A kétoldalú találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón a japán miniszterelnök közölte: nem tervezi, hogy Obama péntekre tervezett hirosimai látogatásához hasonlóan az Egyesült Államok számára szimbolikus jelentőséggel bíró Pearl Harborba utazzon. Az Egyesült Államok azt követően lépett be ugyanis a második világháborúba, hogy Japán 1941. december 7-én váratlan csapást mért a hawaii városra.
Mindenesetre Abe “teljes szívéből” üdvözölte Obama hirosimai látogatását
Azt mondta, hogy ha az egyetlen olyan ország elnöke, amely háborúban nukleáris fegyvert vetett be, valamint az egyetlen olyan állam kormányfője, amelynek atomcsapást kellett elszenvednie, “ténylegesen sajnálatukat” fejezik ki, és imádkoznak az áldozatokért, akkor ez “jelentős és erős jelzés egy atomfegyvermentes világ megteremtésére”.
A nukleáris csapás több ezer ember életét oltotta ki azonnal, mintegy 140 ezren pedig még ugyanabban az évben haltak bele sérüléseikbe vagy a sugárzásba.
A találkozót beárnyékolta egy incidens, amelyben egy volt amerikai tengerész megerőszakolt és meggyilkolt egy japán nőt az okinavai amerikai katonai bázison. Abe azt mondta, egész Japánt megrázta az eset, s felháborodását és tiltakozását fejezte ki az amerikai elnöknél. Obama “borzasztónak” nevezte a bűntényt, és leszögezte, az Egyesült Államok teljes mértékben együttműködik Japánnal az ügyben.
Szerdán mintegy négyezren tiltakoztak Okinava szigetén az amerikai légi bázis előtt
A mindössze 1200 négyzetkilométeres japán sziget nagyjából ötödét amerikai katonai bázisok borítják, ahol több mint 20 ezer katona állomásozik. A támaszpontok működését a japán lakosság régóta rossz szemmel nézi a bűnözés, a környezetszennyezés és az óriási zaj miatt.