Nyilván nem mindenki emlékszik rá, de nem mindig néztek ki úgy a nagy termékbejelentések, mint most. Másfél évtizeddel ezelőtt még nagyon furcsán néztek volna arra a vezérigazgatóra, aki maga akar kiállni a színpadra, hogy bemutassa a legújabb termékét, amit aztán a jelenlévő újságírók megtapsolnak. Eleve az meglepő, hogy az újságírók tapsolnak, mert nyilván nem ez a feladatuk.
Az, hogy most két U2-szám között mutatnak be termékeket színházak lesötétített színpadain, ahelyett, hogy egyszerű sajtóközleményeket küldenének ki, egy embernek köszönhető. Steve Jobs egyedül teremtette meg a hős vezérigazgató mítoszát, aki a saját két kezével fordítja meg az emberi civilizáció történetét.
Amiből egyből arra is lehet következtetni, hogy Jobs halálával űr kezdett tátongani a techvilágban, amit valakinek be kellett töltenie. Már csak azért is, mert a hős CEO karaktere az utóbbi pár évben akkorára nőtt, hogy elkezdte felzabálni önmagát.
Az amerikai techvilágban mindig nagy fétise volt az egyéni teljesítménynek, és Steve Jobsnál nehéz nagyobb egyéni teljesítményt felmutatni. De ezt a történetet már sokszor megírták. Jobs helyére sokáig nem akadt jelentkező, mert nem volt olyan igazán népszerű tech CEO, aki egyszerre volt ambiciózus, sikeres, és mutatott fel olyan teljesítményt, ami a piacon valóban átütő lett volna. Ennek nyilván része volt az is, hogy a Jobs által alkotott világ éveken keresztül nem volt hajlandó hardvereket tervezni, csak szoftvereket. Itt egyrészt alacsonyabb volt a belépési küszöb, másrészt sokkal nagyobb a befektetett tőkével elérhető jutalom, amit a zárt kereskedelmi rendszerek, mint mondjuk az Apple App Store-ja biztosítottak.
Az űrt, amit Steve Jobs hagyott maga után, leginkább Elon Musk volt képes betölteni. A korábban említett feltételeknek eleve kiegészítése volt a színpadi szereplés, amihez Jobsnak is kiváló érzéke volt, az előadói képességétől egészen addig, hogy tudta, mennyire határozza majd meg a saját imidzsét a szemüvege vagy a garbója (nem volt ez mindig ennyire egyértelmű). Musknak pedig kitűnő érzéke van a szerepléshez és a PR-hoz is. Mondjuk messze nem olyan erős szónok, mint Jobs volt, sőt talán ez a leggyengébb oldala.
Fotó: Andrej Sokolow / dpa
Cserébe tudja azt, hogy ha el akarja érni, hogy az egész világ megírja a rakétatesztjét, akkor rá kell tennie a tetejére egy Teslát és kilőnie az űrbe. Vagy hogy megvásárolható, 500 dolláros lángszórókat kell árulnia. Ezek mind zseniális médiafogások, amik messze túlmutatnak a valódi hasznon, amit Musk működése hoz. De nem véletlenül hasonlítanak egy dél-afrikai vezérigazgatót Tony Starkhoz.
Ez utóbbi mondatot azért érdemes alaposabban átgondolni. Elég furcsa hely az a világ, ahol egy milliárdos fehér üzletember úgy marad meg az emberek fejében, mint egy szuperhős. Miközben a hős CEO lényege tényleg ez volna: az ember, akinek annyi pénze van, hogy megmenti a világot.
Tegyük fel, hogy elfogadjuk a gazdagságot annak, aminek egy meritokráciában lennie kellene: érdemnek. Minél gazdagabb valaki, annál jobb ember. De a valóságban úgy tűnik, hogy ez nem így van, hiszen annyira jó embernek azért sem Mészáros Lőrincet, sem Donald Trumpot nem szokás tartani.
És természetesen nem is igaz a képzelt karakter alapállítása, hiszen a tech CEO-k túlnyomó többsége nemhogy a világot nem menti meg a pénzével és az eltökéltségével, de olyan nagyon azért meg sem változtatja. Mark Zuckerberg esetében még érvelhetnénk is azzal, hogy mekkora hatással van az emberiségre a Facebook, de egyelőre messze nincs konszenzus abban, hogy jó vagy rossz ez a hatás.
Musknál viszont más a helyzet. Hiába játssza jobban a hős CEO karakterét, mint bárki, cégei valóban komoly hatással vannak az életünkre, sőt akár az emberiség egészére is.
Musk a mostani cégeit eleve a PayPal alapításából szerzett pénzzel csinálta meg. A PayPal még nem ért el olyan változásokat, mint mondjuk a SpaceX, de a netes vásárlás biztonságossá és egyszerűvé tétele hatalmas hatással volt az életünkre. Ráadásul a PayPal akkor tette biztonságossá a netes fizetést, amikor a bankok nagy része még csak tanulta, hogy mit jelent a biztonság az interneten.
A Gigafactory a nevadai sivatag közepén épül, és ha kész lesz, ez lesz a világ legnagyobb alapterületű egybefüggő gyára, amelyben akkumulátorokat gyártanak. Musk azért szánta rá magát az akkuk gyártására, mert nem volt akkora mennyiségben és olyan olcsón elérhető akkumulátor a piacon, ami lehetővé tette volna a maradék projektjeinek megvalósítását. Mivel a technológiát jelenleg talán az akkumulátorok korlátozzák legjobban, a gyár ipari termelése komoly hatással lehet bármilyen más eszközünkre is.
És ott van a Tesla is. Erről korábban részletesen is írtunk, de az elektromos, valamint az önvezető autóknak nem csak konkrétan az olajiparra lehet hatása, hanem akár a politikára is. Az, hogy milyen autókat vezetünk és hogyan, nagyon komoly hatást gyakorol az életünkre. Ehhez érdemes elolvasni ezt a cikket:
És végül a SpaceX. Musk egyik felkapott gondolata az, hogy az emberiség előbb-utóbb vissza fogja magát kergetni a sötét középkorba. Ezt pedig csak úgy lehet megakadályozni, ha más bolygókat is meghódítunk. A SpaceX célja, hogy egyrészt ezt elérje, másrészt pedig, hogy annyira olcsóvá tegye az űrrepülést, hogy azt bárki megengedhesse magának. Ezért volt fontos mindenkinek követnie a Falcon Heavy kilövését.
Kiemelt kép: Peter Parks / AFP
