Az amerikai fiatalok nagyon szeretnek híreket olvasni, de fizetni, azt nem akarnak érte. Alig két éve még ez volt a mantra, amit mindenhol hallani lehetett. A szórakozás az más. Filmekre, zenékre és videójátékokra könnyedén adnak pénzt, de hírekre már nem. Minek is tennék, amikor mindent információi el lehet érni ingyen is az interneten?
Ez azonban szinte az egyik pillanatról a másikra megváltozott. És az a pillanat tavaly novemberben jött el, amikor Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok elnökének. A Reuters Institute 36 országra kiterjedő felmérése szerint 2016-ról 2017-re hatalmasat nőtt az internetes híroldalakra előfizető amerikaiak száma: 9 százalékról 16 százalékra. És ezt a növekedés leginkább a fiataloknak volt köszönhető.
Közben az American Press Institute felmérése szerint minden más hírforrást is beleszámítva, a 18-34 év közötti fiatalok 37 százaléka fizet azért, hogy hírekhez jusson.
A fiatalok ráadásul nem a trendi, fiatalos, új híroldalakra adnak ki pénz, hanem a régi, nagynevű lapokra, amiknek sokan, köztük a leghangosabban maga Trump, már a halálát vizionálták. Mint a Washington Post, a New York Times vagy a Wall Street Journal (WSJ).
Pontos adatokat ugyan nem hoztak nyilvánosságra, de a Post szóvivője a Politicónak elmondta, hogy a fiatalok körében tapasztalták a legnagyobb növekedést az előfizetők számában, és a Times képviselője is hasonló trendről számolt be. A fiatalossággal nem igazán vádolható Journal közlése szerint megkétszereződött a diákelőfizetők száma, és a brit gazdasági hetilap, az Economist szóvivője is azt közölte, hogy 18-24 és 25-34 év közötti korosztály körében tapasztalták a legnagyobb növekedést.
De a fiatalok az újságok mellett a magazinokra is óriási számban kezdtek el előfizetni. A New Yorkernél a tavalyi elnökválasztás óta 106 százalékkal nőtt a 18 és 34 év közötti előfizetők száma, az Atlanticnál pedig 130 százalékkal a 18 és 24 éves korosztályban.
És mindez leginkább Trump megválasztásának köszönhető
Ahogy azt már korábban is írtuk, lehet, hogy Trump a média ellen intézett támadásaival sikeresen fellelkesítette saját támogatóit és rajongóit, de megválasztásával egyben segített is a bevételkiesésektől és az olvasók lemorzsolódásától szenvedő újságoknak.
És nem csak az újságoknak. A hírtelevíziók és tévéhíradók mind nagyon sokat köszönhetnek az őket folyamatosan támadó amerikai elnöknek – ezt már közvetlenül a tavaly november 8-ai elnökválasztás után jól lehetett látni.
A WSJ-nél közvetlenül a Trump győzelmének másnapján 300 százalékkal nőtt az új előfizetők száma, a Los Angeles Timesra négyszer annyi új előfizető adott pénzt, mint egy évvel korábban, míg a New York Times az elnökválasztás követő napokban volt, hogy napi tízezer új előfizetőt szerzett, és az előző évi adatokhoz képest tízszeresére nőtt az új előfizetők száma.
És ez a növekedés nem tűnt el. A Times közlése szerint a 2017 első három hónapjában 308 ezer új előfizetővel gazdagodott, míg a WSJ 300 ezer új előfizető szerzett 2016 márciusa és 2017 márciusa között. A helyi lapok legnagyobb kiadója, a Gannett pedig áprilisban 72 százalékos növekedésről számolt be az digitális előfizetők számában az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
De nem csak az újságok jártak jól Trump elnökségével. A CNN már 2016 közepén, már az elnökválasztás alatt megduplázta a főműsoridős nézettségét az előző évhez képest, és 2017 második negyedévében minden idők legjobb nézettségét produkálta, a baloldali MSNBC hírtelevízió pedig 2016-ról 2017-re duplázta meg a nézettségét. De még az olyan politikai humorral foglalkozó showműsorok, mint a Late Show with Stephen Colbert vagy a Saturday Night Live is rekordnézettséget produkál.
A minőségi újságírás győzelme
A Trump hajtotta érdeklődés különösen jó hír azoknak, akik az elmúlt években a minőségi újságírás eltűnésétől tartottak, látva a nagy lapok csökkenő olvasottságát. A Reuters Institute felmérése szerint az amerikaiak 29 százaléka azért vásárol előfizetéseket, hogy támogassa az újságírást (ez jóval nagyobb arány, mint az összes többi vizsgált országban).
És az előfizetők számának növekedésével pénzük is van arra, hogy ezeket az idő- és pénzigényes munkákat elvégezzék. A WAN-IFRA jelentése a New York Times példáját hozta fel, ami már 2016-ban nagyobb bevételre tett szert az akkori 1,85 millió előfizetőjéből, mint abból a 122 millió olvasóból, akik csak pár, ingyen elérhető cikket olvastak el az oldalon, és akik után csak a reklámbevételekre számíthattak. És persze a részvényeknek is jót tett a Trumppal jött népszerűség.
„Donald Trump lehet, hogy rossz Amerikának, de átkozottul jó a CBS-nek” – mondta az amerikai televízió elnöke, Les Moonves még tavaly februárban, az elnökválasztási kampány alatt. Ő persze leginkább a Trump miatti nézettségnövekedéssel együtt járó reklámbevételeknek örült olyan nagyon, de kijelentése igaz az egész amerikai sajtóra.
Sam Sanders az NPR közszolgálati rádió egykori riportere a Columbia Journalism Review című újságírószaklapnak elmondta: Donald Trump bármennyire is utálja az újságírókat, „nagyon jót tett sokunkkal”, sokan kaptak miatta előléptetést, és sok szerkesztőség jutott rekordbevételhez neki köszönhetően.
Ahogy azt Moonves mondta: „Még soha nem láttam ehhez hasonlót, és ez egy nagyon jó év lesz számunkra. Sajnálom. Szörnyű ezt mondani. De hajrá, Donald. Csak így tovább.”
(Kiemelt fotó: újságok címlapjai az elnökválasztás másnapján, a washingtoni Newseum előtt. Fotó: AFP Yuri Gripas
