Kétségbeesetten határozott lett csütörtökön a brit miniszterelnök, aki a héten túlélt már egy kulcsfontosságú szavazást a londoni parlamentben. Theresa May azonban most rádöbbent, hogy milyen lehetetlen helyzetbe kerülhet országa, ha nem sikerül a jövő évi határidő, azaz 2019 márciusa, az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése előtt átmeneti megállapodást kötnie az Európai Unióval.
A BBC szerint az átmeneti megállapodás 2020. december 31-éig meghosszabbítaná a határidőket, és így – a brüsszeli bizottság héten kiadott tájékoztatója szerint – érvényben maradnának az EU-szabályok a szigetországban is. Ennyi idő alatt pedig már ki lehetne találni egy életképes brexit-verziót, vagy újabb népszavazást lehetne tartani a kérdésről – ahogyan ezt egyre többen akarják.
Egyelőre azonban szó sincs életképes verziókról, és a népszavazást is ellenzik a vezető angol politikusok. A britek maguk sem egységesek abban, hogy mit is akarnak. Éppen ezért Theresa May arról volt kénytelen beszélni most csütörtökön Belfastban, Észak-Írország fővárosában, hogy London nem engedheti meg, hogy az Ír-tenger falként válassza el a brit szigetet (Angliát, Skóciát és Walest) Észak-Írországtól. Márpedig ez a veszély fenyeget most, amikor pedig May éppen kompromisszumot szeretne az EU-val a kilépésről.
Mihez ragaszkodik az EU?
Az EU ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy amíg nincs meg a végleges megállapodás a brexitről, addig Írország és Észak-Írország között nyitva tartsák a határt. Máskülönben Anglia, Skócia és Wales (a voltaképpeni Nagy-Britanniát ez a három országrész alkotja) nem kereskedhetne teljesen szabadon az állam Ír-szigeten fekvő részével 2019 márciusától, Észak-Írország így kereskedelmi szempontból leválna az Egyesült Királyságról.
Az idő tehát szorítja a brit kormányt, ha nem születik az átmeneti időszakról egy újabb EU-brit megállapodás, akkor nem lehet fenntartani az áruk, személyek és szolgáltatások teljesen szabad áramlását az egész Egyesült Királyság és az EU között, és le kéne zárni az északír határt, ami tönkretenné az ország amúgy is egyik legelmaradottabb és legszegényebb vidékének gazdaságát. May viszont már csak azért sem egyezhetett bele az északírek leválasztásába, mert kizárólag egy brexitet támogató északír pártocska támogatásával tud kormánya többségben maradni a londoni parlamentben.
Nincs megoldás?
Jelenleg azonban nincs olyan létező módszer, amely úgy tartaná nyitva az északír szárazföldi határt, hogy az Egyesült Királyság belső szuverenitása ne sérülne – erről a BBC szakértő elemzői vitatkoztak péntek délelőtti műsorukban. Írországot is rendkívül keményen érintené a brexit olyan változata, amivel az egész Egyesült Királyság kikerülne az EU szabadkereskedelmi zónájából. Erről egy friss IMF-tanulmány szól: az ír gazdaság többszázalékos visszaesése sem kizárt ebben az esetben ugyanis, ami egy ír internetes újság szerint akkora zuhanás lenne, mint amekkora magának a brit gazdaságnak a visszaesése volna. Észak-Írország pedig már most is a recesszió határán van, annyira gyenge a gazdasága – ezt mutatják a legfrissebb makroadatok.
Vagyis a szárazföldi határ nyitva tartása az íreknek és a náluk gazdaságilag sokkal elmaradottabb északíreknek is jobb lenne, de ez London szuverenitását sértené, amennyiben May nem tudja a jövő évi határidő lejárta előtt rendezni a helyzetet az EU-val. A lezárt ír határ viszont lázongáshoz vezetne, újraéledhetne az északír polgárháború is a legerősebb félelmeket megfogalmazó vélemények szerint. Éppen ezért a brit kormánynak egy lehetősége maradt: nem várhatja meg a 2019. márciusi határidő lejártát, és meg kell egyeznie Brüsszellel.
Nem jobb a helyzet Londonban sem
Az egyelőre megoldhatatlannak tűnő északír helyzethez képest nem sokkal jobb a pozíciója a több oldalról ostromolt kormánynak a brit parlamentben sem. Az ellenzéki Munkáspárt jelenleg 4 százalékkal vezet a közvélemény-kutatások szerint, ami nem javítja a kabinet hangulatát. De ennél nagyobb baja is van a miniszterelnöknek.
