Theresa May a politikai káosz tetőfokán lép hivatalba: Nagy-Britannia második női miniszterelnöke lesz, miután David Cameron az unióból való kilépés miatt szerdán felajánlja lemondását a királynőnek a Buckingham-palotában. Mindez azt jelenti, hogy May-nek 48 óra áll rendelkezésére, hogy felállítsa új csapatát.
De ki ő?
Sussexben született, gyermekéveit Oxfordshire-ben töltötte, állami általános iskolába, majd gimnáziumba járt. A fiatal Theresa Brazier – mint akkor hívták – vidéki életet élt, gyakran járt apjával pantomimozni, hétvégente pedig egy pékségben dolgozott. Csakúgy, mint Margaret Thatcher, ő is az Oxford Egyetemen tanult, és mint generációjából sokaknak, politikai- és magánélete összefonódott.
Egyetemi barátja, Pat Frankland 2011-ben a BBC-nek elmondta, nem emlékszik olyan időszakra, hogy Theresának ne lettek volna politikai ambíciói.
Jól emlékszem, hogy akkoriban ő akart lenni az első női miniszterelnök, és nagyon irritálta, hogy Margaret Thatcher ért oda hamarabb.
Az egyetem elvégzése után a Bank of Englandnél dolgozott, majd az Association for Payment Clearing Services (APACS) európai ügyekért felelős osztályát vezette. 1986-tól London egyik kerületi önkormányzatában volt képviselő, 1997-ben pedig parlamenti képviselővé választották. 1999 és 2010 között a konzervatív árnyékkormányban töltött be különböző tisztségeket, 2002-2003-ban a Konzervatív Párt elnöki tisztjét is elvállalta. 2010 óta a kormány tagja.
Philip May, a férj
Philipet és Theresát Benazir Bhutto 2007-ben kivégzett későbbi pakisztáni miniszterelnök mutatta be egymásnak egy konzervatív párti diszkóban, amikor még mindketten az Oxford Egyetemen tanultak. 36 évvel ezelőtt, 1980. szeptember 6-án házasodtak össze.
Philip otthagyta a tanulmányait, hogy karriert építsen. Sokáig dolgozott alapkezelőként a De Zoete & Bevan, a Prudential Portfolio Manager UK és a Deutsche Asset Management UK munkatársaként, majd 2005-ben a Capital Group kapcsolatmenedzsere lett.
A házaspár egy apró kis faluban, Sonning-on-Thames-ben lakik, szomszédaik többek között George és Amal Clooney-nak, Uri Gellernek és a Led Zeppelin gitárosának, Jimmy Page-nek.
Philip segítette a gyász pillanataiban feleségét, amikor húszas éveiben elvesztette szüleit. Theresa apja autóbalesetben, anyja sclerosis multiplexben hunyt el. Közeli barátjuk elmondása szerint Theresának egyedül Philip maradt a nehéz időszakban, aki sziklaként támogatta őt.
Egy ismerős a The Guardiannak adott nyilatkozatában elmondta, a mai napig nagyon szeretik egymást és jó barátok is egyben. Philip nem veszi figyelembe, hogy a felesége a belügyminiszter, ő továbbra is “csak” Theresa a számára. Megfiatalítja őket, ha együtt vannak.
Egy szóval így lehet jellemezni Theresa May hétfői, Birminghamben beszédét, amit még csupán miniszterelnöki jelöltként adott elő. Bár határozottan kijelentette, a „Brexit az Brexit”, néhány megnyilvánulásával sokkal inkább azt sugallta, hogy a Munkáspárt politikusa áll a porondon.
May kategorikusan kiállt a házépítések és az átláthatóbb ipari stratégia mellett. Elismerte a többségben a helyi közösség munkavállalóit alkalmazó Cadbury (édességgyártó cég) tevékenységét, és burkoltan kritizálta Gordon Brown kormányát, amiért lehetővé tette a vállalat eladását az amerikai Kraftnak.
Kijelentette, komolyan kell foglalkozni az adózással.
