A kanadai Torontóban hétfőn tíz embert gázolt halálra bérelt kisteherautójával Alek Minassian, egy helyi főiskola 25 éves hallgatója. A rendőrfőnök és a közbiztonságért felelős miniszter is sietett leszögezni, hogy a történtek nem utalnak terrorcselekményre, de egyáltalán nem biztos, hogy ez ennyire könnyen kijelenthető, ha mögé nézünk, hogy milyen bizarr nézetrendszer áll Minassian mögött, aki a merénylet előtt arról írt a Facebookon, hogy
az incel lázadás elkezdődött.
Az „incel” szó feloldása involuntarily celibate, vagyis önkéntelen cölibátus. A fogalom története teljesen ártatlanul indult, egy kanadai nő találta ki húsz éve, amikor egy internetes önsegítő csoportot hozott létre azoknak, akik nem találnak maguknak párt. A nő – aki keresztnevén, Alanaként nyilatkozott a kanadai The Globe and Mailnek – elmondta, miután az élete más irányt vett, 2000 körül átadta másnak az oldalt, és nem is volt tudomása róla, hogy az önkéntelen cölibátus kifejezés köré egy gyűlöletmozgalom szerveződött. Egészen addig, amíg 2015-ben a kezébe nem került egy magazin, amiben Elliot Rodgerről írtak. Most azt mondta, olyan érzése van, mint a maghasadást felfedező tudósnak, akinek találmányából háborús fegyver lesz.
Rodger 2014-ben, 22 évesen rendezett ámokfutást a kaliforniai Isla Vistában, hat embert megölt, tizennégyet megsebesített, majd öngyilkos lett. A merénylet előtt közzétett egy videót a Youtube-on, ebben azt mondta, elégtételt vesz a nőkön, akik visszautasították őt, ismerőseinek pedig egy hosszú és zavarba ejtő kiáltványt küldött, amiben leírja élete történetét évről évre. Azzal fejezi be, hogy szenvedést fog okozni azoknak az embereknek, akik szenvedést okoztak neki, elpusztítja a gyönyörű lányokat, akikre egész életében vágyott, de megvetették őt, és azokat a népszerű, hedonista embereket, akik nem fogadták őt maguk közé.
Rodger legalább egy internetes incel közösségnek tagja volt, de az incelnek ekkor már semmi köze nem volt ahhoz, amit Alana létrehozott, hanem
Az incel világképben a szexuálisan aktív férfiakat Chadnek, a vonzó nőket pedig Stacynek hívják. Az incelek úgy érzik, ők genetikai okokból nem tudnak Chadek lenni, ezért nem fekszenek le velük a Stacyk. De azt gondolják, jár nekik a szex, amit azért nem kapnak meg, mert a nők gonoszak, ebből pedig mélységes nőgyűlölet bontakozik ki.
A gyűlöletük átgyűrűzik az egész társadalomra is, amely szerintük lehetővé teszi szexuális elnyomásukat. Különösen a szexuális forradalmat hibáztatják, amelyről úgy gondolkodnak, hogy lehetővé tette a nők szexuális önrendelkezését ahelyett, hogy alárendelné őket a férfiaknak, így aztán a nők szabadon eldönthetik, hogy vonzó emberekkel feküdjenek le, a többi férfit pedig figyelmen kívül hagyják.
Az Urban Dictionary közösségi szótár sarkos szócikke szerint az incelek azok, akik nem értik meg, hogy azért nem akarnak tőlük semmit a nők, mert szexuális tárgyként kezelik őket, és elviselhetetlen a stílusuk, azok a férfiak pedig, akik az incelek szerint „kijátszották a rendszert”, valójában csak tisztelettel bánnak a nőkkel.
A jelenségről író Vox úgy fogalmaz, hogy
Minassian erre utalt az „incel lázadás” említésével, és a merénylet előtti Facebook-bejegyzésében azt is írta: „Dicsőség a Legfőbb Úriembernek, Elliot Rodgernek”!
A legnagyobb incel közösségnek egy 41 ezer tagot számláló Reddit-fórum számított tavalyig. Ez olyan férfiak támogató közösségeként jött létre, akik szexelni akarnak, de nem tudnak romantikus kapcsolatot létesíteni. A fórumot aztán ellepték a nőgyűlölő kijelentések, az erőszakkal való fenyegetés és a tömeggyilkos Rodgert dicsőítő bejegyzések, de csak azután tiltották le a fórumot, hogy azon az egyik felhasználó szobatársának kasztrálásáról értekeztek.