Theresa May másfél hete még egy kompromisszummal állt elő, egy brit brexit-javaslattal, ami azonban az EU-nak sem nagyon tetszett, de még inkább elutasították a „kemény brexit” angliai hívei. Az EU szerint a May-kabinet ki akarta mazsolázni a szabadkereskedelemből fakadó legelőnyösebb lehetőségeket a megállapodáskor, azaz az áruforgalomban teljes szabadságot akart, a személyek mozgását viszont korlátozta volna.
Mi lesz Magyarországgal?
Az áruforgalom szabadsága Magyarországnak is fontos lett volna, hiszen – mint korábbi cikkünkből kiderült – hazánk a hatodik abban a rangsorban, amelyik azt mutatja, melyik EU-tagállam függ a legjobban a brit kereskedelemtől.
Múlt héten még úgy tűnt tehát, hogy a „lágy brexit” győz, de ekkor kilépett a kormányból többek között a külügyminiszter, Boris Johnson. Ő egyrészt May politikai riválisa, tehát eleve jól jön neki a kormánytól és a kormányfőtől való nagyobb fokú elhatárolódás, másrészt egy keményebb brexitet hirdet.
Fotó: Tolga Akmen / AFP
Éppen ezért a most záruló hét Theresa May ügyeskedésével telt: sikerült a parlamentben újabb kompromisszumot kikovácsolnia, és a kormánya sem bukott meg. (Bár a szavazás szoros volt: 307:301-hez arányban támogatták a kabinetet a képviselők.) A kemény brexit híveinek eleget téve May és kormánya engedett az EU-brit szabadkereskedelmi térség terveiből, miután a brit parlament a héten elutasította ezúttal az EU-párti, azaz az EU-ban maradás hívei által előterjesztett javaslatot. Ez azt jelenti, hogy May tovább kormányozhat, de minden eddiginél nagyobb bizonytalanság közepette, hiszen most az EU-brit-szabadkereskedelmi zóna lekerülni látszik a napirendről.
Ráadásul így a magyar export került a korábbinál nagyobb veszélybe. Összkivitelünknek mintegy 5 százalékát teszi ki a britekkel folytatott kereskedelem, közvetlenül tehát nem nagy a kockázat Budapest számára, legalábbis a Magyar Nemzeti Bank 2017-es tanulmánya szerint, viszont az egész EU-brit kereskedelem leblokkolása már a magyar gazdaságot is érzékenyebben érintené.
Az EU arra is készül, hogy nem lesz megállapodás
Ugyanakkor pontosan máig sem lehet tudni, hogy mi is lesz a végleges EU-brit megállapodásban. A legnagyobb veszély az lenne, ha egyáltalán nem lenne megállapodás, ez a brit gazdaságnak 17-20 milliárd fontjába kerülne egy angol becslés szerint.
Az EU azonban erre a „no deal”-verzióra is készül, erről egy tájékoztatót is kiadott Brüsszel a napokban. (A tájékoztató beharangozója és a brexitről tudható információk magyarul is olvashatók az EU honlapján.)
Ugyanakkor több gazdasági lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a brit parlament megosztottsága egyrészt egy újabb brexit-referendum lehetőségét erősíti, másrészt az EU-val folytatott viták az egész brexit megvalósíthatóságát vonják kétségbe.
Miről tájékoztat az EU?
Az EU tájékoztató szerint a cégeknek és vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy ha az Egyesült Királyság hirtelen lép ki az EU-ból, megvannak-e a szükséges engedélyeik a további tevékenységük folytatására az EU, illetve Nagy-Britannia területén. A határvizsgálatok várhatóan meghosszabbodnak, erre a magánszemélyeknek és a vállalatoknak egyaránt készülniük kell. Az Egyesült Királyság hirtelen „harmadik állam” státuszba kerülne, így számos informatikai rendszert át kell majd alakítani az EU-ban, hiszen a britek hozzáférését meg kell szüntetniük vagy korlátozniuk kell ezekben a rendszerekben.
Várhatóan számos cég áttelepül – részben vagy egészében – az Unió területére, Brüsszel legalábbis ezzel számol. Az egészségbiztosítás, az élelmiszerbiztonság, a pénzügyi szolgáltatások mind-mind megváltozhatnak a hirtelen brexittel – ez is kitűnik az EU dokumentumából, amit a BBC ismertetett.
Egyelőre tehát továbbra is csak az biztos, hogy minden bizonytalan, de várhatóan senkinek sem lesz érdeke egy „no deal”-megoldás, így valamiféle kompromisszum kötnek talán az érdekeltek 2019 márciusáig.
