Kevés konkrétumban állapodtak meg Észak- és Dél-Korea vezetői pénteken, de annál elkötelezettebbnek tűnnek abban, hogy a két ország közös ügyeiről tárgyalásba kezdjenek. Kim Dzsong Un és Mun Dzse In rendkívül szívélyes hangvételű találkozón vett részt, ami bátran nevezhető történelmi jelentőségűnek is, tekintve, hogy ez csak a harmadik alkalom volt, amikor a két ország vezetői leültek tárgyalni.
A két ország hivatalosan háborúban áll, mert a koreai háborút 1953-ban tűzszünettel zárták le. A pénteki találkozóra így amiatt is nagy figyelem irányul, hogy sikerül-e előrelépést elérni a békemegállapodás érdekében. Másrészt májusban vagy júniusban egy talán még nagyobb jelentőségű megbeszélésre is sor kerül Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un között.
„Ekkora engedményt tett, amikor még nem is kértem”
A legkomolyabb nemzetközi feszültséget az elmúlt időszakban Észak-Korea atomfegyver- és rakétakísérletei okozták, így a békemegállapodás mellett a másik forró téma, hogy meg lehet-e állapodni Kim Dzsong Unnal az atomkísérletek megszüntetéséről? Érdekes, hogy Kim maga jelezte erre irányuló szándékát, bár szakértők szerint ezzel óvatosan kell bánni, mert nem egyértelmű, hogy mit ért nukleáris leszerelés alatt, akár az is elképzelhető, hogy az ő elképzelése szerint ez csak több évtizedes távlatban valósulna meg.
Megemlítendő, hogy az elmúlt napokban kínai geológusok azt közölték, hogy a legfontosabb észak-koreai nukleáris kísérleti telep a legutóbbi kísérlet alkalmával beomlott és használhatatlanná vált, így az sem elképzelhetetlen, hogy Észak-Korea egyébként is felhagyni kényszerül az atomfegyver-fejlesztéssel, Kim Dzsong Un pedig megpróbál előnyt kovácsolni ebből.
Donald Trump a Fox műsorában megjegyezte, hogy Kim már azelőtt jelezte a leszerelésre irányuló szándékát, hogy bármilyen tárgyalásra sor került volna, és az Egyesült Államoknak semmit nem kellett feladnia.
Mondtam magamnak, várjunk csak, ekkora engedményt tett, amikor még nem is kértem
– elemezte a helyzetet a maga stílusában az amerikai elnök.
A Guardian felidézi, hogy nem ez az első alkalom, amikor Észak-Korea szándékot mutatott a nukleáris leszerelésre. Az 1990-es években egy Amerikával, Japánnal és Dél-Koreával kötött egyezmény keretében megállapodtak arról, hogy Észak-Korea felhagy saját atomkísérleteivel, cserébe felépítenek számára egy polgári célú atomerőművet. Az építkezés 2000-ben megkezdődött, de 2003-ban félbeszakadt.
2007-ben egy újabb megállapodás keretében Észak-Korea ígéretet tett, hogy felhagy atomprogramjával energiahordozóért és az ellene hozott büntetőintézkedések feloldásáért cserébe, de kihátrált a megállapodásból és 2009-ben kiutasította a megállapodás betartását felügyelő megfigyelőket.
Atomkísérleteivel Észak-Korea magára haragította a világot, azt provokációnak és súlyos fenyegetésnek ítélték, és büntetőintézkedésekkel igyekeztek megnehezíteni az ország helyzetét. Ehhez képest meglepetés volt, hogy Kim Dzsong Un újévi beszédében valamelyest békülékeny hangot ütött meg, jelezte országa részvételét a Dél-Koreában megtartott téli olimpiai játékokon, ami újabb kapcsolatfelvételeket eredményezett, és a mostani Korea-közi találkozóban, valamint a Kim Dzsong Un és Donald Trump között kitűzött találkozóban csúcsosodik ki.
„Mi tartott ezen ilyen sokáig?”
