Új pártot alapított Törökországban az egykori belügyminiszter, Merel Aksener, annak reményében, hogy a 2019. novemberi elnökválasztáson kihívja a jelenlegi államfőt, Recep Tayyip Erdogant – jelentette az NTV török hírtelevízió.
A 61 éves Aksener a Jó Párt (Iyi Parti) nevet viselő jobbközép párt alapító gyűlésén azt mondta:
a demokrácia fenyegetés alatt áll, a kormány joga mindennél feljebbvaló. Az összes felmérés, megfigyelés azt mutatja, hogy a török nemzet elfáradt, az állam megkopott, a közrend megszűnt.
Egyúttal hangoztatta:
a pártból többen azt akarják, hogy ne miniszterelnök, hanem államfő legyek.
A politikus ünnepi beszédében elsősorban az igazságszolgáltatás és az oktatás megreformálását helyezte kilátásba.
Aksener 1996 novembere és 1997 júniusa között az Igaz Út Pártja (DYP) tagjaként volt Törökország belügyminisztere. 2007 augusztusa és 2015 júniusa között pedig a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) színeiben töltötte be a parlament alelnöki tisztségét. A MHP berkein belül Aksener ellenzéki csoportjának és a vezetésnek akkor váltak el végleg az útjai, amikor a pártelnök, Devlet Bahceli idén áprilisban támogatásáról biztosította Erdogant a végrehajtó elnöki rendszer bevezetését célzó népszavazáson.
A Jó Párt (IP) szerdai rendezvényén a 200 alapító tag mellett ezrek vettek részt.
Az NTV rámutatott: az IP öt képviselő révén már jelen is van a törvényhozásban. Négyen a MHP-ből, egyikük pedig a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppártból (CHP) lépett ki a közelmúltban. Ők mostanáig független képviselőként folytatták a munkájukat, de ezentúl az IP érdekeit tartják majd szem előtt a parlamentben. A Habertürk tekintélyes török napilap ugyanakkor jelezte: ez a szám frakció alakításához nem elég, ahhoz 20 képviselői hely szükséges.
A párt programja szerint Aksener a végrehajtó elnöki rendszert egy éven belül a korábbi parlamentáris rendszerré alakítaná vissza, valamint 10 százalékról 5 százalékra csökkentené a parlamenti küszöböt.
Törökországban 2019 márciusában tartják az önkormányzati, novemberben pedig a parlamenti és az elnökválasztást.
