Putyin: Ha füvet kell enniük az észak-koreaiaknak, akkor is fegyverkezni fognak

Észak-Koreát lehetetlenség megfélemlíteni

– jelentette ki Vlagyimir Putyin csütörtökön a Vlagyivosztokban megrendezett regionális gazdasági fórumon. Az orosz elnök felidézte azt az ígéretet, hogy a nemzetközi közösség feloldaná a rezsimmel szembeni gazdasági szankciókat, amennyiben az felhagyna nukleáris- és rakétaprogramjával. Csakhogy ebbe szerinte Észak-Korea soha nem egyezne bele, mert önvédelmét sokkal előbbre helyezi a gazdasági előnyöknél.

Hiába mondjuk nekik, hogy nem fogunk szankciókat alkalmazni, jobban fogtok élni, több ízletes étel lesz az asztalotokon, jobban élhettek, de ők azt fogják gondolni: ez egy meghívó a sírba, és soha nem mennek bele ebbe

– vélekedett Putyin, aki attól nem tart, hogy súlyos konfliktusig fajulna a válság, akár tömegpusztító fegyverek bevetésével. A szembenálló felek mindegyikének megvan a józan esze, tudatában vannak a felelősségüknek, így meg lehet oldani a problémát a diplomácia eszközeivel – közölte azután, hogy a dél-koreai elnökkel és a japán miniszterelnökkel is tárgyalt a fórumon. Pedig néhány napja még nem volt ilyen optimista: azt jósolta, hogy a helyzet globális katasztrófába torkollhat.

A valaha volt legnagyobb kísérleti robbantását hajtotta végre Észak-Korea múlt vasárnap. Erre reagálva az Egyesült Államok újabb szankciós javaslatot terjesztett az ENSZ elé, aminek részeként teljesen leállítanák az Észak-Koreába irányuló olajexportot és a textiláruk onnan érkező importját, sőt, utazási tilalmat és vagyon-befagyasztást rendelnének el Kim Dzsong Unnal szemben. Arra viszont minden esély megvan, hogy Oroszország és Kína éljen vétójogával, és megakadályozza a büntetőintézkedések elfogadását.

Szankciók helyett Oroszország és Kína kölcsönös engedményeket javasolt, így azt, hogy

az Egyesült Államok és Dél-Korea hagyjon fel a nagyszabású katonai gyakorlatokkal, cserébe azért, hogy Észak-Korea felfüggeszti fegyverkezési programját.

Mondani sem kell, hogy erre egyik fél sem mutat hajlandóságot. Az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának is az az álláspontja, hogy legitim védelmi gyakorlataik feladása nem vezet a jelenleg is ENSZ-tilalom alá eső észak-koreai fegyverkezési program leállításához.

Észak-Korea a legtöbb olajszállítmányt Kínától kapja, de igyekszik növelni az importot Oroszországból is, hogy legyen alternatív beszerzési forrása, miközben Peking türelmét is próbára teszi. Mun Dzsein dél-koreai elnök Vlagyivosztokban azt kérte Putyintól, hogy támogassa az olajembargót, az orosz államfő viszont úgy vélte: szankciókkal és nyomásgyakorlással nem lehet rávenni Észak-Koreát az atomfegyverkezés feladására.

Az olajexport leállítása az észak-koreai népnek fájna, leállna miatta a kórházak és más civil létesítmények működése – érvelt Putyin, hozzátéve, hogy országa évente kevesebb, mint 40 ezer tonna olajat ad el Észak-Koreának. Bár ő is az ENSZ-határozatok égbekiáltó megsértésének tartja az észak-koreai nukleáris- és rakétakísérleteket, szerinte

nem cselekedhetünk érzelmektől vezérelve, és nem szoríthatjuk sarokba Észak-Koreát.

A vlagyivosztoki fórumon megjelent Észak-Korea külgazdasági kapcsolatokért felelős minisztere is, aki azt mondta, országa nem fogja válasz nélkül hagyni a „barbár amerikai próbálkozásokat”, amelyek a nyomásgyakorlásra, megfélemlítésre és szankciókra irányulnak. Az Egyesült Államoknak tudomásul kell vennie, hogy országunk atom- és hidrogénbombával, interkontinentális ballisztikus rakétákkal rendelkezik – közölte.

A kínai külügyminiszter csütörtökön azt közölte: országa egyetért abban, hogy további lépésekre van szükség az ENSZ Biztonsági Tanácsának részéről, ezeknek azonban amellett, hogy az észak-koreai nukleáris- és rakétaprogram visszaszorítását kell szolgálniuk, elő kell segíteniük a párbeszéd újraindítását is.

Ugyancsak csütörtökön jelentette be a dél-koreai védelmi minisztérium, hogy az Egyesült Államok az Észak-Korea jelentette fenyegetésre reagálva befejezi a THAAD rakétavédelmi rendszer telepítését a Szöultól csaknem 200 kilométerre lévő Cshongdzsuban. A rendszer egy radarállomásból és hat ütegből áll, eddig a radar mellett két üteg volt hadrendbe állítva. A lépést azonban Kína és Oroszország is ellenzik, attól tartva, hogy a fejlett radarrendszerrel saját országaikat is ellenőrzés alá vonhatják, illetve korlátozhatják elrettentő erejüket.

A kanadai CBC-nek nyilatkozó moszkvai biztonságpolitikai szakértő, Alekszej Arbatov rámutatott: Oroszországnak és Észak-Koreának 22 kilométeres közös határa van a Tumen folyó mentén, így Kínához hasonlóan ők is szeretnének elkerülni minden olyan eshetőséget, ami háborúhoz vagy gazdasági káoszhoz vezetne távolkeleti határvidékén.

Nem utolsó szempont, hogy számos elemző szerint Putyin az észak-koreai válságra hasonlóan tekint, mint a szíriai polgárháborúra:

lehetőségként, hogy Oroszország szuperhatalomként mutatkozzon, és ellenpólusként jelölje ki magát az Egyesült Államokkal szemben.

Emellett Arbatov szerint a válság arra is teret ad az orosz elnöknek, hogy megkérdőjelezze a gazdasági szankciók politikai hasznosságát – márpedig ilyeneket Oroszországgal szemben is alkalmaznak.

A befolyásos orosz propagandista, Vlagyimir Szolovjov pedig arról beszélt tévéműsorában, hogy Észak-Korea a fegyverkezéssel egy Amerika által kikényszerített rezsimváltástól próbálja magát megvédeni, miután látták, mi történt a líbiai atomprogramot segélyekért és a szankciók feloldásáért feladó Moammer Kadhafival.