Pénteken voksolnak az írek arról, hogy eltörlik vagy érvényben hagyják az ország szigorú abortusztörvényét. Írország 1983-ban – népszavazás után – az alkotmány nyolcadik módosításában rögzítette, hogy az anyának és meg nem született gyermekének egyenlő az élethez való joga.
A gyakorlatban ez jelen állás szerint azt jelenti, hogy a megtermékenyített petesejtnek az élethez való alkotmányos jogát az állam védi, egy nőnek semmilyen körülmények között nincs joga a terhességet megszakítani. Sem akkor, amikor a magzat életképtelen, sem akkor, ha a nőt valaki megerőszakolta, sem akkor, ha pszichológiai probléma miatt, anyagi vagy bármilyen más okból képtelen a gyermeket felnevelni.
Egyetlen esetben lehet kivételt tenni az abortusztörvény szerint: ha az anya élete veszélybe kerül a terhesség alatt, illetve miatt. A törvény továbbá lehetőséget nyújt arra, hogy az anya más országban essen át terhességmegszakításon. Ezzel az opcióval meglehetősen sokan élnek is: 1992 óta 170 ezer ír nő utazott külföldre – főként Angliába és Walesbe -, hogy elvetesse a magzatot.
Az illegális abortuszért most 14 éves börtönbüntetés jár Írországban. A hivalos adatok szerint legálisan mindössze 25 terhességmegszakítás volt az államban 2016-ban.
Miért most lesz népszavazás?
Az utóbbi években több megrázó, nyugtalanító eset fordult elő Írországban, amelyek rámutattak a jelenlegi törvények hiányosságaira. Savita Halappanavar története például az egész világot bejárta. Az indiai születésű nő 2008-ban költözött az írországi Galway városába férjével, akivel 2012-ben várták első gyermeküket. Savita október 21-én erős hátfájdalmakra panaszkodva ment el egy helyi kórházba. Kiderült, hogy el fog vetélni, ugyanakkor a hatályos abortusztörvény miatt az orvosok semmit nem tehettek a folyamat felgyorsítása érdekében, mivel nem volt rá bizonyíték, hogy a nő élete veszélyben van.
A tragédiát követően országszerte több ezren tüntettek az abortusztörvény ellen és annak módosítása érdekében. Savita a terhességmegszakításról szóló vita egyik szimbólumává vált, halála pedig nagyban közrejátszott abban, hogy pénteken népszavazást tartanak a témáról.
Íme még két eset, amire sokak felkapták a fejüket.
- Amy és Conor Callaghan meg nem született kislányánál a terhesség 12. hetében halálos anenkefáliát diagnosztizáltak. A betegségben szenvedő gyereknek mindössze az agytörzse fejlődött ki, mégis Liverpoolba kellett utazniuk az abortuszért.
- Egy meg nem nevezett nő nyolchetes terhesen kért abortuszt, mert a rákterápiája utolsó szakaszában járt éppen. A doktorok viszont nemhogy nem végezhettek rajta terhességmegszakítást, még a kezelését is le kellett állítaniuk.
Mivel kampányolnak?
Az abortuszt ellenzők tábora attól fél, hogy a törvény liberalizálásával ugrásszerűen megnő majd az abortuszok száma Írországban, és a változás több tízezer gyermek halálát eredményezheti. Ebben van is valami, mert az alkotmány nyolcadik módosítása becslések szerint százezer terhességmegszakítást akadályozott meg mostanáig.
A nagyvárosokban minden lámpaoszlopon ott lógnak a figyelemfelkeltő tábláik, amivel a bizonytalanokat akarják meggyőzni.
Az egyik ilyenen az áll:
Angliában ötből egy csecsemőt elvetetnek. Ne legyen így Írországban!
Egy másikon pedig az olvasható:
Engedéllyel gyilkolni? Szavazz nemmel az igény szerinti abortuszra!
Azt mondják, a törvény előtérbe helyezte az abortusz könyörületes alternatíváit, mint a perinatális (a születés időszaka körüli) hospice ellátást, amire abban az esetben van lehetőség, ha a baba halálos beteg vagy ha eltartása különböző okok miatt komoly kihívást jelent az anyáknak.
Az abortuszpártiak legfőbb érve, hogy az abortusz bűncselekményként való értelmezése nem akadályozza meg a folyamatot. Statisztikák támasztják alá, hogy a liberálisabb abortusztörvénnyel rendelkező országokban csökkenő tendenciát mutat a terhességmegszakítások száma.
Szerintük az ír nők számára most is rendelkezésre állnak kiskapuk: vagy külföldre mennek és saját pénzükön végeztetik el a terhességmegszakítást – minden költséget egybevéve úgy 400 ezer forintért -, vagy illegális abortuszpirulához nyúlnak.
Milyen eredmény várható?
A népszavazás az abortusz mellett és ellen kampányoló felek számára többről szól, mint a terhességmegszakításhoz való jogról: Európa egykor legkonzervatívabb állama, a vaskalapos, katolikus Írország identitásáról és értékeiről is. A finisben mindkét oldal kampányának vezetői beutazták az országot, hogy minél több választópolgárt győzzenek meg a maguk igazáról.
Az év elején lefutottnak tűnt a referendum, a nyolcadik módosítás eltörlésére szavazók aránya stabilan 50 százalék felett volt. Azóta viszont fordult a kocka, az eredmény megsaccolhatatlan.
Írországban a katolikus egyház befolyása az utóbbi évtizedekben nagyon visszaesett, mégis tudnak hatni a választópolgárokra egy olyan országban, ahol a lakosság 87 százaléka katolikusnak vallja magát. Jól mutatja ezt, hogy a katolikusok körében 45 százalék abortuszpárti, 40 százalék pedig ellenző, míg a nem vallásosak körében 69 százalék támogatja az abortuszt 12 hetes korig.
A téma iránt egyébként meglehetősen nagy az érdeklődés. Rengetegen utaznak több ezer kilométert a tengerentúlról, csak hogy szavazhassanak. 2015-ben Írország volt az első állam, ahol népszavazás útján döntöttek a melegházasság bevezetéséről. Most megközelítőleg 90 százalékkal többen regisztrálták magukat a névlistára.
Kiemelt képünkön abortusz mellett és ellen kampányoló plakátok. Fotó: Artur Widak/NurPhoto/AFP