A Guardian szerzője, Zoe Williams cikkében „érdekesnek” és nyugtalanítónak nevezte, hogy egy olyan fórumot, ahol tömeges nemi erőszakról ábrándoznak, csak akkor zárnak be, amikor valaki arról ír, hogy hogyan kasztrálná férfi szobatársát, és
Rámutatott, hogy a kanadai törvények szerint akkor számít valami terrorcselekménynek, ha az elkövető politikai, társadalmi, vallási motivációját próbálja vele érvényre juttatni, márpedig ez Minassian tettére nagyon is érvényes lehet.
Az incel mozgalom mögött nem áll olyan főideológus, mint Oszama bin Laden, csak interneten fórumozó férfiak, akik egymás elképzeléseit erősítik, amivel igazolják a más emberek, különösen nők ellen elkövetett erőszakot. De ami történik, az a terrorizmus szerveződéséhez fogható: a férfiakat, akik azért jelentkeznek be a fórumokra, hogy megbeszéljék másokkal magánéleti problémáikat, beszippantja egy olyan közösség, ami arról győzi meg őket, hogy a nőket és a társadalmat okolják a problémáikért.
A Voxnak nyilatkozva Stephanie Carvin, az ottawai Carleton Egyetem professzora azt mondta, morálisan fontos, hogy terrorizmusként kezeljük az ilyen cselekményeket. A torontói gázolás nem tipikus terrortámadás: azok a csoportok, amelyekről általában hallunk, egyértelmű politikai célokat tűznek ki, mint például egy iszlamista rezsim létrehozása, vagy egy terület függetlensége. Az „incel lázadás” esetében azonban nem látjuk, hogy mi számítana sikernek, csak fórumozókat látunk, akik az erőszak felé lökdösik egymást.
Egy kanadai terrorizmuskutató szervezet projektvezetője, James Ellis a The Globe and Mailnek azt mondta, ezeknek a közösségeknek önmagukat erősítő hatásuk van, és rámutatott, hogy a szex jelentős motiváló erővel bír, különösen a fiatal férfiak számára. Bár a 2014-es merénylet után némi figyelem irányult a jelenségre, nem igazán került a sajtó és az internetes szélsőségekkel foglalkozó kutatók látóterébe, noha Ellis azt is megjegyzi, hogy ezek a csoportok nyíltabban működnek más erőszakos szerveződéseknél, így a hatóságoknak is nagyobb figyelmet kellene rájuk fordítani.
A kanadai lap megemlíti azt is, hogy Elliot Rodger sok incel közösségben fogalommá vált, és amikor hasonló támadások elkövetésének lehetőségét taglalják, azt – a monogramjából eredően – úgy hívják, hogy átmegy ER-be. Felidézik, hogy amikor az egyik közösség tagja öngyilkosságon gondolkodott, egy másik fórumozó azt javasolta neki, „menjen át ER-be”, mert így halhatatlanná válik, évtizedekig róla fognak beszélni, az eredmény pedig a saját szempontjából ugyanaz, legfeljebb a rendőrök lövik le.
Hasonló indíttatásból korábban is történt tömeggyilkosság. 1989-ben a kanadai Montreal egyetemének mérnöki karán tizennégy nőt ölt meg a 25 éves Marc Lépine. Kifejezetten a nőkre célzott, a támadás elején kijelentette, hogy a feminizmus ellen harcol. Búcsúlevelét a rendőrség nem hozta nyilvánosságra, de egy évvel később kiszivárgott. Tizenkilenc nő – köztük egy újságíró, egy tévés műsorvezető, egy szakszervezeti vezető, egy politikus és hat rendőr – nevét említi benne, akiket meg akart ölni, mert feministának tartotta őket. Szerinte a feministák tönkretették az életét, és arra hivatkozott a merénylet indítékaként, hogy a feministák olyan társadalmi változást akarnak, ami a nőknek biztosít előnyöket a férfiak kárára.
Akkor még természetesen nem léteztek olyan internetes közösségek, ahol Lépine cselekedetét igazolni próbálták volna. Most azonban Stephanie Carvin szerint komoly kihívás előtt állnak a hatóságok. Egyrészt az incel közösségek részéről fennáll a valós terrorfenyegetés, másrészt viszont az internetes közösségek tele vannak iróniával, ami nehézzé teszi a közösségi oldalak üzemeltetőinek és a hatóságoknak is, hogy eldöntsék, mi számít valós fenyegetésnek. Carvin szerint a jelenséggel úgy lehetne szembeszállni, hogy ha segítő programokat indítanának az elszigeteltség érzésével küzdő fiatalok számára. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az internet megkönnyíti, hogy csalódott, dühös emberek egymásra találjanak, és furcsa, veszélyes eszméket hirdető közösségeket hozzanak létre.
Kiemelt kép: Üzenetet ír kartonlapra egy nő a torontói tömeges gázolás áldozatainak rögtönzött emlékhelyén 2018. április 24-én. MTI/EPA/Warren Toda
