Május 6-án Semjén Zsolt ismét az iráni-magyar kapcsolatok elmélyítésén munkálkodott, de megint titokban tette.
Az LMP politikusa, Ungár Péter Facebook oldalán közölte, csak az iráni sajtó hozta nyilvánosságra, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes újabb tárgyaláson vett részt az iráni vezetőkkel. A teheráni atom-megállapodás után ezúttal Belgrádban ült le Rajabi Yazdi iráni követtel.
A kormány hivatalos oldalán senki nem számolt be a miniszterelnök-helyettes és az iráni nagykövet közötti találkozóról, arról megint egyszer egy íráni hírügynökségtől tájékozódhat a magyar közvélemény.
Az LMP adatigénylésére kiadták az április 8-án, Semjén Zsolt titkolt iráni útján aláírt szándéknyilatkozatot, de abban nincsenek konkrétumok az együttműködésről, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ezek nem adhatók ki közérdekű adatként.
A dokumentum az atomenergia „békés célú”, illetve „polgári célú” közös fejlesztéséről szól, de nincsenek benne garanciák arra nézve, hogy Irán végül kizárólag erre használja a magyar hozzájárulást – kommentálta Ungár Péter, aki szerint Paks esetében és most is az a legnagyobb kockázat, hogy senki nem tudja, pontosan mit írt alá az állam. Ungár arra is figyelmeztetett, hogy Iránnal vigyázni kell:
Észre kellene venni, hogy a világ egyik legkockázatosabb partneréről van szó, aki soha senkivel nem játszott egyenesen, éppen ezért kellene ezt az egészet messziről elkerülnünk.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Magyarország nevében kötött megállapodást Teheránban, aminek értelmében a magyar Eximbank 26,4 milliárd forintos hitelt ad Iránnak a projekthez. Szijjártó Péter külügyminiszter később azt közölte, hogy ez nem az atomegyezményre, hanem magyar-iráni együttműködésére vonatkozik.
Jól értjük tehát, hogy a magyar kormány a keleti nyitást pont egy közel-keleti, mellesleg muszlim teokráciaként működő lator államhoz való dörgölőzéssel képzeli el, miközben itthoni politikáját az Iszlámmal szembeni uszításra alapozza?
– tette fel a kérdést Ungár.
