A washingtoni John Hopkins Egyetemen működő 38 North nevű amerikai-koreai intézet kedden közzétette új jelentését, amelyben kielemezte a föld alatti atomrobbanás okozta földrengésről készített legújabb számításokat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) és a norvég NORSAR intézet 5,8-ről 6,1-re módosította a földrengés erejét, míg az amerikai földtani intézet (USGS) korábbi becslése 6,3-as volt.
Mindenki mást mond
Az új adat nagyon közelít ahhoz, amelyet a washingtoni elemzőintézet adott meg korábbi becslésében a robbanás maximális erejére.
Amerikai illetékesek még vizsgálják, hogy ez valóban termonukleáris robbanás volt-e, mint azt Észak-Korea állította, de egyelőre semmi olyat nem találtak, ami ennek ellentmondana. Egyelőre egyetlen külföldi kormány sem erősítette meg, hogy valóban hidrogénbombát robbantott Észak-Korea, de több szakértő is azon a véleményen van, hogy a detonáció minden jellemzője egy kétfokozatú hidrogénbomba robbanásáé volt.
A robbanás erejéről eddig nagyon különböző adatokat közöltek a külföldi országok. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint 50 kilotonnás volt, de Japánban már volt olyan becslés, amely 160 kilotonnára tette. Ezek a becslések még változnak az újabb és újabb információk megjelenésével.
Sugárzó izotóp a légtérben
A testület szerint biztonsággal lehet állítani, hogy a sugárzó izotóp észak-koreai eredetű, de a mért adatokból nehéz arra következtetni, hogy mekkora volt az észak-koreai nukleáris robbanás ereje, és atom- vagy termonukleáris bomba robbant-e. A lakosságra és a környezetre nem jelent veszélyt a radioaktív gáz megjelenése a légkörben.
A xenon a természetben elforduló színtelen, szagtalan nemesgáz, amelyet például ív- vagy villanólámpákban, lézerekben használnak. A sugárzó izotópjai azonban kizárólag mesterségesen állíthatók elő, és maghasadáskor is keletkeznek.
Dél-Korea válaszolt
A dél-koreai légierő szerdán közölte, hogy első ízben hajtott végre éleslövészetet a Taurus típusú nagy hatótávolságú robotrepülőgépével, amely koreai válság esetén erősíteni fogja a hadsereg képességét megelőző csapásmérésekre.
A Németországtól vásárolt, 500 kilométeres hatótávolságú, lopakodó tulajdonságokkal rendelkező robotrepülőgépet F-15-ös vadászgépről lőtték ki, és alacsony magasságban repülve, megkerülve az akadályokat, eltalálta az ország nyugati partvidékén lévő célpontot.
Dél-Korea a védelmi képességeinek fokozását célzó terv keretében mintegy 170 ilyen fegyvert állít hadrendbe.
Az ENSZ is bekeményít
Az ENSZ BT hétfőn újabb egyhangú határozatban további szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen, válaszul a minapi kísérleti hidrogénbomba-robbantásra.
A szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot, és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. 2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és kísérleti robbantásaiért.
Az észak-koreai külügyminisztérium szerdai közleményében elutasította az újabb BT-szankciókat. A KCNA észak-koreai hírügynökség által idézett közleménye szerint a “gyalázatos provokációk” eredményeként hozott szankciókkal meg akarják fosztani Észak-Koreát az önvédelem legitim jogától, és a teljes gazdasági blokáddal meg akarják fojtani az országot és a népét . Az amerikaiak által kezdeményezett szankciók alkalmat adnak Phenjannak arra, hogy igazolja az általa választott út helyességét – áll a külügyminisztérium közleményében.
