Angela Merkel elutasítja, hogy az uniós támogatások csökkentésével büntessék a közös döntések végrehajtásától elzárkózó vagy a jogállamiság ellen vétő tagállamokat. A német kancellár erről az EU jövőjéről szóló római nyilatkozat aláírásának alkalmából az ARD köztévében beszélt vasárnap.
Merkelt megkérdezték, ésszerűnek tartja-e, hogy alkalmazzák az egyetlen nyomásgyakorlási eszközt, a fejlesztési támogatások csökkentését a menekültkvótával szembeforduló Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben. A kérdésbe azt is beleszőtték, szankcionálható-e, hogy az igazságszolgáltatást és a médiát érintő kormányzati törekvések nem illeszkednek a római nyilatkozatban is kifejtett jogállamisághoz.
Merkel azt mondta: először a “lényegről” kell tárgyalni a tagországokkal, és ezt a feladatot az Európai Bizottság végzi el. Utána a többi tagországnak is állást kell foglalnia. Németország álláspontjáról azt mondta,
“nem tartom nagyon jónak, hogy egyszerűen pénzre váltsuk az aggodalmat okozó fejleményeket, és fenyegetni sem szeretnék. (…) A fenyegetés nem helyes, a jogállamiság és a szabadság pedig olyan érték, aminek tisztelete az uniós tagság feltétele, éppen ezért beszélnünk erről (a tagjelölt) Törökországgal, és Lengyelországgal is tárgyalni kell, ha vannak értékelések, amik szerint nem válaszolták meg kielégítően és átláthatóan” a jogállamiságra vonatkozó kérdéseket.
Arra a kérdésre, hogy valóban nem akarja az uniós támogatásokat nyomásgyakorlási eszközként használni, Merkel azt mondta, hogy “ebben az interjúban nem szeretnék fenyegetni, hanem tenni szeretnék azért, hogy a jogállamiságot az elvárásainknak megfelelően betartsák mindenütt Európában”.
A német kancellár arról is beszélt, hogy az EU-nak bizonyos területeken az eddiginél többet kell tennie, mindenekelőtt a külső határok védelmében, a védelmi képességek fejlesztésében és a biztonság erősítésében. Más területeken viszont végig kell gondolni, hogy miként lehet több lehetőséget adni a tagállamok és régiók “önállóságának és kreativitásának” kibontakoztatására, és hogyan lehet jobban érvényesíteni a szubszidiaritás – az ügyekhez közeli döntéshozatal – elvét.
A közösségi szint helyett a tagországi és regionális szint erősítésével nagyobb teret lehet biztosítani “a fiatalabb tagállamoknak” erősségeik érvényesítésére, fejlesztésére.
Az EU jövőjéről azt mondta, hogy elsősorban a szabad mozgás alapszabadságát kell megőrizni, fejleszteni kell a közösség védelmi képességeit és gondoskodni kell a jólét és a szociális biztonság erősítéséről. A közös uniós hadsereg felállításáról elmondta, olyan területekre érdemes összepontosítani, ahol “egyszerűen és gyorsan” lehet eredményeket elérni. Ilyen terület lehet például a hadiipari beszerzések összehangolása.
(MTI)
