Egyre nagyobb aggodalmat kelt Finnországban az ország ellen irányuló orosz propagandahadjárat, amely még 1917-ben elnyert függetlenségüket is megkérdőjelezi.
Finnország egykor Oroszország része volt, az októberi orosz forradalom során vált külön, azóta igyekezett megőrizni katonai függetlenségét. Gazdasági és politikai tekintetben nyugat felé húzott, de a hidegháború idején is igyekezett kerülni a szembenállást Moszkvával.
A finn kormány külön részleget tart fenn, amely az országra irányuló külső befolyást elemzi. Ennek vezetője, Markku Mantila arról beszélt a Reutersnek, hogy egyre erősödnek a Finnország elleni sajtótámadások, amelyeket a Kremlből vezényelnek. Szerinte ennek az a célja, hogy bizalmatlanságot keltsenek az ország vezetői és az Európai Unió iránt.
Példaként említette, hogy az elmúlt hónapban az orosz sajtó arról adott hírt, hogy az elvetemült finn hatóságok elvették egy ott élő orosz család gyermekét, a nemzetiségük miatt. A finn kormány cáfolta a vádat, ennek ellenére futótűzként terjedt a hír az orosz médiában. A Kreml-közeli NTV egyenesen arról beszélt, hogy Finnország a gyerekek elleni könyörtelen és eszeveszett terror földje.
Az elmúlt években a finn kormánynak mintegy húsz esetben sikerül igazolnia, hogy propaganda-hadművelet folyik ellene, harminc másik esetben pedig ez erősen valószínűsíthető. „Rendszerszintű hazugságkampány folyik” – mondta.
A finn külügyminiszter, Timo Soini azt mondta, a kormány tényekkel igyekszik szembemenni a propagandatámadásokkal. Úgy véli: valamiféle propagandatevékenységet minden állam folytat, de az autoriter államok különösen intenzíven.
Mantila beszélt arról is, hogy júniusban egy szentpétervári egyetem emléktáblát állított Carl Gustaf Mannerheimnek, Finnország egykori elnökének, aki valaha az orosz cári hadseregben szolgált, a második világháborúban pedig a finn fegyveres erők parancsnoka volt. Mannerheimre Finnországban a függetlenség jelképeként tekintenek, Szentpéterváron azonban tüntetéseket szerveztek az emléktábla miatt, gyilkosnak és náci kollaboránsnak nevezve az egykori elnököt.
Az emléktáblára rálőttek, baltát vágtak bele, többször leöntötték vörös festékkel – mondta Mantila, hozzátéve, hogy a táblát az egyetem állította, Finnországnak nem volt ehhez semmi köze. Mindezt azonban az előzte meg, hogy az orosz médiában azt híresztelték: a Lenin-féle bolsevik vezetésnek nem volt joga elismerni a finnek függetlenségét.
Finnország egyébként jövőre ünnepli függetlensége elnyerésének századik évfordulóját. (Reuters)
