekintünk rá, de sokan elcsodálkoznak, ha kiderül: még csak negyven éve, hogy az első így fogant baba világra jött.

Mi, miért és hogyan történik? Ennek kapcsán beszélgettünk Dr. Urbancsek János egyetemi tanárral, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Osztályának vezetőjével.

Mi van a meddőség hátterében?

Szervezeten kívüli megtermékenyítéssel először nyulaknál próbálkoztak a XIX. században, majd 1944-ben a tudósok sikerrel jártak emberi pete- és hímivarsejttel is. Ez még csak kísérlet volt, fel sem vetődött, hogy az embriót vissza is ültessék– igény nyilvánvalóan lett volna rá, de az orvostudomány az 1970-es évekre készült fel a feladatra.

Miután az emlősökön végzett kísérletek pozitívan zárultak, egy ausztrál munkacsoportnak 1973-ban sikerült terhességet elérnie, ám ez vetéléssel végződött. A brit Patrick Steptoe és Robert Edwards 1976-ban még méhen kívüli terhességről számolt be, majd egy évvel később már teljes volt a siker, az ő munkájuk eredményeképp láthatta meg Louise Brown a napvilágot és vehette át Edwards professzor az orvosi Nobel-díjat évtizedekkel később, 2010-ben.

Meddőségről akkor beszélünk, ha a nőnek rendszeres, fogamzásgátlás-mentes házasélettel sem sikerül teherbe esnie egy éven belül. Ilyenkor első lépésként átfogó vizsgálatra van szükség a meddőség okának feltárásához

– mondja Urbancsek János a 24.hu-nak.

1979:  Patrick Steptoe (1913 - 1988) and Dr Robert Edwards 'test tube baby' pioneers, who assisted in the birth of Louise Brown.  (Photo by Central Press/Getty Images)
Patrick Steptoe és Robert Edwards
Fotó: Central Press/Getty Images

Megnézik a többi között a petefészek működését, a terhességért felelős hormonok szintjét, illetve a petevezeték átjárhatóságát, a férfinál pedig a spermiumok számát, mozgásképességét, alaki jellemzőit. Az orvosok ennek eredményeként döntenek a beavatkozásról, ami például a petevezetékek lezártsága vagy a súlyos, férfi eredetű meddőség esetén a szervezeten kívüli megtermékenyítés kell hogy legyen

Akár 10-20 petesejt

Steptoe és Edwards még a menstruációs ciklus során havi egy tüsző növekedéséből származó egyetlen petesejtet célzott meg, magyarán ezt nyerték ki, termékenyítették meg, majd ültették vissza az anyába. Több száz próbálkozásból egy volt eredményes. Ma már a hatékonyság fokozása érdekében egyszerre több embriót is beültetnek.

„Ehhez női hormonokkal kell stimulálni a petefészket, hogy ne csak egy, hanem öt-hat, vagy akár 10-20 petesejt is megérjen egy ciklusban. Eközben folyamatosan ellenőrzik, hogyan reagál a stimulálásra, majd a kellő pillanatban úgynevezett tüszőpunkcióval – műtéti beavatkozással, egy szúrással –leszívják a tüszőfolyadékot a benne levő petesejttel együtt” – magyarázza Urbancsek János.

Budapest, 2017. május 30.
Mesterséges megtermékenyítést végeznek mikroszkóp alatt a fennállásának 25. évfordulóját ünneplõ, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó Kaáli Intézet laboratóriumában Budapesten 2017. május 30-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Mesterséges megtermékenyítést végeznek mikroszkóp alatt a Kaáli Intézet laboratóriumában Budapesten 2017 májusában
Fotó: Máthé Zoltán/MTI

30-35 százalék, de a természet dönt

Ezt követően Petri-csészébe helyezik őket megfelelő tápoldattal, és laboratóriumi körülmények között több százezer hímivarsejtet adnak hozzájuk. Ettől kezdve a természet végzi a dolgát: a megtermékenyítés 16-20 órás folyamat, majd ez után 2-5 nappal következhet az embrió beültetése.

Egyre gyakoribb probléma viszont, hogy a pár férfi tagjának nemhogy százezernyi, de akár tucatnyi egészséges ivarsejtje sincs. Megoldás viszont van: a szakemberek kiválasztják az akár egyetlen alkalmas spermiumot, és úgynevezett mikroinjekcióval, mikroszkópos ellenőrzés mellett, célzottan juttatják a petesejtbe – az első ilyen, szüléssel végződő beavatkozást 1992-ben végezték.

Az utóbbi módszerrel körülbelül 70-80 százalék a megtermékenyülés esélye, míg Petri-csészében valamivel kisebb, de a terhesség létrejöttének esélye mindkét módszerrel kezelésenként csak 30-35 százalék. Ugyanannyi, mint a terhesség létrejöttének esélye egy menstruációs ciklus során hagyományos úton. A professzor szavait érdemes megjegyezni:

A terület óriási fejlődése ellenére a természet sok tekintetben még mindig fenntartja magának a döntési jogot, ha egy új élet létrejöttéről van szó.

