Fontos beszédet mondott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben az Európai Parlamentben. Juncker arról beszélt, hogy a 2020-ban kezdődő új uniós költségvetési ciklusban milyen változásokra kell számítani, melyik területre mennyi pénz jut.
Juncker sok konkrétumot nem mondott el, de az EB-elnök által bemutatott javaslat legfontosabb részei a következők voltak:
- Nagyobb költségvetési keretre kell számítani, mint az előző. Ez azt jelenti, hogy nőni fognak a befizetések, mert a Brexit miatt Nagy-Britannia viszi a pénztárcáját is, ami 15 milliárd eurós kiesést jelent. A tervek szerint az országok befizetése a bruttó nemzeti jövedelem 1,03 százalékáról az 1,114 százalékára nőne.
- Költségvetési eszközökkel is kontrollálná a Bizottság a tagállamok jogállami berendezkedését. Azaz lehet számítani arra, hogy a jogállami normákat átlépő tagállamoktól – például Magyarországtól vagy Lengyelországtól – forrásokat vonjanak meg. Erre az Európai Bizottság tehet javaslatot a tervek szerint, és a szankcionálni kívánt ország csak minősített többséggel akadályozhatná meg a támogatások felfüggesztését vagy csökkentését.
Günther Oettinger, a Bizottság pénzügyi biztosa azt mondta, hogy „takarékoskodnia kell” az uniónak:
- kohéziós támogatásokra 7,
- agrártámogatásokra 5,
- közvetlen kifizetésekre 4 százalékkal terveznek kevesebbet a költségvetési keretben.
Oettinger viszonylag hosszan beszélt arról, hogy a migráció miatt nagy feladat hárul az Unióra. A határvédelmet fontos feladatnak nevezte, de azt is mondta, hogy a belső határellenőrzést csökkenteni kell Európában, ezért
A jogállamiság kérdésről azt mondta Oettinger, hogy ez azért fontos, mert az uniós adófizetők pénzéről van szó, ezért csak olyan helyre fizetne a jövőben az EU, ahol független az igazságszolgáltatás – utalva ezzel egyértelműen a lengyel igazságügyi reformra –, mert így érhető el, hogy jó helyre megy a pénz, illetve jól használódik fel.
Kiemelt kép: Emmanuel DUNAND / AFP
