Nagyvilág

Diplomáciai villongás lett a Szkripal-ügyből

A brit parlamentben bemutatott cirkuszi show-nak minősítette az orosz külügyi szóvivő hétfőn Theresa May brit kormányfőnek azt a bejelentését, amely szerint „nagyon valószínűnek” tartja, hogy Oroszország áll Szergej Szkripal volt orosz hírszerző és lánya angliai megmérgezése mögött.

Ez egy cirkuszi show a brit parlamentben. A következtetés egyértelmű: ez egy újabb provokációra épülő információs és politikai kampány

– mondta Marija Zaharova szóvivő. Kijelentette: Moszkva arra hívja fel Londont, hogy tárja fel, milyen eredménnyel zárult az Alekszandr Litvinyenko, az Alekszandr Perepicsnij, Borisz Berezovszkij és még sok más személy ügyében folytatott nyomozás, „akik rejtélyes módon haltak meg brit földön”.

Litvinyenko, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredese 2006-ban, Perepicsnij üzletember 2012-ben, Berezovszkij volt orosz kormányzati tisztségviselő, oligarcha pedig 2013-ban halt meg Nagy-Britanniában.

Litvinyenko radioaktív polónium-izotóppal történt megmérgezésével két volt ügynöktársát, Andrej Lugovojt és Dmitrij Kovtunt gyanúsította meg a brit rendőrség. 2007-ben Nagy-Britanniában hivatalosan vádat emeltek az Oroszországban később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, aki tagadta bűnösségét. London kérte kiadatását, amit Moszkva megtagadott.

Azzal kapcsolatban, hogy Perepicsnij és Berezovszkij természetes halállal halt-e meg, a brit hatóságok részéről kételyek merültek fel. Orosz oldalon a legújabb mérgezési botrány kirobbanását követően többször is arra hívták fel sokat sejtetően a nyilvánosság figyelmét, hogy Szkripal, Litvinenyenko és Berezovszkij is kapcsolatban állt a brit titkosszolgálattal.

Figyelemre méltó, hogy az orosz Rosszija 1 televízió Theresa May bejelentését váró élő adásában a stúdióban jelen volt Lugovoj is, aki a műsorban, csakúgy mint az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a Szrkripal-ügyben Nagy-Britannia „előre kidolgozott minták szerint” jár el.

Mint mondta, a brit hatóságok ilyen rövid idő alatt nem állapíthatták meg, hogy milyen szert használhattak a volt orosz katonai hírszerző és brit ügynök ellen, ami szerinte azt jelenti, hogy nem is volt feladatuk az igazság megállapítása.

A nap folyamán korábban Vlagyimir Putyin elnök Krasznodar környékén a BBC tudósítójának azt firtató kérdésére, hogy köze volt-e Moszkvának Szkripal megmérgezéséhez, kijelentette:

Önök ezt (az ügyet előbb) otthon tisztázzák, azután beszélünk majd önökkel róla

London gyanúja egyébként azért terelődött Moszkvára, mert a mérgezéshez May szavai szerint a Novicsok (Újonc) elnevezésű új generációs idegmérget használták. A BBC orosz szolgálata Vil Mirzajanov orosz vegyész egy, a Moszkovszkije Novosztyi című lapban 1992-ben megjelent cikkére hivatkozva azt állította, hogy a Novicsokot még a Szovjetunió széthullása előtt fejlesztették ki.

Szkripalt, akit 2004-ben vett őrizetbe a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), hazaárulás címén 13 évi szabadságvesztésre ítélték. 2010-ben egy kémcsere keretében Oroszország átadta őt az Egyesült Államoknak. A volt hírszerző még abban az évben Nagy-Britanniában kapott menedéket és ott telepedett le.

Kiemelt kép: Tobias SCHWARZ / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik