A török parlament vasárnap késő este elfogadta az utolsót is az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítási javaslat 18 pontjából, és ezzel újabb lépést tett az úgynevezett prezidenciális rendszer, az államfői jogkör igen jelentős kiszélesítése felé.
A javaslatot múlt hétfőn terjesztette vitára a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), és péntek estig 9-et fogadott el a parlament a 18 pontból, köztük azt, amely szerint a miniszterelnök összes hatásköre a mindenkori köztársasági elnökre száll át – akinek a jövőben államfő lesz a megnevezése -, jóváhagyta azt, hogy az államfő jelölhesse ki és menthesse fel a minisztereket, hogy törvényerejű rendeleteket hozhasson, hogy visszaküldhesse a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra, hogy az alkotmánybíróságot a törvények felülvizsgálatára utasíthassa – miközben ő nevezhessen ki 12-t a 15 alkotmánybíróból.
Bár immár az összes pontot elfogadta a török parlament, a szabályok szerint szükség van még egy második, végső szavazásra, hogy az megerősítse az eddigi döntéseket. Ez a voksolás várhatóan szerdán lesz. Ha az 550 képviselő közül legalább 330 igennel szavaz, akkor a változtatásokról népszavazást tartanak. Ha valamelyik pont nem kapja meg a 330 voksot, akkor az kimarad a reformcsomagból, hiába szavazta meg a parlament első nekifutásra.
A prezidenciális rendszerre átállást szorgalmazó Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának, az AKP-nak csak 316 helye van a parlamentben, ám számíthat a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) 39 voksára is, így pedig már 355 mandátum támogathatja a reformokat, azaz 25-tel több az elfogadáshoz minimálisan szükségesnél.
A kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) – amelynek 134 képviselője van – értésre adta már korábban, hogy attól tart: Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural.
Az állam egy politikai pártra zsugorodik, amely később állampártba fordul át. Ez veszélyes
– mondta Deniz Baykal, a CHP egyik képviselője.
