Oroszország Románia szomszédja lett: külső agresszió és politikai viharok Bukarestben

Ha valaki összegyúrna egy politikust Donald Trumpból, Silvio Berlusconiból, Orbán Viktorból és a lengyel Jaroslaw Kaczynskiból, az még mindig nem lenne elég, hogy megalkossa a román Liviu Dragneát, ugyanis a négy említett jobboldali politikust még baloldalivá is kéne alakítania. Persze valójában Dragnea egy populista, akinek jobb- vagy baloldalisága inkább csak ízlés kérdése, ahogy Trump vagy Orbán politikája sem sorolható be kizárólag jobboldalinak. Kaczynskihoz és Orbánhoz egyébként a Politico nevű internetes újság is hasonlította már Dragneát: illiberalizmusa a magyar vezetőt idézi szerintük, az pedig, ahogy a háttérből irányítja a belpolitikát, a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjének tevékenységére hasonlít.

A 2016-os választáson 45 százalékot szerző román szociáldemokraták (PSD) pártvezére ugyanúgy el van immár ítélve, mint Berlusconi (ezért nem lehet miniszterelnök), ugyanúgy egy őt „üldöző” párhuzamos államról beszél, mint Trump (aki ezt „mély államnak” hívja). És persze „sorosozik” is Dragnea, mint Orbán Viktor, és továbbá bírósági reformokat akar Kaczynskihoz hasonlóan.

Persze elemzők szerint a PSD és a képviselőház elnökeként

Dragnea sokkal kézzelfoghatóbb okokból akar igazságügyi reformot, mint a lengyelek: egyszerűen nem akar börtönbe menni, hiszen pár nappal ezelőtt ismét született ellene egy elítélő bírósági döntés.

A legfrissebb, pár nappal ezelőtti ítélet szerint – mivel fiktíven foglalkoztatta a bíróság szerint párttársait még megyei vezetőként – Dragneának három és fél évre kéne börtönbe mennie. Így elég hosszú időt kellene rács mögött töltenie, ahelyett, hogy például – ahogy egyesek sejtik – a jövő évi elnökválasztásra készülne. A politikus rögtön be is jelentette: sem a PSD, sem a képviselőház elnökségéről nem mond le az elmarasztaló bírósági döntés után.

Ehelyett inkább úgy módosítaná Dragnea a törvényeket, hogy akár már idén miniszterelnök lehessen (már említettük, hogy bírósági elítélése ezt jelenleg kizárja). Mindeközben cáfolgatja a nyilvánvaló helyzetet és azt állítja: a jelenlegi román Viorica Dancila kormányfő nem az ő bábja.

Párhuzamos állam?

Ezzel párhuzamosan Romániában folyik a politikusok korrupciós és egyéb vitatott ügyeit Kelet-Európában példátlan alapossággal feltáró ügyészség (DNA) elleni támadássorozat. Az alkotmánybíróság zöld utat adott ahhoz májusban, hogy a Dragnea által befolyásolt kormány leválthassa a politikusok által rettegett korrupcióellenes ügyészség vezetőjét, Laura Codruta Kövesit. A főügyésznő leváltását azonban Klaus Iohannis államfő egyelőre nem rendelte el: előbb visszadobta az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát, majd az alkotmánybíróság kimondta, hogy eleget kell tennie a miniszter előterjesztésének, de a köztársasági elnök továbbra is csak tanulmányozza a helyzetet.

Emiatt Dragnea, akit egzisztenciálisan is fenyegetnek az ügyészségi vizsgálatok és az ellene hozott bírósági ítéletek, felvetette az elnök felfüggesztését, mert szerinte „alkotmányellenesen hosszan halogatta” a DNA vezetőjének a felmentését. A PSD vezére június 9-én (még a legfrissebb ítélete előtt) politikai nagygyűlést tartott, ahol nyíltan támadta az „undorító párhuzamos államot”, amely büntetőeljárásokkal fenyegeti őt és politikustársait. Szerinte mindez az EU és a NATO befolyásával is magyarázható, ezek ugyanis bátorítják és „részben finanszírozzák” a párhuzamos államot. A NATO szempontjából Románia valóban kulcsfontosságú, erre visszatérünk még, de aligha Dragnea Teleorman megyei regionális politikusi karrierjével és ottani viselt dolgaival foglalkozik az Észak-atlanti Szövetség.

A tömeg mindenesetre lelkesen támogatta és éltette Dragneát, arra buzdítva őt, hogy ne adja fel a küzdelmet.

A párhuzamos államot Dragnea egy olyan összeesküvésként írja le egyébként, amely a titkosszolgálatokból, rendőrtisztekből, vámhivatalnokokból, pénzügyi ellenőrökből, ügyészekből és bírákból áll – ők mindannyian szerinte a PSD kormányát akarják megbuktatni.

