A nagy sziget Puna kerületének erdőségei korábban fontos élőhelyként szolgáltak az őshonos fák, madarak és rovarok számára – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.
A kitöréseket megelőzően valószínűleg ez volt a legnagyszerűbb erdő Hawaii államban
– mondta Patrick Hart, a Hawaii Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy az erdőnek voltak részei, ahol az őshonos fák egészen az óceánig elértek és ehhez hasonlót sehol máshol nem lehetett látni Hawaii-on. A térséget most 20-30 láb (6-9 méter) láva borítja.
A szakember szerint legkevesebb száz évnek kell eltelnie, mire a lávával betemetett erdőségek elkezdenek újjászületni és azután 150 évbe is telhet, mire visszanyerik egykori külsejüket. Ez a folyamat azonban már többször megismétlődött Hawaii-on.
Emberi szemszögből nézve, ami most történik, az igazi tragédia – mondta David Damby, az amerikai földtani intézet (USGS) vulkanológusa.
Ám a vulkán szemszögéből nézve, neki ez a dolga: új területeket építeni és átalakítani a tájat. Így működik a bolygó
– tette hozzá a szakember.
Ryan Perroy, a Hawaii Egyetem vulkanológusa ugyancsak arra emlékeztetett, hogy geológiai szempontból korántsem volt váratlan esemény a vulkán kitörése, és hajdanán maga Puna is vulkanikus tevékenység nyomán jött létre.
Mindössze néhány nappal később óriási lávafolyamok zúdultak a szomszédos Kapoho-öbölbe, otthonok százait elpusztítva és beszennyezve a türkizkék, korallokban gazdag öböl vizét, valamint a dagálytócsákat, gyakorlatilag élve megfőzve azok tengeri élővilágát.
Nincs még egy olyan hely Hawaii-on, mint amilyen Kapoho volt – mondta John Burns, aki egy évtizeden át tanulmányozta a korallokat a dagálytócsákban. Az egész élőhely odalett – jegyezte meg a kutató.
A szakemberek szerint amint a vulkanikus részecskék eloszlanak és a víz pH-értéke, valamint hőmérséklete visszaáll a normálisra, a virágállatok elkezdenek visszanőni. A tengeri organizmusok és korallok szemszögéből nézve gyakorlatilag az elejéről kezdődik minden – mondta Burns.
Az emberek tragédiája, hogy elveszítették az otthonaikat, számunkra pedig, hogy elveszítettük a kutatási helyszínünket. A környezet szempontjából azonban ez egy természetes körforgás. Sokkal inkább nézem végig, ahogy egy korallzátony a láva áldozatává válik, mintsem, hogy az óceánok melegedése okozta korallfehéredés végez vele, ahogy az Hawaii több területén is megtörtént.
Kiemelt kép: Europress/AFP/US Geological Survey
