Ügyvéd nélkül állít bíróság elé gyerekeket az amerikai kormány

Donald Trump nemrég enyhített az óriási felháborodást kiváltó intézkedésen, ami olyan gyerekek ezreit szakította el családjuktól, akik illegállisan lépték át a mexikói határt. Holott 522 gyerek most visszakerülhet a családjához, a rendelet keserű utóhatásai még sokáig érezhetőek lesznek, mivel már megkezdődött több mint kétezer gyerek deportálási eljárása, így

akár csupán hároméves határsértők is bíróság elé kerülhetnek.

Kevés az esély ügyvédi védelemre

Az elnök új rendelete szerint minden ötévesnél fiatalabb gyereket 14 napon belül, az ennél idősebbeket pedig 30 vissza kell juttatni a családjukhoz, de kérdéses, hogy ez az intézkedés hogyan hat ki az ezernyi bírósági ügyre, amit azóta elindítottak. Úgy néz ki, nagyon sok gyerek így is az ország 60 bevándorlási bíróságának egyike elé fog kerülni, ott döntenek deportálásukról. Sok esetben az eljárás alatt álló gyerekek szüleit már kiutasították az országból, ezért mód sem lenne a családegyesítésre.

Egyedül kell hát sok gyereknek megküzdenie a bevándorlási bíróságok nyögvenyelős működésével. Ezek az Amerika-szerte jelen lévő intézmények csak deportálási ügyekkel foglalkoznak, és több furcsaság is akad velük. A legfontosabb az, hogy mivel a deportálási döntések polgári és nem büntetőeljárásnak számítanak, az állam nem köteles ügyvédet biztosítani az alperesnek. Tehát hacsak jogvédő szervezetek nem finanszírozzák a védelmet, a bíróság elé álló illegális bevándorlók nagy részének, köztük a gyerekeknek, akik valószínűleg még angolul sem beszélnek, maguknak kellene megoldani a védelmüket.

Márpedig a tárgyalt ügyekben a vádlottak csupán 37%-a képes magának megengedni egy ügyvédet.

„Egy hároméves gyerek védelmét láttuk el nemrég, akit elszakítottak a szüleitől. És a gyerek a tárgyalás közepén nekiállt felmászni az asztalra” – adott példát a helyzet lehetetlenségére Lindsay Toczylowski, a Los Angeles-i Bevándorlók Jogvédelmi Központjának elnöke. „Ez eléggé megvilágította az abszurditását annak, ami történik.”

Nem függetlenek a bíróságok

De hiába a jogvédelmi központok, a gyerekek nagy részének védelmét még ők sem tudják ellátni. Ráadásul még ügyvédi védelemmel sem lenne biztosítva a gyerekek sorsa, ugyanis a másik óriási hátulütője ezeknek az intézményeknek, hogy nem függetlenek, ugyanis nem a bírói, hanem a végrehajtó hatalom részei. Ez azt jelenti, hogy az ott hozott ítéletekbe az amerikai kormánynak elég erős beleszólása van.

A bíróságok közvetlenül a főállamügyész, Jeff Sessions alá tartoznak, aki Trump egyik legközelebbi embere. Sessions-nek jogában áll döntést hozni bármely itt folyó ügyben azzal, hogy átosztja magára a bírói szerepet, és felülírja az egész folyamatot.

Ha a bevándorlók elleni fellépést enyhítette is kormányzat, ez még nem jelenti azt, hogy határozott irányváltás következne be az elnök menekültpolitikájában. Arra, hogy Sessions okosan és következetesen álljon hozzá az ügyhöz, pedig még kevesebb az esély,

ugyanis hallottuk már a Bibliát idézve megvédeni a családok szétszakítását, pár napja egy beszéde során pedig úgy gondolta, megereszthet egy elég otromba viccet a témában.

Ha a bíróság előtt álló gyerekek egy részének menedékjogot ad is a kormány, a helyzetük valószínűleg ezután sem lesz rózsás: amennyiben nem sikerül visszajuttatni őket szüleikhez, akikkel külön foglalkoznak a hatóságok, amerikai gyermekotthonokban fogják várni, hogy valaki örökbefogadja vagy szponzorálja őket. A spanyolajkú bevándorlók között egyébként dívik az a módszer, hogy a közösség már letelepedett tagjai szárnyaik alá veszik az újonnan érkezőket, de a jelenlegi politikai klíma ettől a gyakorlattól is sokakat elrettenthet.

Kiemelt kép: Amerikai Határőrség /AFP