Minthogy az elnök leváltása politikai úton nem tűnik lehetségesnek, egy a jelenlegi helyzetben alighanem Dragnea kezére játszó helyi politikus, Catalin Stoichita feljelentette Iohannist az Adevarul című bukaresti lap szerint. A vád az, hogy az elnök elmulasztotta a DNA vezetőjének felmentését.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is megnyilatkozott: szerinte nincs szükség az elnök felfüggesztésére. Sőt az Adevarul legfrissebb kombinációi szerint a PSD háttéremberei arról tanácskoznak, hogy megbuktatnák Dragneát és „bábkormányfőjét”, Viorica Dancilát, ha az államfő a PSD soraiból nevezne ki egy új miniszterelnököt, viszont eleget tenne annak az indítványnak, hogy leváltsa a DNA főnökét, Codruta Kövesit. Közben Romániában kedden este kisebb tüntetések voltak Dragnea és Dancila lemondásáért.

A PSD vezetője egy másik vonalon is szeretné érvényteleníteni az ellene hozott ítéleteket: a büntető törvénykönyvet sürgősségi kormányzati rendelettel akarta volna megváltoztatni, vagyis a parlamentet megkerülve, a kormány hatáskörében módosította volna. Mindezt egy eleve furcsa román alkotmányos megoldás, a rendkívüli helyzetekre megalkotott rendeleti kormányzás tenné lehetővé. Az RMDSZ azonban, illetve a PSD koalíciós partnere, az ALDE nem egyezett bele a sürgősségi eljárásba és parlamenti vitát akar a Btk. módosításáról.

Az RMDSZ tehát egyrészt mérséklő szerepet játszik a román belpolitikában, ugyanakkor a párt Victor Ponta volt román kormányfő szerint megegyezett a PSD-vel: nem szavazza meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt sem. Ponta szerint azért lavírozik így a romániai magyarok pártja, mert ezáltal a kisebbségi nyelvhasználatot elősegítő törvény elfogadását érheti el a hatalmon lévő kormánykoalícióval együttműködve.

Globális feszültségek

Mindeközben Románia világpolitikai feszültségek gócpontjává kezd válni. Az ország ugyanis a Krím-félsziget bekebelezésével gyakorlatilag „határos lett” Oroszországgal a román védelmi miniszter szerint. Friss nyilatkozata szerint Bukarest napi szinten szembesül az orosz agresszióval a Fekete-tengeren, kénytelen elhárítani bizonyos kíbertámadásokat és politikai beavatkozásról is beszélt hétfőn Mihai Fifor, a román hadügyi tárca vezetője.

„Nem hinném, hogy eltelne akár csak egy nap is kihívás nélkül” Oroszország részéről – utalt Románia légterére és vizeire a miniszter. Ugyanakkor azt mondta: a kormány törekszik arra, hogy elbátortalanítsa ezeket a kísérleteket. Romániában működik egy amerikai katonai bázis, és Bukarest sokkal inkább Amerika-barát politikát folytat, mint szomszédai.

Oroszország minden nap fokozza a Krím-félszigeten a katonai jelenlétét: „új fregattokról és új tengeralattjárókról beszélünk” – mondta Fifor. Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta: Románia növeli katonai kiadásait és demonstrálni akarja, hogy a stabilitás és a biztonság tartóoszlopa.

Románia Amerika-barátsága felértékelődhet a világpolitika átalakulása közben. Erdogan török elnök bebetonozza hatalmát a most hétvégi szavazás után hazájában, miközben látványosan közeledik Oroszországhoz. A bukaresti szakértőket idéző Adevarul szerint ezért felvetődött, hogy az amerikai-török viszony rosszabbodása miatt amerikai katonai erők áttelepülhetnének Dobrudzsába, Románia Fekete-tengeri partvidékére. Itt amerikai vegyes, légi, szárazföldi és haditengerészeti erők is állomásozhatnának a jövőben.

A helyzet azonban még bonyolultabb ennél: Donald Trump ugyanis feltűnően békülékeny Moszkvával, és éppen a Krím megszállása miatt elrendelt nyugati szankciókért sem lelkesedik valószínűleg. Erre utalt a legutóbbi G7-csúcstalálkozón felvetett ötlete, hogy Oroszországot ismét hívják meg ezekre a megbeszélésekre – ám 2014 óta, a Krím megszállása óta nem látják szívesen Putyint a nyugati vezetők. A napokban vetődött fel az is, hogy Trump személyes találkozóra készül Putyinnal, s a CNN szakértői ennek kapcsán aggódnak, hogy milyen esetleges engedményeket készül tenni. Ennek fényében a Krím térségében kialakuló feszültség romániai eszkalálódása aligha érdeke az amerikai elnöknek. Hogy a román bel- és külpolitikai helyzet hogyan alakul mindezek után, nehéz lenne megjósolni, mindenesetre a NATO-ellenes retorikával operáló Dragnea jövője érdekesen befolyásolhatja a Fekete-tenger térségében a nagyhatalmi játszmákat is.

Kiemelt képünkön Liviu Dragnea. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP