Németország elutasította a török EU-csatlakozási tárgyalások leállítására vonatkozó felhívásokat, dacára annak, hogy több uniós tagállam szerint a nemrég megszavazott elnöki rendszer nincs összhangban az európai értékrenddel.
Az Európai Parlament képviselői a hét folyamán a Törökország EU-csatlakozását célzó tárgyalások felfüggesztését kérték Recep Tayyip Erdogan török államfő egyre inkább növekvő önkényuralmára hivatkozva. A hivatalos végeredmény szerint az április 16-ai török népszavazáson a választók 51,41 százaléka szavazott arra az alkotmánymódosításra, melynek értelmében megszűnik a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnak át. Az uniós képviselők szerint ez nincs összhangban az európai és demokratikus értékrenddel.
A megnyert népszavazással Erdogan az ország politikai rendszerének legnagyobb átalakítását hajthatja végre a modern török állam mintegy évszázados fennállása óta. A végrehajtó elnök rendszert támogatók szerint az átalakítás Törökország stabilitását hivatott szolgálni, míg ellenzői szerint egy diktatúra kezdete.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter – aki hamarosan Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is találkozik – pénteken Vallettában nyilatkozva úgy vélte, hogy egy ilyen lépés kontraproduktívnak bizonyulna. „A német kormány szigorúan ellenzi a (csatlakozási) tárgyalások leállítását, ez teljesen helytelen reakciónak számítana. Semmit sem változtat a törökországi helyzeten, ha nem beszélünk többet Törökországgal” – közölte újságírókkal.
A csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett foglalt állást viszont osztrák kollégája. „Teljesen helytelen lenne ragaszkodni a török csatlakozás illúziójához” – jelentette ki Sebastian Kurz.
A vallettai nyilatkozatokból kiderül, hogy Németország hagyományos kül- és gazdaságpolitikai szövetségesei, Hollandia és Luxemburg is új megközelítés alkalmazását szorgalmazták Törökországgal mint fontos NATO-tagállammal, valamint az Európa és a Közel-Kelet közötti stratégiai fontosságú térségben fekvő országgal kapcsolatban. Bert Koenders holland külügyminiszter például elmondta, hogy a török csatlakozási tárgyalásokat koordináló Európai Bizottságnak tisztáznia kellene, milyen felvételi kritériumoknak kell Ankarának megfelelnie.
Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter azt mondta, hogy az EU-nak fenn kell tartania a párbeszédet Ankarával, hiszen a török vezetéstől függ, milyen mértékben veszi elejét a szíriai menekültek Európába áramlásának. „Törökország egy kulcsfontosságú országnak számít a térségben, ezért elkötelezetteknek kell maradnunk, beszélnünk kell velük, meg kell hallgatnunk őket” – mondta Linkevicius. (MTI)
