Elsőnek 2018 januárjában a szlovén legfelsőbb bíróság mondott ki semmisnek egy bankkal kötött devizahitel-szerződést. A szlovén panaszos keresete nyomán a bíróság megállapította: a bank nem világosította fel kellőképpen az ügyfelét a devizahitel kockázatairól. Júliusban a horvát legfelső kereskedelmi bíróság is hasonló döntést hozott.
Szlovéniában az adósnak csak az eredetileg felvett hitelösszeget kellett visszafizetnie, a kamatokat nem. Most ugyanez történt Horvátországban, és nem is függetlenül a szlovén esettől. A horvátoknál különböző aktivisták, a devizahitelesek képviselői a szlovén esetet precedensként emlegették már januárban is.
Zágrábban egy parlamenti képviselő, Ivan Lovrinovic is támogatta a devizahitelesek mozgalmát, a Franak Egyesületet. Már akkor úgy nyilatkozott Goran Aleksic, az egyesület tagja, hogy az ő esetükben is hiányzott a megfelelő tájékoztatás a devizahitelek kamatkockázatairól és a devizák árfolyammozgásából adódó rizikóról. A svájcifrank-hitelesek 2003 és 2008 között alacsony kamat mellett több kelet-európai országban is igénybe vettek svájcifrank-hiteleket. Ám a frank felértékelődése miatt hamarosan óriási törlesztő részletekkel voltak kénytelenek szembenézni.
A helyi pénzek ugyanis a 2006-ban a pénzpiacokon elindult válság miatt (ez a krízis a reálgazdaságot 2007 és 2009 között érintette rendkívül súlyosan), gyorsan elértéktelenedtek a svájci frankkal szemben, így például Magyarországon is megtörtént, hogy a kamatok és a svájci frankban felvett hitelösszeg értéke forintban számítva ugrásszerűen növekedni kezdett.
Mindez nemcsak egyénileg dönthetett romba családokat, hanem az egyes országok bankrendszerének működését is fenyegette. Magyarországon a devizahiteleket végül konvertálták, azaz forintosították 2014 végén. Ez még egy újabb, 2015. januári svájcifrank-árfolyamemelkedés előtt történt, ami – utólag visszanézve – egy újabb súlyos válságtól mentette meg a hazai gazdaságot és pénzügyi rendszert.
A volt Jugoszlávia utódállamaiban viszont végül nem közvetlenül a politika döntött, bár politikusok is részt vettek (vagy leglábbis próbáltak részt venni, több-kevesebb sikerrel) a devizahitelek rendezési folyamatában. Végül a döntés is egész más lett Szlovéniában és Horvátországban, mint máshol Európában: e két államban a bíróságok mondták ki a devizahitel-szerződések semmisségét. Vagyis
Azt is hozzá kell tenni, hogy a mostani horvát döntés a svájcifrank-hitelesekre vonatkozik, más devizákban felvett kölcsönökre nem.
Megfigyelők éppen ezért most figyelmeztetnek: a horvát döntés egyedi, tehát nem minden devizahitelesre vonatkozik automatikusan. Az egyes hitelfelvevőknek a saját ügyükben kell pert indítaniuk a bankjuk ellen, amelytől devizahitelt igényelték. A horvát egyesület, a Franak ugyanakkor természetesen felajánlotta a segítségét az adósoknak, hogy a pervezetésben és a keresetindításban közreműködnek, és jogi szakértőket is rendelkezésre bocsátanak az érintetteknek. Így a mostani döntés valóban precedenst teremthet déli szomszédunkban.
Érdekes, hogy a horvát választások előtt, 2015-ben Zágrábban is hoztak egy törvényt, amely a bankokat arra kényszerítette, hogy – a magyar megoldáshoz hasonlóan – konvertálják a devizahiteleiket kunára, és ezt a bankok költségére rendelték volna el. A horvát pénzintézetek így körülbelül egymilliárd eurót veszítettek volna a kényszerintézkedések nyomán. A szociáldemokraták – akik a 2015-ös törvényt hozták – azonban így is megbuktak a választásokon, így az új, konzervatív kormányt az EU is arra kérte, hogy módosítsanak a bankokat egyoldalúan sújtó döntésen, amit egyesek egyszerűen populistának minősítettek.