Az adót az élhető világért fizetjük a civilizált társadalomban
– hangzott a mondat, ami ugyan igaznak tűnhet, de Tony Blair korábbi miniszterelnök szájából biztosan nem hangzott volna el a nyilvánosság előtt.
A beszédet még belügyminiszterként tartotta. Nem tudhatta, hogy alig 60 órával később a Downing Street 10 alá költözhet, mégis biztos volt benne, hogy legyőzi a nem sokkal később visszalépő Andrea Leadsomot. Próbálta megnyugtatni a Tory-párt szavazóit, hogy megválasztása nem a “gonosz párthoz” való visszatérés lesz, mint ahogy a jelző korábban ráégett a konzervatívokra.
Egy belügyminiszternek számtalan kötelezettsége van. Beszélhetett volna a rendőrségről, a bandaerőszak és a kábítószerekkel való visszaélés elleni küzdelemről, az egyenlőségről. De nem tette. Ehelyett az elejétől a végéig a menekültkérdést ecsetelte.
1.7 millió embernek kellett elhagynia otthonát a szíriai polgárháború miatt
– kezdte May. Elfogadta, hogy az embereknek segítség kell, de nem Nagy-Britanniában, hanem a Libanonban és Törökországban felállított menekülttáborokban. Megvédte a kormány döntését, miszerint évi ötezer szíriai menekültet fogad be az ország, majd élesen bírálta Angela Merkelt, amiért Németország 800 ezer menekültnek ad lehetőséget az új életre.
Félelmetes képet festett egy olyan – brit – szigetről, amit illegális bevándorlók milliói fenyegetnek.
Szegényebb országokban élő emberek milliói álmodoznak arról, hogy Nagy-Britanniában éljenek, de van egy határ, amit minden ország meghúzhat és meg kell húznia. Olyan bevándorlási stratégiát kell megalkotnunk, amivel kontrollálni tudjuk, ki lép be az országunkba. Nem minden bevándorló képzett villanyszerelő, mérnök vagy orvos. Nincs szükségünk a bevándorlókra azon a skálán, amit az elmúlt évtizedben megtapasztaltunk.
Kevésbé volt már ilyen bátor kedden reggel, amikor újságírók hadával találta szemben magát. A jelenséget olyannyira nem tudta hova tenni, hogy rossz irányba indult el haza.
A Brexit segíthet May fenti vízióját megvalósítani, de még így is komoly akadályokba ütközhet. Angela Merkel német kancellár hétfőn úgy fogalmazott, nehéz tárgyalások várnak rájuk Nagy-Britanniával. Kijelentette, a briteknek hamar tisztázniuk kell, milyen mederbe terelik kapcsolataikat az Európa Unióval.
Mint mondta, a 27 EU-tagállamnak meg kell védenie érdekeltségeit, így ha a britek továbbra is szabad kereskedelmet szeretnének az Európai Unió országaiban, úgy szabad mozgást kell biztosítaniuk a bevándorlóknak is.
Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője a 24.hu megkeresésére elmondta, Theresa May félszívvel kiáll ugyan Nagy-Britannia tagsága mellett (alig volt látható a bennmaradás-pártiak kampányában), de miniszterelnökként elkötelezett a szigetország kivezetése mellett.
Hagyományosan erős bevándorlásellenes vonalat visz, ami a szigetország kilépéséről szóló tárgyalásokra is kihat majd. May a népszavazás után belengette: semmi sem garantálja a Nagy-Britanniában dolgozó uniós munkavállalók státuszát, ráadásul arról is beszélt, hogy az EU még a kilépésről szóló bejelentés előtt kénytelen lesz egyeztetni Londonnal, arra alapozva, hogy az unió nem hagyhatja cserben három millió munkavállalóját.
– fogalmazott a szakértő hozzátéve, ezt a megközelítést többen bírálták és zsarolásként értelmezték.