Gyakoribb vetélés és ikerterhesség

Amikor az embriót az anyába ültetik, a fő kérdés, hogy mennyire alkalmas a beágyazódásra. Az eredményt számos hormonális és egyéb (például genetikai) tényező befolyásolja, és vagy megtörténik egy-két hét alatt, vagy az embrió meg sem tapad. Nagyon korai szakaszról van szó, spontán fogant terhességnél ilyenkor a pár még azt sem veszi észre, hogy egyáltalán történt valami. Esetünkben azonban az orvosok azt az időszakot választják a beültetésre, amikor a méh nyálkahártyája a legalkalmasabb a beágyazódás elősegítésére. Ezt az intervallumot nevezik beágyazódási ablaknak.

ASSISTED REPRODUCTIVE TECHNOLOGY 
Reportage in the reproductive biology service in Nice hospital, France. ART (assisted reproductive technology). Embryo transfer. 

A. NOOR / BSIP
Mesterséges megtermékenyítést végeznek egy francia kórházban
Fotó: A. Noor /Bisp / AFP

Sajnos még így is magas a méhen kívüli terhesség és korai vetélés esélye, míg az utóbbinak hagyományos fogantatásnál 5-10, addig beültetés után 10-20 százalék az esélye. Itt kell kitérnünk egy közszájon forgó „tényre”, amely szerint szervezeten kívüli fogantatásnál magasabb az ikrek aránya, ám ez ma már nem feltétlenül igaz. „Míg az elmúlt évtizedekben akár 3-4 embriót is beültettek egyszerre a „biztonság kedvéért”, addig jelenleg egy-kettő is bőven elég lehet a már említett 30-35 százalékos siker eléréséhez. Ennyit javult a technológia, főleg az embriológiai laboratóriumok felszereltsége és a tápoldatok minősége” – jegyzi meg a professzor.

Fiú vagy lány?

Ha pedig laboratórium és mikroinjekció, nem lehetünk annyira szemérmesek, hogy meg ne kérdezzük a professzort: befolyásolhatjuk a születendő gyermek nemét? „Elméletben igen, mert az embrió nemét már a beültetés előtt meg lehet határozni, a gyakorlati válasz viszont határozottan nem” – válaszolja.

Teljesen érthető etikai aggályok és a törvényi szabályozás alapján kizárólag orvosi szempontok alapján lehet kívánt nemű embriót a méhbe juttatni, azaz ha adott esetben fennáll nála valamely nemhez köthető, súlyos betegség megjelenésének esélye. Senki ne menjen tehát orvoshoz azért, mert van már három fia és most kislányt szeretne vagy fordítva, mert nem szempont: ezt a természetnek kell eldöntenie. Fontos azt is tudni, hogy a szervezeten kívüli megtermékenyítés nem egy a választható lehetőségek közül, hanem segítség azoknak, akik tényleg rászorulnak. A beavatkozásnak indoka kell, hogy legyen, a fő javallatok:

  • lezárt vagy hiányzó petevezetékek;
  • súlyos andrológiai eredetű meddőség, azaz a férfinak nincs elég hímivarsejtje vagy azok mozgékonysága nagyon gyenge;
  • ismeretlen eredetű meddőség.

Ezeket természetesen a már említett vizsgálatok derítik fel. Akiknek viszont valóban szükségük van rá, azok egyre nagyobb reménnyel tekinthetnek a jövőbe: ez az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe, a rendelkezésre álló legfrissebb eredmények szerint

világszerte a kezelések 35 százaléka vezet terhességhez.

Doctor discussing with a couple during consultation. 
Paris, France 

VOISIN/PHANIE
FotÓ: VOISIN/PHANIE/AFP

Vihar egy Petri-csészében

Itthon kevés olyan téma van, amiben annyira egységes lenne a magyar társadalom, mint a lombikbébiprogram megítélésében – ez derült ki a ZRI Závecz Research Intézet tavalyi felméréséből. Az Index számára készített kutatás apropója az volt, hogy a győri megyéspüspök kijelentette: a lombikprogram bűnVeres András szerint ideje volt felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar katolikus egyház állásfoglalása egyértelmű, ebben a kérdésben pedig „a magyar törvénykezés nem megfelelő a keresztény értékrend szerint.”

Itthon az élve születéseknek nagyjából 2,5 százaléka – körülbelül 2300 baba – köszönhető a lombikprogramot is magába foglaló mesterséges beavatkozásoknak. Az európai átlag 3-3,5 százalék.

A püspöki kinyilatkoztatás – amit Veres András megerősített a Magyar Nemzetnek – óriási felháborodást keltett, még a kormány is szembehelyezkedni kényszerült a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének nézetével. Novák Katalin családügyekért is felelős államtitkár azt mondta, a kormány álláspontja az, hogy a lombikprogram a gyermektelen párok számára óriási lépést jelenthet, hiszen megadhatja nekik a gyermekvállalás lehetőségét, örömét akkor is, ha meddőségi problémákkal küzdenek.

Nem csak a kormány, a közvélemény sem Veres püspök oldalán áll. A Závech-kutatásból ugyanis kiderült, hogy az emberek csaknem 90 százaléka egyetért vagy inkább egyetért azzal, hogy lombikbébiprogram révén is születhessenek gyerekek Magyarországon.

Tavaly egyébként – még az ominózus püspöki kijelentés előtt – az akkori kabinet a lombikprogram állami támogatásának kiterjesztéséről döntött. A  számítások szerint 2-3 ezerrel több gyerek születhetne évente, ha többen férnének hozzá a kezelésekhez. Szerettük volna megtudni az új vezetésű Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy áll ennek a programnak a kivitelezése, de választ egyelőre nem kaptunk.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.