Ugyanakkor a horvát Alkotmánybíróság beavatkozott abba a pereskedésbe, amely akkor éppen a Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróság előtt zajlott a hitelesek és a bankok között – és új eljárásra kötelezte a jogi fórumokat. Miközben a hitelesek a bankokat perelték, a bankok egy washingtoni döntőbíróságon támadták meg Horvátországot, mondván, az állam megsértette nemzetközi kötelezettségeit és a befektetők várakozásaival szemben lépett fel. A bankok egyes értesülések szerint azt állították: a svájcifrank-hitelek a korabeli, akkori jogszabályi környezetnek megfelelő konstrukciók voltak. Szerintük az ügyfeleket tájékoztatták arról, hogy a svájci frank árfolyama fluktuációknak, ingadozásoknak van kitéve. A washingtoni eljárást az első hírek szerint többek között az olasz UniCredit kezdeményezte, amely a legnagyobb horvát bank, a Zagrebacka Banka tulajdonosa.
Horvátországban most, 2018 júliusában a Legfelsőbb Kereskedelmi Főbíróság döntött a bankokkal szemben arról, hogy semmis a devizahitelek árfolyamváltozásra vonatkozó klauzulája. Ez a Franak Egyesület és a horvát fogyasztóvédelmi egyesület (UZP) nagy sikere volt, ezek a civil szerveződések régóta küzdöttek a devizahitelesek érdekekeiért. Dávid és Góliát harcában nyertünk – mondta a döntés után Ines Bojic, a devizahitelesek, illetve a Franak Egyesület ügyvédje.
Horvátországban körülbelül 120 ezer devizahiteles lehet, ők többnyire 2005 és 2008 között vették fel a kölcsönöket, és rajtuk a bankok – a Franak Egyesület szerint – körülbelül 6,4 milliárd eurót kerestek az elmúlt tíz évben.
A becslések óriási tartományban szóródnak, éppen azért, mert egyedi döntések kellenek majd a rendezésre, ezért valójában rendkívül nehezen előrejelezhető a felmerülő költség.
A Franak Egyesület a Raiffeisen, a Hypo Alpe Adria, a Zagrebacka, a Privredna, az Erste, az OTP horvát leánybankja, a Splitska Banka (ez is jelenleg az OTP érdekeltsége) és a Sberbank ellen indított pert. Eredetileg egy nyolcadik bank is szerepelt az ügyben, de azt nem marasztalták el a bíróságok. 2013-ban egy zágrábi alsóbb szintű kereskedelmi bíróság az adósok javára döntött. Később az ítélet egy részét módosította egy felsőbb bíróság, de a lényeg az, hogy a változó kamatokat kifogásolták a bírói testületek – a nyolc közül hét bankban, mint már említettük.
2013-ban a bíró már azt is kimondta, hogy a bankok váltsák át a hiteleket kunára. Ám a bankok fellebbeztek, így most öt év után zárult le az eljárás. Végül is a pénzintézetek vesztettek a perben – a fogyasztóvédelmi és devizahiteles egyesületek ezért most a 2013-as bírót, Radovan Dobronicot éltetik, hiszen elsősorban neki köszönhető, hogy
Érdekes, hogy a horvát legfelső kereskedelmi bíróság ugyan a szlovén mintát követte a hitelklauzula megsemmisítésével, de az EU álláspontja is részben tükröződik a döntésben. Az Európai Bíróság ugyanis egy román devizahitel ügyében ugyan nem a semmisséget állapította meg, de azt igen, hogy a fő probléma akkor merült fel a bankok és az ügyfelek között, amikor a pénzintézetek nem tájékoztatták megfelelően klienseiket az árfolyamváltozások lehetséges hatásairól. Ilyen értelemben a horvát döntés nem ellentétes az európai jogi fórumok jogértelmezésével. Mindazonáltal a horvátok most ugyan azt hiszik, végleg pontot tettek az ügy végére, érdemes azért kivárni, hogy a nemzetközi jogi fórumok miként ítélik meg ezt az egyedi és nemzeti szintű döntést.
Kiemelt kép: Andrej Isakovic / AFP