Zgut Edit megjegyezte, egyelőre nem világos, hogy May konkrétan milyen stratégiát követ majd az egyeztetésen, de a magyar kormány minden bizonnyal továbbra is a jó kétoldalú kapcsolatok megtartására törekszik.
A Nagy-Britanniát politikai szövetségesként elkönyvelő magyar kormány megengedő hozzáállást tanúsít Nagy-Britanniával szemben, nem sürgeti Londont a kilépési szándék bejelentésével, és minden Brexittel összefüggő felelősséget Brüsszelre hárít.
Sűrű hónapok előtt áll
A leendő brit miniszterelnök teendői között nyilvánvalóan prioritást élvez a Brexit okozta problémák megoldása, de emellett számos fontos politikai döntést kell meghoznia
- Brexit
A legnagyobb gond. Theresa May háromszor állt nyilvánosság elé, mióta bejelentkezett a Tory-k elnöki posztjára, és mindháromszor elmondta, a Brexit az Brexit. Határozottnak tűnik, de segít neki, hogy a szónak nincs valódi értelme. Kiemelte, nem lesz újabb népszavazás és nem akarnak hátsó ajtón visszatérni az EU-ba, arról azonban egy szót sem ejtett, mit ért a Brexit alatt. Egy hónapja arról beszélt, az uniótól való elszakadás kétéves folyamatát az év vége előtt nem szabad megindítani. Kiemelte, tiszteletben kell tartani a britek döntését, amit a múlt havi népszavazáson hoztak.
- Általános választások
Amit meg kell akadályoznia. Három hete May elmondta, az ingatagság miatt nem lesz választás az országban, viszont az ellenzéki pártok kezdeményezhetik. A brit törvények kimondják, csak ötévente lehet választásokat kiírni az országban, kivétel, ha a parlamenti képviselők többsége bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, illetve ha a brit alsóház kétharmada támogatja az indítványt. Erre viszont aligha van reális esély.
- Vasúti hálózat
Londont, Birminghamet, az East Midlands Repülőteret és az északi térséget köti össze az új brit vasúti hálózat, amire már most milliárd fontokat költött a kormány. A tervezet szerint minimum 55 milliárd fontba kerül majd és 2033 előtt nem készül el. Kérdés az államháztartás jelenlegi helyzetében érdemes-e folytatni az építkezést, hogy a technológia fejlődésével járó közlekedési forradalmat ne is említsük.
- A Heathrow bővítése
Az Egyesült Királyság elsődleges és legfontosabb repülőterének bővítéséről szóló döntést hónapok óta halasztja a kormány, ami enyhén szólva sem vált ki nagy örömet az állampolgárokból. A végleges határozatot várható idén ősszel hozzák meg, és bármi is történjen, valamelyik társadalmi rétegnek az biztos nem tetszik majd.
- Trident nukleáris program
David Cameron vasárnap a NATO-csúcson jelentette be, hogy a parlament július 18-án szavazni fog a Trident nukleáris programról, ekkor pedig már May lesz a miniszterelnök. A Nagy-Britannia tengeralattjáró flottájának megújításáról szóló tervezetről nincs teljes egyetértés a Munkáspártban, így a konzervatívok, ha ügyesek, döntésükkel felkavarhatják az állóvizet a túloldalon.
- Skócia függetlensége
A Nicola Sturgeon vezette Skót Nemzeti Pártnak a Brexit lehetőséget nyújt egy második, függetlenségről szóló népszavazás kihirdetésére, amiből győztesen jöhetnek ki. Theresa May-nek és csapatának meg kell győzne Skóciát arról, hogy megéri tagja maradni az Egyesült Királyságnak. Ha az adott esetben függetlenné váló skótok vissza akarnak lépni az EU-ba, a jelenlegi rendszer szerint be kellene vezetniük az eurót és aláírni a schengeni egyezményt. May mellett szól továbbá, hogy jó kapcsolatot ápol Ruth Davidsonnal, a Skót Konzervatívok vezetőjével, és ebből a barátságból könnyen hasznot is húzhat.
