A parlamenti választásokhoz közeledve egyre inkább tartanak a média manipulációjától a német kormánypárti politikusok. Ansgar Heveling, a Bundestag belügyi bizottságának elnöke a Rheinische Post című német lapban azt mondta,
kiemelt szigorúsággal kellene kezelni azokat az álhíreket, amelyek a választási kampányt akarják befolyásolni.
A CDU politikusa azzal gyanúsította meg Moszkvát, hogy a német közvélemény befolyásolására készül a 2017-es parlamenti választások előtt.
Oroszországnak az az érdeke, hogy megossza és elbizonytalanítsa társadalmunkat. Nagy a veszély.
(Korábban a Washington Post írta meg, hogy a kifinomult orosz propagandakampány is segítette Trump győzelmét.) A CDU igazságpolitikai szakértője, Patrick Sensburg is úgy vélte, hogy
az állam destabilizálása érdekében indított, célzott dezinformációt büntethetővé kellene tenni.
A koalíciós partner szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann szerint a helyzet súlyosságához fognak igazodni a jogi keretek.
A kitalált hírek, az összeesküvés-elméletek, a gyűlölet és az uszítás” elleni harcban a koalíció “következetesen ki fogja meríteni a fennálló jogi kereteket, és szükség esetén szigorítani fog azokon.
Oppermann kötelezné a Facebook közösségi oldalt, hogy azonnal törölje az álhíreket és tegyen közzé helyreigazítást. Az SPD hétfőn a többi pártot is felszólította, hogy sorakozzanak fel a koalíció mögött az álhírek elleni harcban, ne használják fel politikai előny kovácsolására az információk valódiságával kapcsolatos kételyek keltését.
Mint korábban megírtuk, a német alkotmányvédelmi hivatal vezetője, Hans-Georg Maassen a Reuters hírügynökségnek tavalyi példák alapján maga is nagyon aggasztónak nevezte, hogy az orosz sajtóban jövőre is álhírek kaphatnak szárnyra.
Az a benyomásunk, hogy ez egy összetett fenyegetés része, amelynek az a célja, hogy befolyásolja a közvéleményt és a döntéshozatali folyamatokat.
Azt mondta, fontos lenne nyilvánosan leleplezni a dezinformációkat, mert amikor
az emberek felismerik, hogy hamis információkat kaptak, akkor ezek a hazugságok elvesztik az erejüket.
Angela Merkel előzőleg szintén elképzelhetőnek tartotta az orosz dezinformációs támadásokat. Amerikai hírszerzési tisztségviselők ugyancsak jelezték, hogy a novemberi elnökválasztás idején – feltehetően az orosz kormány támogatásával – kampány zajlott, amelynek az lett volna a célja, hogy aláássa a szavazás hitelességét. Moszkva tagadta, hogy ilyesmire törekedett volna, de maga Ferenc pápa is élesen kikelt a sajtó azon része ellen, amely hamis hírek terjesztésével igyekszik lejáratni politikusokat.
