Az alkotmánybíróság ugyanakkor 20 napot adott Carme Forcadellnek, a katalán parlament elnökének, hogy megmagyarázza: miért tette lehetővé a parlamenti vita és szavazás megtartását, miközben a bírói testület egy korábbi döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította a katalán elszakadási törekvéseket.
Egy tavalyi törvénymódosítás eredményeként 3 ezertől (938 ezer forint) 30 ezer euróig (9,3 millió forint) terjedő pénzbírság, tisztségükből való felfüggesztés és büntetőjogi eljárás várhat azokra, akik nem tartják be az alkotmánybíróság rendelkezéseit.
A 11 tagú bírói testület hétfői döntése azt jelenti, hogy befogadta a spanyol kormány alkotmányossági kifogását a katalán parlamenti határozattal szemben. Az eljárásba vétel automatikusan a vitatott jogszabály felfüggesztésével jár, a végleges ítélet meghozatalára az alkotmánybíráknak öt hónapjuk van.
A katalán parlament elszakadási tervében – amelyet kizárólag az Együtt az igenért (Junts pel sí) és Népi Egység (CUP) nevű függetlenségi pártok szavaztak meg, a többi párt tiltakozása mellett – kinyilvánítja, hogy a katalán nép joga egy saját alkotmányozó folyamat kezdeményezése. Erről népszavazást tartanának, majd kihirdetnék az elszakadást, elkészítenék a katalán köztársaság alkotmányát, amelyet egy újabb népszavazással erősíthetnének meg – áll az elfogadott előterjesztésben.
Mióta az elmúlt években felerősödtek a katalán függetlenségi törekvések, Katalónia most először szállt szembe nyíltan a spanyol alkotmánybírósággal. (MTI)
