A január-márciusi időszakban rendre 15 ezer körül volt az érkezők száma, és a Die Welt értesülése szerint ez áprilisban sem változott. Így 2017 első négy hónapjában hozzávetőleg 60 ezer menedékkérő érkezett Németországba, miközben – a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint – az Európai Unió külső határán 44 ezren léptek be, köztük 37 ezren Olaszországba.
A 16 ezer fős németországi többlet két tényezőnek tulajdonítható. Az egyik az úgynevezett másodlagos migráció, vagyis az EU-ban regisztrált menedékkérők jogosulatlan vándorlása, ebben az esetben beáramlása Németországba. A másik tényező az, hogy az Észak-Afrikából Olaszországba érkezők közül továbbra is sokan “menekülnek” tovább észak felé – írta a Die Welt. A Németországba érkező és az EU területére belépő menedékkérők száma közötti nagyságrendbeli eltérés miatt az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetségben egyre többen sürgetnek erőteljesebb ellenőrzést az uniós belső határokon.
Az “olaszok a 2015-ben tapasztalt görög eljárástól eltérően nem terelik tovább észak felé az Afrikából újonnan érkezőket”, mégis jelentős az Olaszországból Németország felé irányuló áramlás, ezért nemcsak a bajor-osztrák határon, hanem Baden-Württemberg tartomány és Svájc határán is erősíteni kell az ellenőrzést – mondta a Die Weltnek a szövetségi parlament (Bundestag) belügyi bizottságának CDU-s elnöke, Ansgar Heveling.
A bajor testvérpárt, a CSU részéről többek között Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök által felvetett gondolatot támogatva hozzátette: amennyiben “jelentősen növekedik az illegális továbbvándorlás Olaszországból, nem lehet tabu a Brenner-hágó biztosítása”.
A belső határok ellenőrzését egészen addig folytatni kell, amíg Európa a külső határain úrrá nem lesz az illegális bevándorláson – emelte ki Ansgar Heveling. Az Európai Bizottságot bírálva hozzáfűzte, hogy a brüsszeli testületnek nem szabad napirendre emelnie a belső határellenőrzés visszavonását, ameddig nem gondoskodik a külső határok biztosításáról és
az Afrikából Olaszországba irányuló tízezres nagyságrendű illegális vándorlás leállításáról.
A Die Welt rámutatott, hogy a Németországban jelenleg uralkodó jogértelmezés miatt az országba érkező menedékkérők számának alakulása jórészt attól függ, hogy az olasz hatóságok ellenőrzés alá tudják-e vonni a migrációs helyzetet. Ugyanis a határellenőrzés nem egyenlő a határ lezárásával, a német hatóságoknak mindenkit be kell engedniük, aki menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkezik, annak ellenére, hogy úgynevezett biztonságos harmadik országból lépnek német területre.
Az Olaszországba irányuló migráció határozza meg a Németországba irányuló migrációt
A menedékjogról szóló törvény alapján ugyan a hatóságok kötelesek megtagadni a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérőktől, és a jogszabály szerint az EU valamennyi tagállama ezen országok közé tartozik, de a kormányban uralkodó jogértelmezés az uniós jog elsőbbségéből indul ki.
Ezért a határátlépés ügyében nem a visszautasítást jelentő német törvény az irányadó, hanem a dublini – uniós – menekültügyi rendszer, amely szerint minden kérelmező esetében meg kell vizsgálni, hogy az együttműködésben résztvevő országok közül melyik illetékes, és el kell juttatni az adott országba. Amennyiben pedig ez nem lehetséges, Németországban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást.
Ennek következtében az Olaszországba irányuló migráció határozza meg a Németországba irányuló migrációt. A legtöbb megfigyelő szerint nem enyhül az Olaszországra nehezedő nyomás, ameddig az állami és a civil szervezetek által üzemeltetett mentőhajók minden hajótöröttet Olaszországa szállítanak a Földközi-tengerről. Abban az ügyben pedig nincsen említésre méltó előrelépés, hogy a kimentett embereket nem Európába kellene szállítani, hanem vissza, az Afrikában kialakítandó befogadóközpontokba – írta a Die Welt.
