A vírust először 1964-ben mutatták ki egy szúnyogban a floridai Keystone-ban – írja az IFLScience. A kórokozó olyan vírustörzsekkel áll rokonságba, amelyek akár végzetes gyulladást is okozhatnak az agyban.
A Clinical Infectious Diseases szaklapban megjelent tanulmány szerint a fiatal páciens átmeneti, enyhe lázra, torokfájásra, illetve kevéssé viszkető, fájdalommentes, vörös kiütésekre panaszkodott. A dudorok először a mellkasán jelentkeztek, majd átterjedtek a hasára, a karjára, a hátára és az arcára. A 16 éves fiú azt mondta, az elmúlt éjszakák során több szúnyog is megcsípte, míg egy nyári táborban volt.
A korábbi kutatások már megállapították, hogy a Keystone-vírust szúnyogok hordozzák a Chesapeake-öböl és Texas között. A fiút vizsgáló orvosok, epidemiológusok és genetikusok arra gyanakodnak, hogy a kórokozó már korábban is megfertőzhetett embereket, eddig azonban egyszer sem sikerült kimutatni.
A térségben az 1960-as években több kutatást is folytattak. Az adatok azt mutatták, hogy a helyiek 19-21 százalékának vérében megtalálhatóak azok az antitestek, amelyek a Keystone-vírus fertőzésére utalnak.
Az új tanulmány szerzői szerint a betegséget közvetlenül eddig nem sikerült azonosítani emberekben, noha azt bizonyították már, hogy a kórokozó szúnyogokban és különböző állatfajokban előfordulhat.
A szakértők nem tudták igazolni, hogy az enyhe láz hátterében valóban a vírus állt, adataik azonban ezt sugallják. A kutatók emellett arra gyanakodnak, hogy a régióban előforduló kiütéses, lázzal járó megbetegedések egy részét valójában a Keystone okozhatja.
A csapat a páciens vizeletéből kivont vírusrészecskék szaporodását laboratóriumban tenyésztett sejtekben vizsgálta. Az elemzés alapján a szakértők azt gyanítják, hogy a kórokozó képes súlyosabb tüneteket is produkálni.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