A Koreai Központi Hírügynökség tájékoztatása szerint Kim Dzsong Un pénteken reggel azzal távozott Phenjanból, hogy nyílt szívvel ül le tárgyalni Mun Dzse Innel annak érdekében, hogy békét, gyarapodást és újraegyesítést érjenek el a Koreai-félszigeten.
Ugyanilyen szívélyes volt a két vezető találkozása szöuli idő szerint reggel fél kilenckor, a két országot elválasztó demarkációs vonalnál. Mosolyogva, kézfogással üdvözölték egymást, fényképezkedtek, miután Kim Dzsong Un átlépte a határt, ezután pedig néhány másodpercre ő is átvezette Mun Dzse Int a határ észak-koreai oldalára. Ez a gesztus nem volt előre eltervezve, a dél-koreai elnök szóvivője szerint az történt, hogy Mun megkérdezte Kimet, mikor látogathat Észak-Koreába, amire azt a választ kapta, hogy „miért nem jön át most?”
A két vezető vörös szőnyegen vonult a demilitarizált övezetben álló Béke Házába. Kim Dzsong Un kezet fogott a dél-koreai delegáció tagjaival, Mun Dzse In ugyancsak üdvözölte az észak-koreai delegáció tagjait. Csoportképet készítettek, majd Kim Dzsong Un a vendégkönyvbe azt írta: „Új történelem kezdődik, ez a kezdete egy új történelmi békekorszaknak”.
A megbeszélés előtt mindkét vezető rövid nyilatkozatot tett. Kim reményét fejezte ki, hogy a találkozó új fejezetet nyit Észak- és Dél-Korea kapcsolatában, és kijelentette, hogy őszinte megbeszélést akar folytatni.
Tizenegy évig kellett várni erre a történelmi pillanatra, ahogy itt sétáltam, azon tűnődtem, mi tartott ezen ilyen sokáig?
– mondta. Reményét fejezte ki, hogy nem ismétlődik meg az, ami a múltban történt, hogy a megkötött megállapodásokat nem tartották be.
Mun szerint tavasz köszöntött a Koreai-félszigetre, a pénteki találkozóhoz világszerte nagy reményeket fűznek. Ez, mint mondta, nagy teher is a vállukon, és megköszönte Kim Dzsong Un bátorságát. Rendkívül őszinte párbeszédet ígért, és örömét fejezte ki, hogy végre sort keríthetnek arra, amire az elmúlt évtizedben nem tudtak.
Az észak-koreai vezető ajándékot is hozott dél-koreai kollégájának. „Láttam korábban, hogy a mai vacsoramenü komoly érdeklődésre tart számot” – mondta, és átadott Munnak egy hagyományos phenjani tésztaételt.
2018 milliméter
A Reuters riportere szerint azelőtt, hogy Kim belépett a Béke Házába, egy észak-koreai csapat átvizsgálta az épületet, robbanóeszközök és lehallgatókészülékek után kutattak, illetve egy fertőtlenítőszernek tűnő spray-vel lefújták a vendégkönyvet és a székeket.
A Béke Házát kidíszítették a találkozóra, a két vezető az észak-koreai Gyémánt-hegyről készült festmény előtt fényképezkedett. A hegy szimbóluma a két Korea közötti megbékélésnek, bár az ide irányuló közös turisztikai projektet 2008-ban amiatt kellett felfüggeszteni, hogy egy észak-koreai katona agyonlőtt egy dél-koreai turistát.
Kim Dzsong Unt és Mun Dzse Int a történelmi találkozó évszámára utalva pontosan 2018 milliméterre ültették le egymástól egy lekerekített szélű asztalnál, székeik háttámlája a Koreai-félsziget körvonalát mintázta.
