Elutasította a román parlament az ellenzék bizalmatlansági indítványát, amelyet azért terjesztettek be a kormány ellen, mert az sürgősségi rendelettel módosította január 31-én a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást.
A bukaresti kabinet döntése nyomán Romániában nyolc napja tartanak a kormányellenes tüntetések, amelyek hatására a kabinet vasárnap hatályon kívül helyezte a Btk.-t módosító rendeletet. Az ellenzék február 1-jén terjesztette be az indítványt, amelyet fenntartott a szerdai parlamenti vitán. Az indítvány mellett 161 törvényhozó voksolt, ami nem volt elég a kormánybuktatáshoz, hiszen ehhez 233 szavazat kellett volna.
Nehezen jogállam
Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni, a hatalmi ágak szétválasztása pedig illúzió – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerdán a román parlamentben, a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján.
Az RMDSZ elnöke kifejtette: nemcsak január 31-től kezdődően (a tüntetéseket és magát a bizalmatlansági indítványt kiváltó Btk.-módosító sürgősségi kormányrendelet kibocsátásának napja), hanem évek óta nem lehet jogállamról beszélni.
A szónok kétségét fejezte ki: jogállam-e az, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol az oktatási törvény egyes rendelkezéseit nem léptetik életbe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre.
Milyen jogállamiság az, ahol a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben? Jogállam-e az, ahol újraállamosítják az egyházi ingatlanokat, és gúnyt űznek a tulajdonjogból?, tette fel a szónoki kérdést az RMDSZ elnöke.
Hozzátette: megkérdőjelezi a jogállamiságot az is, hogy az alkotmánybírósági döntéseknek nem szereznek érvényt. Kelemen Hunor szerint nem tartják be például az érintett intézmények azt az alkotmánybírósági döntést, miszerint a titkosszolgálati lehallgatásokat nem lehet bizonyítékként használni bűnvádi eljárásokban, továbbra is indulnak újabb eljárások, amelyeket kizárólag a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatásokra alapoznak.
Sérülnek a jogok
Úgy vélekedett, hogy a jogállamiság sérült, amikor a nemzetbiztonság ernyője alatt a legfelső védelmi tanács (CSAT) – állítása szerint – határozatot hozott a titkosszolgálatok és vádhatóságok közötti együttműködésről mindmáig titkos megállapodások és feltételek alapján.
Úgy vélekedett: jogos a feltételezés, hogy az igazságszolgáltatás egyes döntéseit kívülről befolyásolták, és az intézmények átláthatóságának hiánya miatt sérülnek az alapvető emberi jogok Romániában.
A jogállam nem létezik, mert a hatalmi ágak szétválasztása ma és évek óta egy rossz vicc, egy groteszk fikció Romániában, jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke kifejtette meggyőződését, miszerint Romániában nem a választott hatalom, hanem más – ellenőrzést nem tűrő – intézmények hozzák a legfontosabb politikai döntéseket, a kormány és a parlament is kirakatintézménnyé vált.
Úgy vélekedett: most nem a Grindeanu-kormány sorsa a tét, hanem arról kell a polgároknak és választott képviselőiknek dönteni, hogy valódi jogállamot akarnak-e vagy egy “eredeti” demokráciát.
Olyan országot akarunk-e, amelyben nem a kormány kormányoz, nem a parlament hozza a törvényeket, és amelyben olyan erők működnek senki által meg nem választott vezetők irányítása alatt, amelyek semmilyen ellenőrzésnek nem vetik alá magukat, állította az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy a szövetség képviselői és szenátorai nem vesznek részt a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány szavazásán.
(MTI)
