Chocó tartomány egykori kormányzóját, Patrocinio Sánchez Montes de Ocát több mint kétévi raboskodás után április 3-án engedték el. Szabadon bocsátását Juan Manuel Santos kolumbiai elnök reménykeltő jelzésként értékelte tekintettel arra, hogy a kormány mindössze egy héttel azelőtt, március végén jelentette be, hogy béketárgyalásokat kezd az ELN-nel. Santos hangsúlyozta, mennyire összeegyeztethetetlen a békefolyamattal az emberrablások gyakorlata.
Ehhez képest az 53 éves politikus kórházi ágyán felfedte: szó sincs arról, hogy az ELN békejobbot nyújtott volna Bogotának, ugyanis elengedésének feltétele az volt, hogy bátyja, a szintén politikus Odin átveszi helyét a fogságban.
Szavai szerint azzal, hogy testvére vállalta helyette a fogságot, gyakorlatilag megmentette az életét.
Előfordul, hogy a túszokat kicserélik – mondta az AP amerikai hírügynökségnek Herbin Hoyos, akinek rádióműsorában a hallgatók üzeneteket küldhetnek elrabolt és a dzsungelben fogva tartott szeretteiknek. Az újságíró szerint ennek egyik leggyakoribb oka a túsz legyengült egészségi állapota. A másik az, hogy a legtöbbször a fogoly kezeli a család pénzügyeit, ezért csere keretében elengedik, hogy elő tudja teremteni a váltságdíjat.
Az ELN-t az 1959-es kubai forradalom hatására alapították radikális katolikus papok. A mozgalomnak jelenleg nagyjából 1500-2000 harcosa van. A marxista-leninista szervezetet az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorcsoportnak tartja. Tevékenységét jórészt emberrablásból és zsarolásból finanszírozza.