Eltűnik a határ, ha sokan átlépik
A délelőtti megbeszélés zárt ajtók mögött, pontosan száz percig tartott. Mun szóvivője szerint őszinte és nyílt tárgyalást folytattak a nukleáris leszerelésről, a békemegállapodásról és a kapcsolatok javításáról. Kim kifejezte szándékát, hogy ellátogasson a szöuli elnöki hivatalba, ha meghívást kap, Mun pedig reményét fejezte ki, hogy a következő találkozókra Észak- és Dél-Koreában egyaránt sor kerül. „Találkozzunk gyakran” – mondta erre az észak-koreai vezető.
A beszámolók szerint Kim bocsánatot kért Muntól, hogy „felébresztette” a tavalyi atomkísérletekkel, utalva arra, hogy Munnak a kora reggeli órákban kellett összehívnia a biztonsági tanácsot. „Többé nem szakítjuk meg a hajnali álmát” – fogadkozott Kim Dzsong Un.
A szóvivő szerint Kim Dzsong Un volt az, aki az észak-koreai disszidensek kényes kérdését is szóba hozta, amikor említette őket azon emberek közt, akik nagy várakozással tekintettek a pénteki találkozóra. „A határvonal nem olyan magas, el fog tűnni, ha sokan átlépik” – mondta.
A délelőtti találkozó után külön ebédeltek, ekkor került sor a nap legkomikusabb mozzanatára is, amikor az Észak-Koreába autóval visszavonuló Kim Dzsong Unt futva kísérte tizenkét testőre.
As Kim Jong Un drove away from the early session of his summit with South Korean President Moon Jae-in, 12 bodyguards were seen running beside the vehicle https://t.co/55GwTNXwAt pic.twitter.com/UDhPfZPY6s
— CNN (@CNN) April 27, 2018
Az ebéd után Észak-Korea diktátora visszatért, és közös faültetési ceremónia vette kezdetét. Valójában nem ültettek semmit, hanem földet hoztak a dél-koreai Halla hegyről és az észak-koreai Pektu hegyről ahhoz a fenyőhöz, amit 1953-ban, a tűzszüneti megállapodás aláírásakor ültettek el. A fa mellé egy táblát helyeztek el „Békét és gyarapodást akarunk” üzenettel, amit a két vezető aláírt.
Megtárgyalták, hogy tárgyalni fognak
Némi séta és a szabadban folytatott beszélgetés után visszavonultak a Béke Házába, hogy közös nyilatkozatot fogalmazzanak meg. A szöveg a várakozásoknak megfelelően kevés konkrétumot tartalmaz, de annál több kitűzött célt, amelynek érdekében újabb tárgyalásokra kötelezik el magukat.
A nyilatkozatban a két vezető ünnepélyesen kinyilvánította „a nyolcvanmillió koreai és az egész világ előtt”, hogy nem lesz több háború a Koreai-félszigeten, így a béke új kora jön el. Közösen elkötelezték magukat amellett, hogy gyors véget vessenek „a hidegháborúból fennmaradt” megosztottságnak.
A Koreai-félsziget atomfegyver-mentességét a szöveg szerint közös célként tűzték ki, amelynek érdekében együttműködnek a nemzetközi közösséggel. Vagyis a leszerelésről valóban nem született most konkrét megállapodás.
Arról viszont igen, hogy Mun Dzse In ősszel Phenjanba látogat, és arról is, hogy a két ország védelmi miniszterei találkozón fognak egyeztetni a katonai feszültség feloldása érdekében. Konkrét ígéret az is, hogy május elsejétől felhagynak minden ellenséges propagandatevékenységgel, a határon felállított propagandahangszóróktól a határon átjuttatott szórólapokig.
A nyilatkozat része, hogy tárgyalni fognak a békemegállapodásról, közösen vesznek részt az idei Ázsiai Játékokon, javítják a két ország közti közúti és vasúti kapcsolatokat, és találkozót rendeznek a szétszakított családoknak. Emellett összekötő irodát hoznak létre Keszongban, ahol mindkét ország állandó képviselettel rendelkezik.
A találkozó fogadással zárul, amelyre a két vezető feleségei is megérkeztek.
Kiemelt kép: AFP
